Összefüggés mutatható ki a kávéfogyasztás és a szívelégtelenség rizikócsökkenése között
Napi egy-két csésze fogyasztása esetén is megfigyelhető a jótékony hatás, még koffeinmentes kávénál is.
A Journal of Health, Population and Nutrition folyóiratban jelent meg az Ivano-Frankivszk-i Orvosi Egyetem kutatóinak szisztematikus szakirodalmi áttekintése, amelynek eredményei arra utalnak, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás összefügg a szívelégtelenség kialakulásának alacsonyabb kockázatával. A több mint 650 ezer résztvevő adatait feldolgozó elemzés szerint napi kettő-négy csésze kávé fogyasztása szerény, de statisztikailag kimutatható kockázatcsökkenéssel társult. A legkedvezőbb hatás az egy-két csésze közötti mennyiségnél mutatkozott, ugyanakkor a dózis-hatás kapcsolat inkább sejtetett, mintsem egyértelműen igazolt egy J‑alakú görbét. A vizsgálatok alapján a koffeintartalmú és a koffeinmentes kávé hasonló irányú összefüggést mutatott, ami arra utal, hogy a kávé bioaktív összetevői – például a klorogénsavak és más polifenolok – a koffeintől függetlenül is szerepet játszhatnak a kardioprotektív hatás kialakulásában.
A szívelégtelenség világszerte jelentős népegészségügyi teher, különösen az idősödő társadalmakban. Bár a kávé széles körben elterjedt, és ismert antioxidáns, illetve gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal bíró vegyületeket tartalmaz, a szívelégtelenség megelőzésében betöltött szerepe eddig kevéssé volt tisztázott. A korábbi metaanalízisek elsősorban észak‑európai populációkra támaszkodtak, ami korlátozta az eredmények általánosíthatóságát. A mostani elemzés ezért szélesebb földrajzi és demográfiai mintát vizsgált és a kutatók részletes dózis-válasz elemzést is végeztek.
Az elemzéshez olyan 2012 és 2025 között publikált prospektív kohorszvizsgálatokat gyűjtöttek össze, amelyek a kávéfogyasztást csészékben vagy koffeinbevitelben adták meg, és kockázati arányokat, relatív kockázatokat vagy esélyhányadosokat közöltek a szívelégtelenség előfordulására vonatkozóan. A vizsgálatok minőségét a Newcastle-Ottawa skálával értékelték, az evidenciaszintet pedig a GRADE rendszerrel határozták meg. A hét független kohorsz adatai alapján 20.646 újonnan kialakult szívelégtelenség esetet azonosítottak 656 ezer résztvevő körében, akár 35 éves követési idővel. A napi kettő-négy csésze kávé fogyasztása 7%-os relatív kockázatcsökkenéssel társult, míg az egy-két csésze közötti mennyiség esetében a csökkenés elérte a 12%-ot. A védőhatás három-négy csésze közötti napi fogyasztás esetén is fennmaradt, de hat csésze felett fokozatosan gyengült. A különböző országokból származó adatok hasonló tendenciát mutattak, bár egy amerikai kohorszban nem volt kimutatható egyértelmű összefüggés.
A koffeinmentes kávé hasonló eredményei arra utalnak, hogy a kávé jótékony hatásai nem, vagy nem kizárólag a koffeinnek tulajdoníthatók. A polifenolok, antioxidánsok és egyéb bioaktív összetevők szerepe egyre inkább előtérbe kerül, és egyes hipotézisek szerint a kávé a bélmikrobiomra is kedvező hatást gyakorolhat, bár ezt a jelen metaanalízis nem vizsgálta közvetlenül.
Megjegyzendő, hogy a vizsgálat evidenciaszintje összességében alacsonynak bizonyult, mivel az adatok megfigyeléses vizsgálatokból származtak, így az eredmények összefüggést jeleznek ugyan, de azt nem bizonyítják, hogy a kávé közvetlenül csökkenti a szívelégtelenség kockázatát.
A klinikai következtetések szerint a mérsékelt kávéfogyasztás – napi egy-négy csésze – beilleszthető egy szívbarát étrendbe, és a legkedvezőbb hatás az egy-két csésze közötti mennyiségnél figyelhető meg. A koffeinérzékeny vagy koffeinfogyasztást kerülő személyek számára a koffeinmentes kávé is megfelelő alternatíva lehet. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a bizonyítékok korlátozottak, és további, kontrollált vizsgálatokra van szükség, amelyek részletesebben elemzik a kávéfajták, elkészítési módok és hosszú távú fogyasztási mintázatok hatását.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Moderate coffee intake may lower heart failure risk
Irodalmi hivatkozás:
Biswas, S., Srivastava, Y., Kollu, R. et al. (2026). Habitual coffee consumption and risk of incident heart failure: an updated systematic review and dose-response meta-analysis of prospective cohort studies. J Health Popul Nutr. DOI: 10.1186/s41043-026-01295-w, https://link.springer.com/article/10.1186/s41043-026-01295-w
