A Sars-CoV-2 nagyobb bajt okoz a szervezetben, mint amit most látunk
Veress Gábor Svédországban élő patológus a Növekedés.hu-nak azt mondta, a svéd járványkezelés egyértelműen működik.
„Rögvalóság” – ezt írta a fotóhoz, amit saját maga készített egy koronavírus-fertőzésben elhunyt beteg hegesedésekkel teli tüdejéről. Mint jelezte, az illető gyakorlatilag megfulladt, mert nem jutott elég oxigén a vérébe, és megjegyezte: ez bárkivel megtörténhet, aki megfertőződik. Miért tartotta fontosnak ezt kiposztolni a Facebookra?
Mert borzasztóan bosszant az a mennyiségű téves információ, ami a vírussal kapcsolatban a neten kering, és az a fajta buta tagadás, aminek mindig az a végkövetkeztetése, hogy nem indokolt a körültekintés. Nem hiszem, hogy az a megoldás, hogy aki hülye, haljon meg, remélem, hogy a bizonytalanokhoz is eljut egy-egy ilyen bejegyzésem.
Ön patológusként dolgozik, és végeredményben minden orvos elismeri, hogy a patológusok rendelkeznek talán a leginkább széleskörű ismeretekkel, hiszen nincs olyan betegség, amivel, vagy inkább, aminek a következményével ne találkoznának. Azt halljuk, hogy Covid-19 gyakorlatilag minden szervet, szervrendszert érint. Ön is így látja?
Szerencsére nem találkoztam túl sok koronavírusos esettel, de a saját tapasztalataim és a szakirodalom alapján is meg tudom ezt erősíteni. Az a baj a koronavírussal, hogy többek közt az ereket is károsítja, és ezzel potenciálisan minden szervet, ami az élő szervezetben található. Ennek a legjobban a vitális szervek vannak kitéve, a vese, az agy, a szív, a tüdő, ez utóbbi duplán terhelt, mert a vírusos gyulladás is érinti. A központi idegrendszerre gyakorolt hatásokról még alig tudunk valamit – ennek a megjelenése például a szaglásvesztés is. Ma már azt is gyanítják, hogy sokkal többen halnak meg a Covid-19 okozta szervi károsodás következtében, különösen a ’40-’50-esek közül például szívinfarktusban, tüdőembóliában és strokeban, mint a járvány előtt. A baj valószínűleg nagyobb, mint jelenleg látjuk, és mint akár sejteni lehet.
Ezek a szervezetben végbemenő láthatatlan pusztítások okozhatják az egészséges, fiatal emberek halálát is?
Sajnos, igen. Sokan kevés tünettel vagy tünetmentesen vészelik át a fertőzést, mégis kialakulhatnak a már említett elváltozások, vagy akár szívizomgyulladás. Magam ejtőernyőzöm, és hallottam, hogy kommandós katonák, búvároktatók karrierje szakadt meg egy amúgy könnyű lefolyású Covid-19-fertőzés után, de tudok olyan ultrafutóról is, aki a betegséget követően az első emeletre is alig képes felmenni.
Ön hat éve Svédországban él. Ott milyen menetrend szerint és mely vakcinákkal oltanak?
Az utóbbi kérdésére egyszerűbb a válasz: az Európai Unióban jóváhagyott oltóanyagokat használják. Az oltásokra azonban nincs központi menetrend, mert bár a svédek szeretik a tervezettséget, az ország többé-kevésé autonóm régiókból áll, amelyeknek sok mindenben, így az oltási rend alakításában is elég nagy szabadságuk van.
Ami általános, az az, hogy mindenütt kiemelt volt az idősotthonokban élők, valamint a velük kapcsolatba kerülő személyzet beoltása, velük kezdték a procedúrát decemberben. Emellett sok helyen az intenzív és a sürgősségi osztályok dolgozóit nevezték meg második prioritásként.
Az idősotthonok védelme nyilván nem véletlen, hiszen a tavalyi első hullámban Svédországban is azokban tartolt a járvány, és sokak szerint ez egyértelműen bebizonyította a különutas járványkezelés csődjét.
Én sem értettem egyet akkor azzal, amit Svédországban csináltak, de be kellett látnom, hogy nem magával a tervvel volt a baj, hanem a végrehajtásával. Az elv az volt, hogy minimális korlátozások mellett kell megakadályozni a járvány kirobbanását, és megvédeni a leginkább veszélyeztetetteket, tehát az időseket. A dolog két „apróságon” bukott meg. Az egyik, hogy a svédek elképesztően szabálykövetők, és ha valami le van írva, ahhoz mindenáron ragaszkodnak, ettől nem térnek el, mint például mi, magyarok. Ezért aztán nem tértek el az amúgy járványmentes időszakban teljesen jól működő ellátási protokolloktól, holott az alapjaiban akadályozhatták volna meg a vírus behurcolását és terjedését az intézményekbe. A másik gond az volt, hogy nem volt letisztázva, hogy milyen forrásokból lehet fedezni az extra védőfelszereléseket, nem allokáltak erre forrásokat sem az állami sem a regionális keretekből. A terv hatékonyságát mutatja, hogy a tervük nem volt rossz, alátámasztja az is, hogy a statisztikák szerint amíg Magyarországon szeptember elseje, vagyis nagyjából a második hullám óta több mint 23 ezren haltak meg Covid-ban, addig Svédországban ez a szám nem érte el a 7900-at. Fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy véleményem szerint a különböző országokban alkalmazott járványügyi intézkedéseket nagyon nehéz összehasonlítani, hiszen teljesen más lehet a kulturális háttér és a mentalitás.
