hirdetés
2024. április. 25., csütörtök - Márk.
hirdetés

 

A növényi hormonok átírják a táplálkozás tudományát

Amikor növényeket fogyasztunk, nemcsak vitaminok és ásványi anyagok kerülnek a szervezetünkbe, hanem sejtjeinket és mikrobiomunkat befolyásoló növényi hormonok is; az ezekkel kapcsolatban gyarapodó tudás újraformálhatja a táplálkozástudományt, írja a Trends in Plant Science tanulmánya.

Egy tál saláta jóval többet tartalmaz a vitaminoknál és ásványi anyagoknál: a növényi anyag olyan hormonokat is tartalmaz, amelyeket a növény pl. azért állított elő, hogy kontrollálja növekedését vagy vízfelvételét. Újabban a kutatók azt is kimutatták, hogy a belünkben élő szimbionta baktériumok és sejtjeink válaszreakciót produkálnak a növényi hormonokra, továbbá képesek azokhoz hasonló molekulákat előállítani.

A Trends in Plant Science tanulmánya –  Chanclud és Lacombe: Plant hormones: Key players in gut microbiota and human diseases? – bemutatja, hogyan befolyásolják a növényi hormonok az ember egészségét.

Érdemes megvizsgálni az állat (ember) és a mikrobiomja közötti interakciókat a növények perspektívájából is, mondják nyilatkozatukban a franciaországi Centre National de la Recherche Scientifique kutatói. A bélben élő mikrobákat és a táplálkozási tényezőket például gyulladásos bélbetegségek kialakulásával hozzuk összefüggésbe, mára azonban az is kiderült, hogy egyes növényi hormonok ronthatják a bélgyulladást (ilyen pl. a növényekben a szárazság hatásainak kivédése érdekében szintetizált abszcizinsav), míg mások (nemcsak a jól ismert szalicilsav, de pl. a virágzást is szabályozó giberellinsav) csökkenthetik a gyulladás mértékét. A kutatók ezért azt a hipotézist vetik fel, hogy a bélmikrobiom egyes tagjai valójában ilyen „növényi” hormonok szintetizálásával fejtik ki bonyolultnak és ellentmondásosnak tűnő hatásukat a gyulladásos betegségekre, és az lehet az oka, hogy egyes probiotikumok működnek, míg mások nem, hogy a növényi hormonok esetleg szabályozzák a probiotikumok működését. Hozzáteszik: a giberellinsavban gazdag diéta (pl. magok, spenót) felhasználható lehet a gyulladásos betegségek elleni küzdelemben.

Az ember–növényi hormon kölcsönhatás következő példája az abszcizinsav glükózfelvételt növelő hatása: az abszcizinsavban gazdag gyümölcsök és zöldségek (kajszibarack, alma, sárgarépa, édesburgonya) fogyasztása segíthet a cukorbetegség kezelésében. További példa a humán gyógyászatban hasznosítható növényi hormonokra az indolecetsav, ami fotodinámiás terápiában antitumor hatást eredményez.

A növényi hormonok emberre kifejtett hatásának a magyarázata a koevolúció mellett Chanclud szerint az lehet, hogy azok az állati szervezetben felszabaduló egyes metabolitokhoz hasonló struktúrájúak. Az mindenesetre bizonyos, teszi hozzá Lavombe, hogy a közeljövőben a fellendülő ember/állat–növényi hormon kölcsönhatás kutatás át fogja alakítani azt, amit ma a táplálkozásról gondolunk: nemcsak rostokról és növényi zsírokról fogunk beszélni a zöldségek, gyümölcsök és különböző magok fogyasztása kapcsán.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink