Selye és a stressz
110 éve született Selye János, a stresszelmélet atyja, aki 1936-ban közzétett publikációjával tette ismertté a jelenséget, emlékeztet a hirado.hu.
Az 1907. január 26-án született Selye János elmélete, melyet 1936-ban a Nature című lapban közölt Károsító tényezőkkel előidézett szindróma címmel, később több száz kutatás inspirációjává vált.
Selye János osztrák-magyar származású kanadai orvoskutató patkányokon tanulmányozott hormonális változásokat, és az 1930-as évek végén arra a felfedezésre jutott, hogy a patkányok nemcsak a placebókra és hormoninjekciókra reagálnak, de a kísérletek által okozott stresszre is. Ez a stressz okozta több ízben a patkányok megbetegedéseit, valamint halálát is.
A legfrissebb kutatások – amelyek többek között az 1936-ban született tanulmányt is alapul vették – ma már számos tanáccsal szolgálnak stresszhelyzetekre, valamint a megbetegedések kialakulásának megelőzésére. És habár még mindig a kutatások alapját képezi a stressz, néhány dologban már biztosak lehetünk a kérdést illetően.
1. A stressz hatással lehet egész testünkre
Selye három nagy változást észlelt stressz hatására: az egyik a mellékvese kéreg jelentős megnagyobbodása, a második a timikolimfolikus rendszer sorvadása, a harmadik pedig a gyomorban és nyombélben vérző fekélyek kialakulása.
2. Létezik jó és rossz stressz
A stresszelmélet alapján már tudjuk: létezik rossz és jó stressz is. Ahogyan Selye János is mondta: a stressz az élet sója. Habár a kifejezést kizárólag negatív kifejezésként használjuk, a kutató tisztában volt vele, hogy egy kis stressz izgalmassá teheti életünket. A mellékvesék azonban nem tesznek különbséget jó – ún. eustressz – és rossz stressz – distressz – között, ugyanakkor agyunk képes szabályozni, hogyan reagálunk.
3. Még mindig kutatási terület
Selye tanítványai a stresszhez társuló gyomorfekélyt, illetve kialakulásának megelőzését tovább kutatták. A későbbi kutatásokból kiderült, hogy a dopamin, a testben felszabaduló vegyület segíthet a megelőzésben. Emellett jelenleg is új gyógyszereket tesztelnek a stressz legyőzése érdekében.
4. Újabb betegségek kerültek napvilágra
Míg korábban Selye János meghatározta a stresszfekély fogalmát, addig, különösen az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy a stressz más gyomorbetegséggel, például gyulladásos bélbetegséggel is együtt járhat.
5. A kutatók folyamatosan keresik a megoldást
Mind az amerikai, mind a nemzetközi stresszkutató szervezetek és kutatási intézetek újabb és újabb vizsgálatokat végeznek és számos stratégiát dolgoznak ki a stresszkezelésre. E szervezetek gyakran együttműködnek más egyetemekkel, ahol azokat a kutatásokat finanszírozzák, melyek a legújabb stresszkezelési technikákat, a stresszfekélyeket és stresszhez kapcsolódó autoimmun betegségek legújabb fejleményeit vizsgálják.
