PÉNTEK ORSOLYA cikkei

Tizenegyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Nyári Fesztivált Budapesten augusztus 30. és szeptember 8. között. A közel húsz helyszínen zajló, mára európai hírű rendezvényen a zenei programok mellett képzőművészeti kiállításokat, könyvbemutatókat és filmnapokat is tartanak.

A rendezvénysorozatot a Magna Cum Laude koncertje nyitja augusztus 30-án este kilenckor, az A38 állóhajón. Másnap, 31-én este 7-kor a Dohány utcai zsinagógában lép fel David D Or. Az izraeli sztár, aki a klasszikus popzenei és világzenei stíluselemeket keveri, utoljára 2007-ben jelentkezett új lemezzel – de Magyarországon talán jobban emlékeznek rá 2004-ből, amikor ő képviselte Izraelt az Eurovíziós Dalfesztiválon. A zenei programok közül kiemelkedik a Nemzetközi Kántorkoncert (szeptember 1-je, Dohány utcai zsinagóga), Benzion Miller, Azi Shwartz, Yaakov Lemmer, Fekete László és a Jeruzsálemi Kántor Kórus, valamint Neumark Zoltán (zongora) részvételével.   Ugyanezen a helyszínen rendezik meg a kétnapos Klezmermaratont. Első napján, szeptember 2-án a Budapest Klezmer Band és a Pressburger Klezmer Band zenél, másnap a Pannónia Klezmer Band és a lengyel Max Klezmer Band folytatja a programot. A klezmer az idén meghatározó eleme a fesztiválnak: szeptember 4-én a Sabbathsong Klezmer Band (Ruttkai Éva Színház, este hét óra) szórakoztatja a közönséget. A Palya Bea Quintet szeptember 3-án hallható az Uránia Filmszínházban. Akik pedig kíváncsiak az utóbbi idők két magyar sztárcsapatára, ne hagyják ki a Vodku és a Besh o droM koncertjét szeptember 7-én este hétkor az A38 hajón.
  Bár hagyományosan a zenei vonal a legerősebb, a XI. Zsidó Nyári Fesztivál egyéb művészeti programokat is kínál. Szeptember 6-án este nyolckor látható például a Spinoza Házban Katherine Kressmann Taylor darabja, a Címzett ismeretlen, rendezője Groó Diána. A történet a zsidó származású amerikai Max Eisenstein (Kulka János) és a német Martin Schulse (László Zsolt) barátságát meséli el levelezés formájában – a rendkívül szoros baráti szövetségbe alattomosan kúszik be a történelem.
  Szeptember 8-án 18 órakor a Kövek meséi – Irodalmi séták a pesti zsidónegyedben című kötetet mutatják be az Elektrotechnikai Múzeum udvarán: itt kortárs írók invitálják képzeletbeli sétára az olvasót, és bemutatják a zsidónegyed utcáit, belső kertjeit. A könyv szerzői: Benedek István Gábor, Deutsch Gábor, Lábass Endre, Lugosi Viktória, Németh Gábor, Sárközi Mátyás, Szántó T. Gábor, Szegő Dóri és Zeke Gyula. Az Alexandra Könyvesházban (Bp. V., Károly krt. 3/c) könyvbemutatók lesznek: Müller Ferenc: Kétezer nap (Révai Digitális Kiadó Kft.), Spiró György: Három dráma, Gantner Ádám: Kissinger és én (Új Mandátum Kiadó), valamint Bán Zoltán András: Hölgyszonáta (Scolar Kiadó) című köteteiről szólnak majd a beszélgetések.
  Ami a képzőművészetet illeti, a fesztivál idején a Mednyánszky Galériában Róth Anikó, Szalma Edit és Kapolka Gábor kiállítását tekinthetjük meg. Róth Anikó akvarelljei, meseillusztrációi mellett tűzzománc képeivel, Szalma Edit grafikusművész akvarellekkel jelentkezik. Kapolka Gábor fotóesszé-sorozatában a Magyarországon élő ortodox zsidóság életét mutatja be, Ima harmatért címmel.
  A Ráday Galériában Moreno Pincas kiállítása látható. A bolgár származású, Franciaországban élő festőművész 1936-ban született Bulgáriában, majd 1949-ben Izraelbe emigrált, később Párizsba költözött. Goyai és toulouselautrec- i hatásokat mutató művei középpontjában főként cirkuszi jelenetek állnak. Végül különlegesen érdekesnek ígérkezik Andrzej Wajda grafikai kiállítása, amely a Lengyel Intézetben nyílik.
  Az Uránia Nemzeti Filmszínházban A kövek üzenete címmel rendeznek tematikus filmfesztivált szeptember 4–8-ig. Vetítik többek között Ocsenás Zsoltnak a zsidónegyedről szóló dokumentumfilm- sorozatát és Groó Diána Córesz című munkáját, valamint A kövek üzenete című ötrészes sorozatot. A programsorozat a Shlomo Bar és a Fellegini Klezmer- Gipsy koncertjével zárul szeptember 8-án este 7-kor a Dohány utcai zsinagógában.

