Hasnyálmirigyrák: gyakoribb; vastagbélrák: érthetőbb
A pankreászrák az EU-ban jövőre átveszi az emlőkarcinómától a 3. helyet a legtöbb halálesetet okozó tumorok sorában. A kór gyógyíthatatlan, csak a korai felismerés segíthet; az Európai Gasztroenterológus-társaságok Szövetsége a korai tünetekre, míg a Cancer Research egy tanulmánya a 2. helyezett vastagbélrák újonnan felfedezett lehetséges okára hívja fel a figyelmet.
A non-profit szakmai szervezeteket tömörítő Európai Gasztroenterológus-társaságok Szövetsége (United European Gastroenterology/UEG) éves bécsi konferenciáján arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelgő Pankreászrák Világnap (november 17.) előtt az orvosok és a lakosság is szenteljen nagyobb figyelmet e betegségnek, és növeljék tudásukat a korai tünetekkel kapcsolatosan (újonnan kialakuló diabétesz, hasi és hátfájdalom, a bélműködés megváltozása, sárgaság), mert csak a korán felismert pankreászrák esetében van esély műtétre, így gyógyulásra.
Mint az UEG közleményében kifejti: számos uniós országban nő a hasnyálmirigyrák mortalitási arányszáma, így 2017-ben a tumorok közül a tüdő- és a vastagbélrák után már a hasnyálmirigyrák fogja a 3. legtöbb halálesetet okozni. Az előrejelzés szerint jövőre 91 500 halálesetért lesz felelős a hasnyálmirigyrák, míg 91 000 elhalálozás írható majd az emlőrák számlájára; a hasnyálmirigyrák által okozott elhalálozások számában 2010 és 2025 között majdnem 50%-os növekedés várható (76 000-ről 111 500-ra).
A szakértők hozzáteszik, hogy a pankreásztumor incidenciája viszonylag alacsony a tüdő-, vastagbél- és emlőrák előfordulásához képest, azonban a pankreásztumor öt éves túlélése mindössze 5% körüli. Ellentétben számos egyéb tumorral, a hasnyálmirigyrák terápiája esetében az elmúlt 40 évben semmilyen előrelépés nem történt, a betegek egyetlen esélye a korai felismerés és a műtét. Mindazonáltal, a vizsgálatok szerint a lakosság nagy része nagyon keveset tud arról, hogy milyen tünetek hívják fel a figyelmet a hasnyálmirigyrák kialakulására.
A vastagbélrák világszerte a 4., Európában a 2. leggyakoribb tumoros halált okozó betegség. A Cancer Research című szaklap tanulmánya egy újonnan felismert kóroki tényezőre hívja fel a figyelmet. Emilie Viennois és munkatársai tanulmánya (Dietary emulsifier-induced low-grade inflammation promotes colon carcinogenesis) szerint a legtöbb feldolgozott élelmiszerben előforduló emulgeálószer olyan irányba módosítja a bélbaktériumok összetételét, ami bélgyulladás és vastagbélrák kialakulásának kedvez. Az élelmiszerekbe a textúra javítása és az eltarthatóság növelése érdekében tett emulgeálószerek bélmikrobiomot módosító hatását ugyanez a kutatócsoport korábban már bebizonyította, akkor azt mutatták ki, hogy ennek következtében glükózintolerancia és cukorbetegség jön létre a kísérleti állatokban.
Most az bizonyosodott be, hogy az egerekkel az emberi fogyasztást modelláló koncentrációban etetett emulgeálószer (poliszorbát 80 és karboximetil-cellulóz) drasztikusan megváltoztatja a bélmikrobiom összetételét: olyan fajok szaporodnak el, amelyek flagellint és lipopoliszacharidokat termelnek, az ennek következtében kialakuló gyulladásos környezet pedig serkenti a rákkialakulást. Baktériummentesen felnevelt egerek esetében az emulgeálószerek nem váltottak ki rákot, azonban kialakult a bélrák a baktériummentesen felnevelt egerek esetében is, ha előzetesen emulgeálószerekkel etetett kísérleti állatok mikrobiomját transzplantálták a bélrendszerükre. Mint a kutatók megállapítják, mindez azt bizonyítja, hogy az emulgeálószerek által okozott változás – egereknél legalábbis – elégséges a béltumor kiváltásához. Az eredmény annak megértését is elősegítheti, hogy konstans humán genetika mellett miért nőtt meg drámai mértékben az elmúlt fél évszázad során az emberek között a vastagbélrák előfordulása.
