2024. november. 05., kedd - Imre.

Rusvai Miklós szerint ötven évig marad velünk a COVID-19

Úgy tűnik, a SARS-CoV-2 még hosszú évtizedekig a nyakunkon marad, együtt kell élnünk vele, mondta a 168 órának Rusvai Miklós víruskutató.

„Az alapimmunizálást fontos szabályosan elvégezni. Tehát, ha például egy kétkomponensű vakcinát ajánlanak fel, célszerű mind a két adagot abból a variációból beadatni. Később aztán, ha mondjuk, ősszel más vakcinával szeretné valaki beoltatni magát, vagy nyáron, olyan országba szeretne menni, ahol kikötés, hogy melyik oltóanyaggal legyen beoltva az ember, akkor ezt egészségkárosodás nélkül megteheti.” – mondta Rusvai Miklós a 168 órának, és azt is elárulta, mennyi időnek kell eltelni a két különböző oltás között. „A kétkomponensű vagyis két adagos vakcina második dózisa után három héttel elviekben már bármelyik másik oltóanyagot is megkaphatná bárki. Immunológiailag és fizikailag nem lenne tőle baja, de pazarlás, hiszen már van egyfajta védettség. Ennek ellenére, ha kényszerűségből szükséges, akkor tulajdonképpen három hét elteltével bármikor beadathatjuk.”

Az virológus azt is elmondta, tévhit, hogy a koronavírus különböző eddig híres-hírhedté vált mutációi – mint a brit, brazil vagy a dél-amerikai variáns – ellen ne védenének a vakcinák. Mint mondja, előfordulhat, hogy kisebb hatásfokkal, de mindenképpen adnak védettséget.

Kiemelte, hosszú évtizedekig a nyakunkon maradhat a vírus, ezért is fontos, hogy az alapimmunizálás meglegyen, hogy megtanuljunk „békében egymás mellett élni és ne legyen ennyi halálos áldozata” a betegségnek. „Az, hogy teljesen kipusztuljon, az eddig egyetlen más koronavírussal sem történt meg, csak megtanulunk egymás mellett élni, mert megszelídül. Arra azonban, hogy védőoltás nélkül ne okozzon olyan súlyos szövődményeket, mint most, körülbelül negyven-ötven évet várnunk kellene.” – magyarázta a szakember. Mint mondta az újabb variánsok genetikai vizsgálatokkal jól nyomon követhetően változnak. Elmagyarázta azt is, miként formálódott a dél-afrikai vagy a brit mutáns.

Megállapítható, hogy az úgynevezett tüskefehérje - ami ellen a fő ellenanyagok képződnek, - hány ponton változik a mutánsokon, az eredetihez képest. Minél több ponton, annál valószínűbb, hogy a korábbi védettség kisebb lesz. Szerencsére azonban még a jelenleg legdurvábbnak számító dél-afrikai mutáns sem változott meg olyan mértékben, hogy a vakcina valamilyen védelmet ne nyújtana ellene.

(forrás: 168 óra)
Olvasói vélemény: 4,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés