Légzésszabályozó szaglóneuronok
A szaglóreceptorok is részt vesznek azokban a neurális útvonalakban, amelyeken keresztül a többek között a jógában és a meditáció során is alkalmazott tudatos légzésszabályozás pozitív mentális és érzelmi hatása érvényesül, írja a Nature Communications tanulmánya.
Vegyél egy mély levegőt – nem véletlen, hogy így kezdődik minden szorongásoldással kapcsolatos tanács, írja a University of Pennsylvania kutatóinak közleménye, ugyanis egyre több fiziológiai bizonyíték lát napvilágot azzal kapcsolatosan, hogy a légzési mintázat és a hangulat-, valamint érzelemszabályozásért felelős agyterületek szoros kapcsolatban állnak egymással.
Tanulmányukban Minghong Ma utolsó szerző és munkatársai most egy újabb szereplővel egészítették ki a viselkedés, az érzelmek és a légzés közötti kapcsolatot létrehozó idegi áramkört: mint kiderült, a légzésszabályozás fontos részét képezik a szaglóneuronok (Olfactory inputs modulate respiration-related rhythmic activity in the prefrontal cortex and freezing behavior; Nature Communications). Mint a szerzők kifejtik: eredményeik segítenek megmagyarázni, mi az oka, hogy a jógában és a meditáció során is alkalmazottakhoz hasonló, ritmikus légzőgyakorlatok segítenek az embereknek a szorongás legyőzésében.
Ma és munkatársai korábbi munkájuk során már kimutatták, hogy az orrban végződő neuronok a szaglóreceptorokon kívül olyan receptorokkal is rendelkeznek, amelyek a légzés frekvenciáját detektálják (G protein-coupled odorant receptors underlie mechanosensitivity in mammalian olfactory sensory neurons; PNAS), vagyis az orrnak többes funkciója van. Jelen vizsgálatukban az idegkutatók annak jártak utána, hogy a szaglóneuronoknak ez a kettős funkciója hogyan jelenik meg rágcsálók stresszreakciójában (a rágcsálók repertoárja: harc, menekülés vagy mozdulatlanná merevedés). A kutatók először megtanították az egereknek, hogy egy bizonyos hang után elektromos ütést kapnak a talpukra, így az állatok a hangot hallva is megmerevedtek, majd neurális hálózat-térképezés és optogenetika segítségével nézték meg, mely neuronok aktívak ennek során.
Más vizsgálatokban már kiderült, hogy a mozdulatlanná merevedés során az amygdala és a prelimbikus prefrontális cortex (a tanulásért, memóriaműködésért, érzelemszabályozásért és döntéshozatalért felelős agyterületek) mutatnak – átlagosan 4 Hz-es – aktivitást, most a University of Pennsylvania kutatói azt mutatták ki, hogy az olfaktorikus útvonalak is részét képezik ennek a prelimbikus prefrontális körnek. Kiderült továbbá, hogy az olfaktorikus - prelimbikus prefrontális kör részei a koordinált aktivitás során ugyanazon a frekvencián (4 Hz) működnek.
A kutatók kifejtik: mivel az emberek képesek a tudatos légzéskontrollra, a kutatásoknak a közeljövőben azt is fel kell tárniuk, hogy a különböző érzelmi szituációkban milyen különböző légzésritmust használunk általában, és mely légzésminták befolyásolják a leghatékonyabban a humán agy aktivitását és az érzelmi állapotokat.