Csengőfrász, malenkij robot, maszek, kék útlevél, Ki mit tud, kisdobos, huligán. Ezek még derengenek egy mai huszon- vagy harmincévesnek, de ha azt mondom: kazalagitáció, tujázás, hülzni, rúdvég vagy kádárkolbász, nagy valószínűséggel fogalmuk sem lesz arról, mit jelenthettek ezek a szavak, amelyek nyomtalanul tűntek el a nyelvből a rendszerváltással.
  Burget Lajos (posztumusz) megjelent kötete, a Retró szótár eligazít a hasonló kérdésekben. A közel háromszázötven oldalas könyv, amelyben a szószedeten kívül megtalálható a szocializmusbeli betűszavak jegyzéke, valamint egy jól használható név- és szómutató is, a „Korfestő szavak a második világháborútól a rendszerváltásig” címet viseli, és mint ilyen, az első vállalkozás a maga műfajában.
  Hasonló szótárra már évek óta megvolt az igény. Egyrészt a fiatalok körében évről évre népszerűbb, nem múló retróőrület miatt (vajon vizsgálja-e valamelyik szociológuscsoport azt a jelenséget, hogy míg a szüleink mindent megtettek volna, hogy farmerhoz, nyugati csokoládéhoz, cigarettához, zenéhez jussanak, azok a fiatalok, akik a fogyasztást mindenek felettivé tévő globalizált világban szocializálódtak, épp az egykor utált ruhákkal, tárgyakkal „lázadnak” az ellen a világ ellen, amelyben minden kapható?). Másrészt, mert a magyar társadalom nem számolt el a Kádár-korral, és szétszakítottságának – a társadalmat hiszterizáló politikusokon kívül – ez az egyik oka: míg az emberek egy része mint az elveszett, biztonságos Édenre tekint vissza rá, a másik része a terror, a szellemi nyomor, a cenzúra, az adósságfelhalmozás és a korrupció kezdetének időszakára emlékezik.
  Egy szótár természetesen nem oldja meg a hasonló problémákat, mindenesetre kapaszkodót nyújt, segít eligazodni abban a világban, amelyről gyökeresen más képet mutat a rendszerváltás után, a retróőrület elején készült Csinibaba című film és a még vastagon a „rendszerben” készült Megáll az idő.
  A közepesen hosszú, velős szócikkeknek köszönhetően a szótár kultúr- vagy életmódtörténetként is kezelhető. Aki figyelmesen olvas, az bizonyosan nem siklik át a hasonló mondatok felett: „suszter. [images/] Már csak néhány él az országban. Lassan elfogynak az üzletfelek, és kihalnak az utolsó suszterek is.” „Kacsatánc. Minden idők legidegesítőbb zenéjének nevezte a szakirodalomimages/ Magyarországi karrierjére jellemző, hogy a nyolcvanas évek első felében minden kívánságműsorban játszották.” „Népbolt. [images/] Sok helyen ma is az üzlet és a gyakorta hozzátartozó italbolt elnevezése.” Ezt, aki legalább egyszer járt vidéken, igazi kis faluban, bizonyára ismeri. A hasonló szócikkek meglehetősen elgondolkodtatók: egyértelműen kiderül belőlük, hogy a könyvben szintén megidézett Rákosi-korszakkal szemben a Kádár-kor nem tűnt el, hanem lassan múlik. Itt vannak még népboltjai, közértjei, épületei, tejeszacskói, bizonyos „márkái”, az idősebbek beszédében bizonyos fogalmai (SZTK, Lenin körút, tanács) – és a mentalitása is.
  A kötetnek sajnos hibája is akad bőven. Nem egy helyen pontatlanok a szócikkek – a „kisdobos” kifejezésnél például azt írja a szerző, hogy az elsős-másodikos kisdiákok voltak a kisdobosok, holott a másodikos-negyedikesek –, máshol pedig egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak. Szemmel látható, hogy a szerző bizonyos fogalmakkal nem tud mit kezdeni: a rock and rollt mint „popzenei stílust” írja le, azt állítja, hogy a Coca-Cola egyik összetevője – a mai napig! – a kokain, a punk az „agresszív, sértő magatartás” és „durva szövegektől hemzsegő rockzene”. Feltűnő az is, hogy teljesen hiányzik a könyvből a korai nyolcvanas éveket meghatározó magyar underground kultúra minden kifejezése. De hát Burget Lajos munkája valóban hiánypótló – így elnézhetők az efféle sutaságok.
  És hogy mégis mi az a tujázás, kazalagitáció, hülzni, rúdvég és kádárkolbász? A tujázásnak semmi köze az újgazdag kertek kedvenc növényéhez. Annyit jelentett, hogy a régi villamosokon található ütközőn utazni, a rúdvég pedig a szalámiról és kolbászról levágott vég, amelyet a szegényebbek fillérekért vásárolhattak meg.
  A többi a Retró szótárban megtalálható.

