A jövő influenzavakcinái
Az Egyesült Államokban, becslések szerint, évente 25-50 millió influenza megbetegedés fordul elő, s több mint 225 000-en kerülnek kórházba. Az elmúlt 3 évtizedben a halálos kimenetelű esetek száma 3349 és 48 614 között volt.
A letális kimenetel döntően az idős korosztályt érintette (>90%), s közülük sokan idült betegségben szenvedtek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése sem kedvezőbb: évente a Földön 1 milliárd influenza, 3-5 millió súlyos megbetegedés, 300 000-500 000 halál.
A jövő: a mainál hatásosabb influenzaoltás
A vakcináció jelenti az influenza elsődleges prevencióját és kontrollját. Mivel egyre növekszik azon lakosok száma, akik immunológiai állapota valamilyen szempontból már nem tökéletes, feltétlenül szükség van a mainál hatásosabb oltóanyagokra. A jövőben az egyik járható útnak a „tojás alapú előállítás” helyett az emlősök szövetkultúráján történő tenyésztés tűnik. Ezzel a technikával rövidebb idő alatt lehet előállítani inaktivált oltóanyagot. A másik lehetőség az immunogenitás fokozása újabb ás újabb, biztonságosan adható adjuvánsokkal. További előrelépést jelenthet a rekombináns DNS technika alkalmazása, s ez kiküszöbölheti mind a „tojás alapú”, mind a szövetkultúrát igénybe vevő patogén vírussal való foglalkozást, illetve tenyésztést. Valószínűleg a jövő fontos tényezői lesznek a vírus egyes részeiből (pl. hemagglutin – HA, neuraminidase – NA, matrix protein –M1) készített oltóanyagok.
A jelen: kevesen oltatják be magukat
Miközben a szakemberek a hatékonyabb influenzaoltás kifejlesztésén dolgoznak, érdemes az érem másik oldalát, az oltási hajlandóságot is megvizsgálni. Hiába készül el ugyanis a legújabb szer, ha a lakosság nem oltatja be magát. Az elmúlt öt évben a magyar felnőttek csupán 17 százaléka kapott szezonális influenza elleni védőoltást legalább három alkalommal. Azaz, míg az orvostudomány a vakcina hatékonyságának fejlesztésén dolgozik, a magyarok többsége még mindig a vitamin-tea-lázcsillapító kombinációt választja.
Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is, ahol a H1N1-járvány kilenc hónapja alatt 70 gyerek halt meg a fertőzésben, közülük mindössze ketten kaptak H1N1 elleni védőoltást, és mindketten túl későn ahhoz, hogy hatása kifejlődhetett volna. A halálozási arány az adott időszakban a gyerekeknél 6 eset volt egymillió főre vonatkoztatva, ám ez magasabb (14) az 1 év alattiaknál.
A terhesek influenzaoltása csökkenti a csecsemők kórházi felvételét
Az amerikai statisztikai adatok azt mutatják, hogy az 1 éves koron aluli csecsemők jelentős hányada igényel influenza miatt kórházi ellátást. Az Egyesült Államokban az influenza elleni vakcináció egyértelműen indikált a terheseknek és a 6 hónapnál idősebb gyermekeknek. Jelenleg a 6 hónapnál fiatalabbak számára nem áll rendelkezésre megfelelő immunogén hatással rendelkező oltóanyag. A terhesség idején beadott oltást követően kialakuló ellenanyagok nagy valószínűséggel átkerülnek a magzatba, de idáig ezt a preventív stratégiát alig tanulmányozták.
Amerikai szerzők legújabban azt találták, hogy a terhesek influenza elleni vakcinációját követően 91,5%-ban meg lehetett előzni az első 6 hónapban csecsemőjük kórházba kerülését, influenza miatt.
Forrás: N Engl J med 2010; 363: 2036-2044. és CID 2010; 51: 1355-1361.
