15 százalékkal növelheti az egészségügyi kiadásokat a klímaváltozás és az egyre öregedő népesség
2000 és 2023 között 157 ezer idő előtti halálesetet okozott Európában a klímaváltozás, amelyek 97 százalékáért a hőhullámok a felelősek – állapítja meg legújabb, az átalakuló éghajlat és az európai társadalmak elöregedésének összefüggéseit vizsgáló felmérésében az Allianz Research. A kutatók kiemelten veszélyeztetettnek tartják az idősebbeket, miközben Magyarország esetében külön problémát okoz a népesség jelentős részére jellemző túlsúly. Mindezek miatt egyre nehezebben kezelhetők az egészségügyi kiadások, amelyekre hosszú távon a fiatalabb korosztályok klímaszorongása is nyomást gyakorol.
Az egy főre jutó egészségügyi kiadásokat az éghajlatváltozás tovább fogja növelni, noha azok már jelenleg is igen magasak, főleg a globális társadalom elöregedése miatt. Az éghajlatban és a népességben várható trendeket és ezek összefüggéseit vette szemügyre alaposabban az EU 27 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban az Allianz Research, hogy számszerűsítse a várható kölcsönhatásokat.
Emelkedő egészségügyi költségek: +15 százalék 2035-re
2035-re a jelenlegi 130 millióról várhatóan 152 millióra emelkedik a 60 éves és annál idősebb európaiak száma, ami önmagában kb. 8,5 százalékkal emeli meg az egy főre jutó egészségügyi költségeket. A helyzetet azonban súlyosbíthatja az éghajlatváltozás, hiszen az aránytalanul nagyobb mértékben érinti éppen az idősebb korosztályt. A felmérésből kiderül, hogy a klímaváltozás 2000 és 2023 között már 157 ezer idő előtti halálesetet okozott a kontinensen, amelynek 97 százalékáért (151 ezerért) a hőhullámok voltak felelősek. Ha ezeket a hatásokat is belevesszük a 2035-ig tartó kalkulációba, akkor arra jutunk, hogy a társadalmak elöregedése és a közvetlen klímakockázat együttes hatása uniós szinten átlagosan körülbelül 12 százalékkal emeli meg az egészségügyi költségeket.
Az éghajlatváltozás közvetett hatásai – a stressz, a rossz alvásminőség, a természeti katasztrófák gyakorisága – ugyancsak hatnak a testi és mentális egészségünkre hosszú távon, és ez alól a fiatalok sem tudják kivonni magukat. Az extrém hőmérsékletek miatt ráadásul kevesebbet mozgunk a szabadban, ami az elhízás emelkedéséhez vezethet. Az Allianz riportja azt is kiszámítja, hogy mindezek a kockázatok hosszú távon várhatóan lecsapódnak az egészségügyi költségek növekedésében, és 2035-re további 3 százalékot emelhetnek az egy főre eső kiadásokon.
Magyarország komoly hátrányból indul: hőhullámok, légszennyezettség, elhízás
A klímaváltozás kellemetlen velejárói közül a hőhullámok mellett az egészségünket leginkább a légszennyezettség befolyásolja. Miközben összességében Európa nem tartozik ebből a szempontból a világ leginkább kritikus zónái közé, a kontinensen belül hazánk kifejezetten rosszul áll: a 2021-as adatok szerint Magyarország dobogós volt a szennyezett levegő okozta elhalálozások 100 ezer főre jutó számában.[1]
Ráadásul nem csupán ezen a téren vagyunk hátrányban: ha megnézzük a hazai népességen belül az elhízottak magas arányát, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők sokaságát vagy a diabétesszel küszködők statisztikáit, ezek szintén a kedvezőtlen adottságú országok közé sorolnak minket. Magyarország az EU TOP4 országa közt szerepel[2] Románia, Málta és Horvátország mellett, ha elhízásról beszélünk. Ezen a téren Európa éllovasai egyébként a máltaiak, ahol a felnőtt lakosság több mint 30 százaléka elhízott, míg a legjobban a franciák állnak, 9 százalékkal.
Az elhízott és a túlsúlyos emberek nehezebben viselik az extrém magas hőmérsékletet, ezért rájuk – az idősek és a kisgyerekek mellett – a hőhullámok is nagyobb veszélyt jelentenek. Erről árulkodik az is, hogy az OECD statisztikái szerint[3] Magyarországon a teljes lakosság több mint 90 százalékát érintette a 2022-es, két hétnél is tovább tartó hőhullám (1. ábra).
Egészégügyi kiadások az EU-ban: hazánk a sereghajtók között
Tovább ront a helyzeten, hogy mi is azon európai országok csoportjába tartozunk, ahol a 80 év fölöttiek aránya a teljes népességen belül gyakorlatilag a másfélszeresére nőhet 2035-re. Mindezt annak fényében érdemes nézni, hogy az egy főre jutó, GDP-arányos összes (magán- és köz-) egészségügyi kiadások mértéke nálunk a hatodik legalacsonyabb Európában.[4] A lista élén Franciaország, Németország, Szlovénia és Ausztria állnak. Azonban, ha csak a közkiadásokat nézzük az egészségügyben, akkor hazánk a GDP-arányos 4,4 százalékkal[5] sereghajtó a kontinensen – az élen Ausztria áll, a GDP 9,3 százalékával.
„Fontos azonban az adatok mögé nézni. Magyarországon nemcsak GDP-arányosan költünk keveset (elmaradva nem csupán az EU-átlagtól, de a visegrádi országoktól is), hanem az elköltött pénz arányának az eloszlása is sajátosságot mutat. Hazánkban az egészségügyi kiadások 72 százaléka származik állami forrásból, a többit a lakosság saját magának, közvetlenül finanszírozza, például magánegészségügyi biztosításon keresztül vagy gyógyszerért, ellátásáért fizetve” – hívja fel a figyelmet Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője. – „Volt idő, amikor a magánegészségügyi ellátás luxusnak számított. Ez a friss Allianz riport azonban kijózanító bizonyíték arra, hogy a megelőzés és az ehhez kapcsolódó megfelelő magán egészségbiztosítási tervezés mindenki számára szükségszerűvé vált, hogy megbirkózhassunk az egészségünket fenyegető egyre több kockázattal, és felkészülhessünk az egészségben eltöltött minél hosszabb éveinkre” – fogalmaz az Allianz szakembere.
Az eredeti riport angol nyelven a következő linken található: Allianz Research: Climate change and the double impact of aging
.png){kind=link}