hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

 

A cukorbetegek kiégése ellen

A diabéteszes betegek burnoutját vizsgáló felmérés mellett egy fontos alapkutatási eredmény is megjelent: a malária kezelésében használatos artemisinin képes a hasnyálmirigy alfasejtjeit inzulintermelő bétasejtekké alakítani.

A különböző betegségekkel küzdők kezelésükben való aktív részvételét és informálódásukat online közösségek szervezésével bátorító amerikai Health Union nemzeti felmérést végzett az USA 2-es típusú diabétesszel küzdő lakosai körében, azzal kapcsolatosan, hogy milyenek az ismereteik a mellékhatásokról, és hogyan próbálnak azokkal megküzdeni. A felmérés eredményeit a napokban tették közzé.

Mint kiderült, a 2-es típusú diabétesszel küzdő betegek számos olyan komplikációt élnek át, amelyeket általában nem kötnek a cukorbetegséghez, továbbá arra is fény derült, hogy a krónikus betegség hosszú távú menedzselése jelentős érzelmi stresszforrás a számukra. Sok cukorbeteg küzd a diabéteszes burnout-nak nevezett jelenséggel, különösen azokban a periódusokban, amikor betegségük rosszabbodik, és ennek következtében rövidebb-hosszabb időszakokra elmulaszthatják a megfelelő terápiát, illetve feladhatják a korábban sikeres életmódváltás elemeit.

A Health Union kérdőívére (T2D Életmódkutatás) válaszoló cukorbetegek 93%-a számolt be arról, hogy félelmei vannak a betegség hosszú távú komplikációival kapcsolatban, és nagy százalékban számoltak be a széles körben ismert mellékhatásokon (kardiovaszkuláris megbetegedés, neuropátia) kívül egyéb komplikációk meglétéről is: depresszió: 48%, alvási zavarok: 47%, stressz: 32%, kognitív hanyatlás: 25%.

Mint Tim Armand, a Health Union alapító elnöke elmondja, a diabéteszes burnout jelensége, valamint a depresszióval és stresszel küzdő cukorbetegek magas aránya is arra utal, hogy szükség van olyan online közösségekre, mint amilyen a felmérést koordináló Type2Diabetes.com, ahol a betegek közérthető információt kapnak, megoszthatják tapasztalataikat sorstársaikkal, és a kapott segítség révén csökkenhet esélyük a kiégésre.

A Cell című szaklapban Stefan Kubicek utolsó szerző és munkatársai arról számoltak be, hogy a malária kezelésére évtizedek óta használatos artemisinin átalakítja a hasnyálmirigy glukagontermelő a-sejtjeit inzulintermelő b-sejtekké (Artemisinins Target GABAA Receptor Signaling and Impair α Cell Identity).

Mint nyilatkozatában Kubicek elmondja, korábbi vizsgálatok bebizonyították, hogy az a-sejtjek flexibilisek: extrém b-sejt-vesztés eseteiben képesek az inzulintermelő sejtek pótlására, ezért munkatársaival a forgalombahozatali engedéllyel rendelkező szerek reprezentatív csoportját tesztelték in vitro a-sejtjeken (képesek-e az a-sejtek inzulintermelő b-sejtekké alakulását elősegíteni), majd a sikeresnek bizonyuló artemisininről kimutatták, hogy az a-sejtjek epigenetikai programjának megváltoztatásával éri el a kívánt eredményt. A transzformáció kulcsszereplője az epigenetikai regulátor Arx, ami az a-sejtjek számos génjét szabályozza, és korábban már kimutatták, hogy kikapcsolása révén az a-sejt b-sejtté alakul. Most Kubicek és munkatársai azt is bebizonyították, hogy az artemisinin a GABA-receptorok aktiválása révén éri el az Arx kikapcsolását, így az a-sejtek b-sejtté alakítását (Patrick Collombat és munkatársai ugyanabban a Cell-számban közölték eredményeiket, miszerint az a-sejtek GABA injektálásával is b-sejtté alakíthatók).

Az in vitro sejtkísérleteken kívül Kubicek és munkatársai a modelállatnak számító diabetikus zebrahallal is dolgoztak, és in vivo is kimutatták az artemisininkezelés b-sejt-növesztő és vércukor-homeosztázist segítő hatását, ezért a szerzők bizakodnak abban, hogy az artemisinin az 1-es típusú cukorbetegség kezelésének egy teljesen új terápiás modalitását teszi majd lehetővé a humán gyógyászatban is.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés