A tojás, a hús és a kardiovaszkuláris kockázat
Az Amerikai Szívgyógyász Társaság lapjában megjelent véleménycikk fő következtetése, hogy a szívinfarktus és a stroke megelőzése érdekében a tojás(sárgája) és a vörös húsok fogyasztását kerülni, a fehér húsokét korlátozni kell. Mivel csökkent vesefunkció esetén felgyülemlenek a bélmikrobiom által termelt toxikus metabolitok, az idősek és a vesebetegek fokozottan ki vannak téve a tojás- és húsfogyasztás ártalmainak. A túlnyomóan növényi alapú táplálkozás az élelmiszer-termelést és a kardiovaszkuláris egészséget is fenntarthatóbbá teszi. Az Orvostovábbképző Szemlében megjelent cikket az OTSZ Online közli.
- Húsevők, vigyázat!
- Vegetariánus étrend: kevesebb szürkehályog
- Koleszterin-tartalmú ételek és kardiovaszkuláris kockázat
- Étrend és korai halálozás
- Zsírfogyasztás és stroke kockázat
- A vegetáriánusok 14 százalékkal kisebb eséllyel betegszenek meg rákban
- Vegetáriánus étrend, nagyobb stroke-kockázat?
- Már kis mennyiségben is károsak a vörös húsok
Számos kutatás nem talált bizonyítékot a tojás- és a vöröshús-fogyasztás káros hatásaira. Ezek a negatív eredmények részben a résztvevők fiatal korával, a figyelembe nem vett zavaró tényezőkkel és/vagy fordított kauzalitással magyarázhatók, és általában nem posztprandiális méréseken alapulnak.
Ráadásul az atherosclerosis és a kardiovaszkuláris események kockázatának nem a szérum (éhomi vagy posztprandiális) koleszterin- és lipidprofilja az egyetlen meghatározója. Spence és Solo (Stroke, 2017) évről évre mérték több mint 4000 beteg a. carotis plakkterhelését és az LDL-koleszterint (LDL-K). Sem a kiindulási LDL-K, sem annak változása nem jelezte előre a plakkok progresszióját, stabilitását vagy regresszióját, az életkor és a szérum kreatininszintje viszont prediktívnek bizonyult. A károsodott veseműködés – a bélmikrobiom toxikus metabolitjainak korlátozott kiválasztódása – az atherosclerosis fontos tényezője.
A szakmai irányelvekben is nyomon követhető a tendencia: a koleszterinbevitel korlátjával kapcsolatos bizonytalanság ellenére szigorítják a húsra és tojásra vonatkozó ajánlásokat. Az USA 2015 és 2020 között hatályos táplálkozási irányelve már nem tartalmazta a koleszterinbevitel korábban elfogadott felső korlátját, bár továbbra is célként tűzte ki az adott étrenden belüli lehető legkisebb koleszterinbevitelt. Az EAT-Lancet Bizottság 2019-es ajánlása azonban szigorúan, napi 7, illetve 3 grammnál húzta meg a vörös hús, illetve a tojás fogyasztásának felső határát – egy átlagos észak-amerikai felnőtt hétszer ennyi vörös húst és közel háromszor ennyi tojást eszik.
A teljes cikket ITT olvashatja
