2024. március. 29., péntek - Auguszta.

A primer humán papillómavírus- (HPV) szűrés klinikai hatásossága és költséghatékonysága Angliában: az ARTISTIC randomizált kohorszvizsgálat eredményei

A költséghatékonysági analízis szerint a primer HPV-szűrési stratégiák egyedüli elsődleges szűrésként alkalmazva többségében költségmegtakarítást eredményeznek mind a vakcinált, mind a nem vakcinált kohorszokban.

hirdetés

Az ARTISTIC (A Randomised Trial In Screening To Improve Cytology) vizsgálatban eredetileg két HPV-méhnyakszűrési kör eredményeit dolgozták fel. A kiterjesztett vizsgálatban a harmadik szűrési kört elemezték, mely újabb adatokkal szolgált arról, hogy a negatív HPV-teszt protektív hatása milyen időtartamú, ami segítséget nyújthat a szűrési intervallum kiterjesztéséhez.

Jelen vizsgálat céljai: 1) A harmadik szűrési kör alapján a cervicalis intraepithelialis neoplasia (CIN) 2-es vagy annál előrehaladottabb (2+) súlyossági fokozat és CIN grade 3 és annál előrehaladottabb súlyossági fokozat (CIN3+) kumulatív előfordulási arányának meghatározása az ARTISTIC betegcsoportjaiban három szűrési kör (6 év) után. 2) A CIN2+ kumulatív incidenciájának összehasonlítása három szűrési körben. 3) Annak megválaszolása, hogy a HPV-teszt eredménye alapján biztonsággal kiterjeszthető-e a szűrési intervallum 3 évről 6 évre. 4) Annak megítélése, hogy a Cervarix™ vakcinával végzett védőoltás milyen potenciális hatást fejthet ki a kóros citológiai lelet és a CIN2+ megelőzésére. 5) A primer HPV-teszt költséghatékonyságának elemzése az Angliában jelenleg széles körben végzett méhnyaki citológiai vizsgálattal összehasonlítva.

Betegek és módszerek

Az ARTISTIC kohorszvizsgálat kiterjesztett periódusában a harmadik szűrési kör adatait elemezték a második kör után 3 évvel és a vizsgálatba való belépés után 6 évvel. Az elemzés alapját az ARTISTIC kohorszvizsgálat résztvevőinek adatai képezték Manchester körzetéből.

A harmadik körbe 2007 júliusa és 2009 szeptembere között 8873 nőt vontak be, akik közül 6337 főt a második körben is szűrtek, míg 2536 nő az első kör óta nem vett részt szűrővizsgálaton.

Minden nőnél folyadék alapú citológia, valamint HPV-teszt és -citológia történt. Közepes fokú vagy annál súlyosabb dyskariosis, illetve HPV-pozitív enyhe dyskariosis/borderline elváltozások észlelésekor kolposzkópiát ajánlottak fel az érintett nők számára, míg negatív citológia vagy HPV-negatív enyhe dyskariosis/borderline elváltozások esetén rutin visszahívást ütemeztek.

Elsődleges végpontnak tekintették a három szűrési kör során citológiával észlelt CIN2+ elváltozások kumulatív arányát és a vizsgálatba való belépéskor fennálló HPV-státuszt; a CIN2+ elváltozások HPV-típusspecifikus arányát; az életkor hatását a citológiával és HPV-státusszal korrelált kimenetelekre; illetve a primer HPV-szűrés költséghatékonyságát.

