hirdetés
2017. március. 24., péntek - Gábor, Karina.

A COPD-s betegek között gyakoribb a diabetes mellitus

A COPD-s betegek gyakran szenvednek diabetes mellitusban is: epidemiológiai tanulmányok a diabetes szignifikánsan gyakoribb előfordulását írták le a COPD-s betegek csoportjában az átlagpopulációval összehasonlítva.

A több mint 900.000 olasz beteg adatait feldolgozó retrospektív tanulmány szerint a COPD-s betegek 18,7%-a, míg a nem-COPD-s populációnak mindössze 10,5%-a diabeteses. Hasonló eredményekre jutott egy tajvani vizsgálócsoport is, míg a diabetes gyakoribb előfordulásával párhuzamosan nem találták az ismert további befolyásoló tényezők (pl. nem, kor, szteroid szedés, vérzsír-eltérések, stb.) hasonlóan magasabb előfordulási arányát a COPD-s csoportban. Mindezek ellenére a két betegség kialakulásának közös kórélettani kiindulási tényezőit mind ez ideig nem sikerült feltárni.

Az olasz szerzők egy római egyetemi klinika tüdőgyógyászati ambulanciáján 2010 és 2012 közötti időszakban gondozott COPD-s betegek adatait retrospektíven elemezve keresték a két betegség együttes előfordulása közötti összefüggéseket. Összesen 493 beteg kórdokumentációja felelt meg a későbbi feldolgozás elvárásainak. A betegek dokumentációjában egységesen feljegyezték a betegek korát, nemét, BMI-értékét, COPD diagnózisát, diabetes mellitus meglétét vagy éppen hiányát. Részletesen rögzítették a betegek spirometriás értékeit és az általuk használt inhalációs kezelést (inhalatív szteroidok, béta2-agonisták, kombinációs készítmények, antikolinerg szerek és teofillin).  Kardiovaszkuláris és metabolikus társbetegségekre, gastro-oesophagealis refluxbetegségre, osteoporosisra, pszichiátriai betegségekre és depresszióra vonatkozóan is rendelkezésre álltak megfelelő adatok. A betegek életkora szerint tízéves clustereket képeztek és a többszörös analízist a betegek dohányzási státusza, a légzésfunkciós érték szerinti súlyossági besorolása (GOLD), társbetegségei, gyógyszeres kezelése, illetve nemük és BMI-jük alapján is összehasonlították.

A betegek átlagos életkora 72,1 év volt, 68%-uk férfi, közel harmaduk (30,2%) aktív dohányos volt. Kilencvenkét beteg szenvedett diabetes mellitusban (18,7%), az előfordulás vonatkozásában a nemek között jellemző eltérést nem figyeltek meg. A bevezetőben idézett olasz epidemiológiai felmérés kontroll csoportjához képest a jelen vizsgálat is megerősítette, hogy a COPD-s betegek szignifikánsan gyakrabban voltak diabetesek is, különösen a 45 és 64 év közötti korcsoportokban. A diabetes és a COPD együttes előfordulása nem függött a betegek nemétől, életkorától és a COPD súlyosságától, de jelentősen gyakoribb volt az elhízott COPD-sek között (OR 2,3). A túlsúlyos betegek esetében nem igazolódott hasonló összefüggés. Az elhízott és diabeteses COPD-sek általában közepesen súlyos vagy súlyos stádiumúak voltak.

A diabeteses és COPD-s betegek egyértelműen gyakrabban szenvedtek kardiovaszkuláris társbetegségekben (OR 1,7-2,9) kivéve a szívritmuszavarokat és a tüdőembóliát.  Hasonló összefüggést azonban nem tudtak kimutatni a gastro-oesophagealis reflux, az osteoporosis, a pszichiátriai betegségek vagy a depresszió vonatkozásában.

A légzőszervi betegség kezelésében alkalmazott gyógyszerek vonatkozásában minimálisan magasabb volt a diabetes mellitus előfordulása az inhalációs szteroidokat (ICS) kapó betegek körében, meglepő módon megszűnt az összefüggés, ha a betegek béta2-agonistával kombinációban kapták az ICS terápiát. Az egyéb terápiák alkalmazása (antikolinerg szerek és teofillinek) nem mutatott összefüggést a diabetes és a COPD együttes előfordulásával.

 A jelen vizsgálat szerint a vizsgálati csoport COPD-s betegeinek 18,7%-a szenvedett diabetes mellitusban. Ennek kialakulására számos elmélet született: a betegek elhízása, csökkent fizikai aktivitása, dohányzása és szteroid szedése mind hozzájárulhat a diabetes gyakoribb megjelenéséhez a COPD-ben szenvedők körében. Ez az első olyan vizsgálat, ami célzottan elemezte a COPD-s betegek között nemcsak a diabetes mellitus, de a gyakori társbetegségek előfordulásának összefüggéseit is. Megfigyelésük szerint az elhízott COPD-s betegeiknél gyakrabban alakult ki diabetes mellitus, s ezen betegek COPD-je is súlyosabb stádiumú volt. Ez az összefüggés független volt a betegek dohányzási szokásaitól. A zsírszövet ismerten jelentős mértékben részt vesz a gyulladáskeltő mediátorok termelésében és befolyásolhatja, valószínűleg a hypoxia révén, a COPD-ben zajló szisztémás gyulladás mértékét is. Másrészt a dohányzás ismerten inzulinrezisztenciát okoz, ami a diabétesszel együtt jelentősen továbbserkentheti mind a szisztémás gyulladást, mind az oxidatív stresszt a betegek szervezetében. A nem hypoxiás COPD-s betegek vérében például ismerten magasabb a keringő inzulin mennyisége, csakúgy mint egyes gyulladásos fehérjéké, mint a CRP, az IL-6 és a szolubilis TNF-alfáé.  A magasabb vércukorszinttel járó magasabb szérum ozmolalitás együttesen vezethet a diabeteseknél megfigyelt korai FEV1-csökkenéshez, eddig ismeretlen mechanizmusok alapján (fokozhatja a légúti izmok érzékenységét, a bazális lamina megvastagodását, stb.).

A vizsgálat eredménye alapján felmerül, hogy a diabetes és a COPD a háttérben megtalálható szisztémás gyulladásos szindróma különböző manifesztációinak felelhetnek meg. Ennek megfelelően hangsúlyozzák az olyan vizsgálatok szükségességét, ahol a betegség kezelését a szisztémás gyulladás csökkentésével próbálják befolyásolni. Hasonlóan fontosnak tartják annak későbbi tisztázását is, vajon a diabetes kezelésével befolyásolható-e pozitív irányba a COPD természetes lefolyása is.

Forrás: P. Rogliani, L. Calzetta, A. Segretti et al, Acta Diabetol 2014, DOI 10.1007/s00592-014-0584-0

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!