Burget Lajos: Retró szótár.
Korfestő szavak a második világháborútól a rendszerváltásig.
Tinta Kiadó, Budapest, 2008.
347 oldal, ára: 2490 Ft

Bár a június 5-én kezdődő, 79. ünnepi könyvhét középpontjában ezúttal is a kortárs szépirodalom, ezen belül a magyar irodalom áll, érdemes körülnézni az ismeretterjesztő, zenei, képzőművészeti vagy egyéb tárgyú kiadványok között is – jó néhány igényes kötet megjelentetését időzítették erre a néhány napra a kiadók.

Talán a közelmúltban véget ért Budapesti Nemzetközi Könyvvásárnak köszönhető, hogy az elmúlt fél évben soha nem látott mennyiségű kínai vagy Kínával foglalkozó könyv jelent meg magyarul. Ezek közül minden bizonnyal az egyik legérdekesebb Jonathan Fenby Hetven csoda Kínából – A selyemúttól az olimpiáig című könyve (Athenaeum Kiadó): írója több mint háromszáz oldalon ismerteti a kínai múltat és jelent, az építészettől a tárgykultúrán át a kulináriáig. Szintén keleti, bár közelebbi világról szól Soproni András Orosz kulturális szótára (Corvina), amelyben a szerző sokéves munkával gyűjtötte egybe a hétköznapi élet hagyományos szótárakban nem található fogalmait.   Bizonyára sikeres lesz a Magvető Kiadónál megjelenő, a Beszélgetések nem csak tudományról című Révai Gábor interjúkötet, melyben Csányi Vilmos etológus és Lukács Béla fizikus válaszol az emberi élet nagy kérdéseire. A Kalligram gondozásában lát napvilágot Földényi F. László 33 esszét tartalmazó Az ész álma című könyve, amelyben az Európaszerte elismert esszéista, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, művészeti író a korszellemmel foglalkozik. A kötet írásai jórészt megjelentek már németül, angolul, spanyolul és hollandul is.
  Ami a nem egészen tudományos, de különleges csemegéket illeti: az Édesvíz Kiadó megkezdte a tavaly elhunyt Szepes Mária életművének kiadását. Az Ulpius ház adja ki Domán István Talmud című munkáját, amely a főrabbi válogatása a teljes Talmudból, a Jaffa Kiadó pedig Hogyan legyünk alkoholisták? címmel tette közzé Tompa Imre borújságíró antológiáját.
  A pszichológiai irodalom újdonsága Pléh Csabától A pszichológia örök témái (Typotex). A Jaffa adta ki újra Feldmár András sztárpszichiáter Van élet a halál előtt? című alapkönyvét. A közelmúltban elhunyt tanatológus-pszichológus, Polcz Alaine munkáiból a Jelenkor Kiadó indított életműsorozatot. A legutóbb megjelent két esszékötet közül az elsőben, a Mit siratok?-ban a szerző az emberi veszteségek feldolgozásának módjáról értekezik, míg a másodikban, a Kit szerettem? Mit szerettem? címűben barátaira – mások mellett Weöres Sándorra, Károlyi Amyre, Nemes Nagy Ágnesre – emlékezik.
  A zeneszerető könyvgyűjtők figyelmébe ajánlható a Rózsavölgyi és tsa. kuriózumnak számító kiadványa, Az orgona képes krónikája, amelyben még a kisebb magyarországi falvak orgonáit is bemutatják a szerzők. A zene egy másik területén a Cartaphilus Kiadó Pink Floyd-kötettel folytatja a könnyűzenei élet meghatározó egyéniségeit és együtteseit bemutató sorozatát (a Pink Floyd – Echoes című kötet Glenn Povey munkája).
  A képzőművészeti kiadványok közül magasan kiemelkedik Marosvölgyi Gábor új Gulácsy-monográfiája (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó): a vaskos, reprodukciókkal és relikviákkal illusztrált kötet a Gulácsy-kutatás szintézise és eddig legátfogóbb darabja. Gulácsynak most van kiállítása Budapesten – akik pedig még emlékeznek az 1993-as budapesti Henry Mooretárlatra, bizonyára örömmel veszik, hogy a Taschen/Vince Kiadó monográfiát szentelt a szobrászóriásnak. Az építészeti tárgyú munkák sorát gazdagítja a Hild József építészete című tanulmánykötet (Terc Kiadó), amelyben a 140 éve született, Budapest arculatát meghatározó módon befolyásoló építész szerepét taglalják kortárs kollégái.