Eredmények

A harmadik szűrési kör kapcsán az utánkövetés medián időtartama 72,7 hónap volt. A három szűrési kör során nem mutatkoztak szignifikáns különbségek a CIN2+ [esélyhányados (odds ratio, OR): 1,06, 95% megbízhatósági tartomány (confidence interval, CI) 0,89−1 26] vagy CIN3+ (OR: 0,90, 95% CI 0,72−1,14) elváltozások arányában az egyes vizsgálati karok között. A vizsgálatba való belépéskor a kóros citológiák aránya az alábbiak szerint alakult: 13% (határértéken pozitív citológia) és 2% (közepesen pozitív citológia). A vizsgálatba való belépéskor fennálló pozitív citológiát követően a CIN2+ kumulatív aránya 20,5% volt, kiindulási HPV-pozitív eredményt követően pedig 20,1%. A vizsgálatba való belépéskor HPV-negatív nők körében a CIN2+ kumulatív aránya mindössze 0,87%-nak adódott (95% CI 0,70−1,06) három szűrési kört követően, ami szignifikánsan alacsonyabb, mint a negatív citológiai lelettel rendelkező nők körében regisztrált érték (1,41; 95% CI 1,19−1,65).

A kezdetben HPV-negatív nők körében 6 év elteltével ugyanolyan mértékű védelem állt fenn a CIN2+ elváltozásokkal szemben, mint a negatív kiindulási citológia után 3 évvel. A kiinduláskor HPV-pozitív/negatív citológia eseteiben a CIN2+kumulatív incidenciája 6 év elteltével 7,7%-nak adódott, ami szignifikánsan magasabb, mint pozitív citológia/HPV-negatív esetekben (3,2%).

A vizsgálatba való belépéskor a HPV 16-os típusára pozitív nők esetében a CIN2+ elváltozások kumulatív aránya a három szűrési körre számítva 43,6%, míg bármilyen HPV-pozitív teszt esetén 20,1%.

A költséghatékonysági analízis szerint a primer HPV-szűrési stratégiák egyedüli elsődleges szűrésként alkalmazva többségében költségmegtakarítást eredményeznek mind a vakcinált, mind a nem vakcinált kohorszokban: az éves szűréshez kapcsolódó költségek a nem vakcinált kohorszokban 7−18%-kal, a vakcinált kohorszokban 9−22%-kal csökkentek. A költséghatékonyság szempontjából az bizonyult a legkedvezőbb stratégiának, ha a primer szűrési stádiumban végzett genotipizálással azonosították a HPV-16/18 szempontjából pozitív nőket, majd kolposzkópiára utalták őket.

Következtetések

Az első szűrővizsgálatként végzett HPV-teszt szignifikánsan protektívabbnak mutatkozott a három szűrési kör 6 éve alatt, mint a citológiai szűrővizsgálat jelenlegi gyakorlata, illetve a primer HPV-szűrés alkalmazása lehetőséget nyújt arra, hogy biztonságosan megnyújtsuk az egyes szűrővizsgálatok közötti intervallumot. A HPV-vakcinációs programtól a high-grade citológiai eredmények és a CIN2+ elváltozások számának jelentős csökkenése várható.

A modellezett analízis azt jelezte, hogy a primer HPV-szűrés hatásosabb és költségkímélőbb is a méhnyaki citológiát alkalmazó jelenlegi gyakorlatnál, mind a vakcinált, mind pedig a nem vakcinált kohorszokban. Alapvető jelentősége van az utánkövetés során tanúsított együttműködési hajlandóságnak, illetve a HPV-pozitív/negatív citológiai esetek optimális ellátásának a primer HPV-szűrést követően.

A további kutatásoknak az alábbi kérdések tisztázására kell kitérniük: 1) a nők attitűdjei HPV-pozitív/negatív citológia eseteiben; 2) a kiegészítő biomarkerek értéke; és 3) a primer HPV-szűréshez társuló releváns aktivitások nem vakcinált és vakcinált populációkban az életminőség szempontjából.

 

Forrás: Kitchener H, et al. The clinical effectiveness and cost-effectiveness of primary human papillomavirus cervical screening in England: extended follow-up of the ARTISTIC randomised trial cohort through three screening rounds. Health Technol Assess. 2014;18(23)

Dr. Patócs Attila
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!