A neurológiai problémák és személyiségvonások közös genetikai háttere
A 25 leggyakoribb pszichiátriai és neurológiai betegség, valamint 17 kognitív-viselkedéses fenotípus hátterében álló genetikai variációkat elemezte a téma eddigi legnagyobb vizsgálata. A 600 intézmény és 900 000 vizsgálati személy bevonásával végzett tanulmány a Science-ben jelent meg, és megállapította: biológiai szempontból tévesek a pszichiátriai kórképek jelenleg használatos diagnosztikai kritériumai.
Az agy gyakori betegségeinek hátterében álló közös genetikai jellegzetességek címmel közölte eredményeit a 600 intézmény kutatóit tömörítő Brainstorm Consortium (Analysis of shared heritability in common disorders of the brain. Science). A kutatók teljesgenom-asszociációs vizsgálatokkal (GWAS) számszerűsítették a 25 leggyakoribb agyi (pszichiátriai és neurológiai) betegség és 17 agyfunkcióbeli dimenzió (pl. iskolázottság) hátterében álló genetikai kockázati tényezőket, és megállapították, hogy az egyes betegségek és fenotípusok genetikai hátterében milyen mértékű az átfedés.
A témában végzett eddigi legnagyobb vizsgálat 215 683 beteg és 657 164 egészséges kontrollszemély bevonásával készült; a hatalmas mintára azért volt szükség, mert mindegyik genetikai variáció csak igen kis mértékben járul hozzá az adott betegség kifejlődésének kockázatához. Az amerikai, egyesült királyságbeli, ausztrál és ázsiai kutatókVerneri Anttila vezetésével a közelmúltban kifejlesztett módszereket használva azonosították a korrelációk mértékét, és megállapították, hogy jelentős mértékű átfedés van a pszichiátriai kórképek genetikai kockázati tényezői között, azonban a neurológiai betegségek esetében nincs ilyen korreláció.
A kutatók nyilatkozatukban kifejtik: át kell dolgozni a minden hatodik felnőttet érintő pszichiátriai kórképek klasszifikációját, hogy az tükrözze azokat a károsodott funkcionális dimenziókat, amelyek hátterében genetikai örökletesség figyelhető meg. Az örökletes háttérrel bíró fenotípusok diagnózisba emelése az új, hatékony terápiák kifejlesztésének is alapul szolgálhat, hiszen a pszichiátriai betegségek közös genetikai háttere molekuláris hasonlóságokra utal, teszik hozzá a neurogenetikus és epidemiológus szerzők, akik hipotetikus példaként hozzák fel, hogy ugyanannak a koncentrációt szabályozó mechanizmusnak a zavara vezethet az ADHD-ben jelentkező figyelemzavarhoz, mint a szkizofréniában megfigyelhető végrehajtó funkcióbeli károsodáshoz.
A genetikai háttér legnagyobb hasonlósága a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), a bipoláris zavar, a major depresszió és a szkizofrénia között volt megfigyelhető. Szignifikáns korreláció volt az anorexia nervosa és a kényszeres zavarok, a kényszeres zavarok és a Tourette szindróma, valamint a major depresszió és a szorongásos zavarok genetikai hátterében is, míg a neurológiai betegségek genetikai hátterében nem találtak átfedést, vagyis ez utóbbiak esetében nagyobb a diagnosztikai specificitás és kóreredetük is minden bizonnyal eltérő.
A neurológiai betegségek – így pl. Parkinson- és Alzheimer-kór, epilepszia, szklerózis multiplex – genetikai háttere a pszichiátriai kórképekétől és a többi neurológiai betegség genetikai hátterétől egyaránt eltér, egyetlen kivétellel: a migrén genetikai variációi szignifikánsan korrelálnak az ADHD, a major depresszió és a Tourette szindróma hátterében álló genetikai variációkkal.
A kutatók a kognitív-viselkedéses fenotípusok (funkcionális dimenziók) hátterében lévő genetikai variációk és az agyi betegségek kapcsolatát 1,2 millió személy genetikai adata alapján vizsgálták. Az eredmények szerint kapcsolat van a fiatal kori kognitív teljesítmény és mind a pszichiátriai, mind a neurológiai betegségekre való genetikai hajlam között, azonban az első esetben a kapcsolat pozitív, míg neurológiai betegségek esetén negatív. Konkrétabban: az anorexiára, az autizmusra, a bipoláris zavarra és a kényszeres zavarokra hajlamosító genetikai variációk szignifikáns mértékben és pozitív irányban összefüggnek a magasabb gyermekkori kognitív értékekkel, míg a neurológiai betegségek – különösen az Alzheimer-kór és a stroke – esetén a korreláció szintén szignifikáns, azonban ellentétes irányú.
A Brainstorm Consortium munkája azért is különleges, teszik hozzá a kutatók, mert eddig még nem volt példa hasonló mértékű együttműködésre és adatmegosztásra: a Brainstorm Consortium adatbázisában összegyűjtötték valamennyi olyan munkacsoport adatát, amelyek gyakori agyi betegségek GWAS-elemzését végzik, és az adatbázist szabadon elérhetővé tették az interneten.
