Az alapellátási törvény csak növeli a rendeletéhséget
Beneda Attila helyettes-államtitkárral közöl interjút a Népszabadság, amiből kiderül mennyi fontos részlet vár még jogalkotásra az alapellátási törvény szombati életbelépése után is.
A politikus felidézte, hogy az új törvény deklarált céljával, a megelőzéssel összhangban olyan ösztönzőket alkalmaznának, amelyek erősítenék az emberek önmaguk egészségéért viselt felelősségét. A háziorvosoknak például el kell érniük, hogy betegeik részt vegyenek a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek megelőzését segítő szűréseken – a veszélyeztettek évente egyszer menjenek el vércukor-, koleszterin-, testzsírszázalék-mérésre. És ha az értékek megkívánják, akkor dokumentálható módon önmaguk is tegyenek meg mindent állapotuk javításáért. Tehát, ha kell, diétázzanak, mozogjanak, vagy ha már akkora a baj, szedjék a gyógyszereiket, működjenek együtt a háziorvosukkal. Cserébe bizonyos típusú ellátásoknál ez a magatartás díjazható lenne. Az viszont félreértés – fogalmazott a helyettes-államtitkár – , hogy a szűrésekkel meg lehet kerülni a várólistákat. Az alapellátási törvény egyelőre annyit mond, hogy az államilag szervezett, nem kötelező szűrővizsgálatok eredményeiből következő ellátásoknál el lehet térni a várólistától. De ennek mértékét és módját még egy miniszteri rendeletnek kell szabályoznia.
Ugyancsak kétséges eleme a jövőnek a tb-kártyákkal kötelező leadásával kapcsolatos kormányzati törekvés. Mint a helyettes-államtitkár fogalmazott, „elvárható lesz a betegtől, hogy adja le a kártyáját”. Az azonban, hogy az életerős, orvoskerülő fiatalokat mi módon fogják erre ösztönözni/kényszeríteni, nem tudni, ez is mint sok oly más fontos részlet a következő félév jogalkotásának kérdése – olvasható a nol.hu-n.