Szokatlan módját választotta az olvasás népszerűsítésének civilek egy csoportja, illetve az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár: Veszíts el egy könyvet! címmel indítottak mozgalmat. A világszerte ismert játék lényege, hogy aki részt vesz benne, tetszőleges helyen elveszít – pontosabban: szándékosan otthagy – egy általa választott könyvet, amelyben üzenetet helyez el. Amikor valaki megtalálja, eldöntheti, hogy folytatja-e a játékot: ha igen, elolvasása után egy tetszőleges helyen ismét „elveszíti” a kötetet, amely így gyakorlatilag körbejár az országban.

Az angolszász mintára eredetileg civilek által indított és az országban néhány éve már létező, bár nehezen követhető mozgalmat az orosházi könyvtár tette mintegy hivatalos kezdeményezéssé az idén márciusban.
  Felhívásukban ezt írják: „Ezt a könyvet szándékosan veszítettem el. Ha megtaláltad, olvasd el, majd veszítsd el Te is! Tedd le a parkban egy padon, buszon vagy vonaton, orvosi váróban, vagy a hivatali folyosó ablakpárkányán, az oviban, a suliban, kedvenc kocsmád pultján, vagy a legközelebbi telefonfülkében – bárhol, ahol sokszor megfordulsz, ahol sok ember jár, és ahol megtalálhatják. Ha kedved van, kapcsolódj be Te is a játékunkba úgy, hogy megválsz egy kedves könyvedtől. Helyezd el benne ezt a szöveget – a könyvtárban szívesen adunk ilyen lapot hozzá, de a blogunkról is letöltheted – és hagyd el valahol. Esetleg beszélj rá másokat is ugyanerre. Ha olyan könyvet találnál, melyet nincs kedved elolvasni, nem muszáj, de kérünk, a játékot akkor se szakítsd meg: veszítsd el máshol. Az elhagyott könyvek sorsát szeretnénk követni is. Könyvtárunk blogján – blog.justhvk.hu – találsz egy fórumot, ott jelezheted, hogy melyik könyvet hol és mikor találtad meg, illetve azt is, hogy mikor és hol hagytad el újra. Ugyanitt leírhatod véleményedet a játékról és a megtalált könyvről is.”
  Az akció sikerét mutatja, hogy április végéig több száz könyvet veszítettek el – és találtak meg – a résztvevők; ezenkívül a mátészalkai és a gyulai könyvtár mellett a romániai könyvtárosok napja (április 23.) alkalmából a gyergyószentmiklósi könyvtár is jelezte: szeretne részt venni a programban.
  Az első elveszített könyveket – amelyek között mesék, regények, helyismereti témájú és idegen nyelvű könyvek is vannak – még a könyvtár biztosította, azóta viszont a játékosok is beszálltak jó néhány kötettel. A játékban jelenleg közkézen forgó kötetek meglepő műfaji sokszínűséget mutatnak. Egyszerre hagyják el és találják meg Agatha Christie krimijeit, számtalan Paolo Coelho-kötetet, Arany Jánost és magyar költészeti antológiát, Bächer Iván és Vámos Miklós könyveit, García Márquezt és Merle-t, hogy csak a legnépszerűbbeket említsük. A könyvek között ugyanakkor szerepel Az állatok nagy enciklopédiája, önkormányzati kiadvány Zuglóról és Érdről, pszichológiai szakkönyv és az Óvodások mesekönyve is.
  A játékhoz kapcsolódó blogoldal szintén népszerű kezdeményezés: itt azok cserélik ki a tapasztalataikat, akik már elolvasták az adott kötetet. Van, ahol csak egy-két kommentár, és van, ahol több mint harminc bejegyzés szerepel. Folyamatosan tájékoztatják egymást arról is, ki hol hagyta el a legutóbbi könyvet.
  Ha figyelembe vesszük, hogy alig több mint egy hónap telt el az indulás óta, valószínű, hogy a mozgalom idővel jelentősen kiterebélyesedik.

Kínai íróvendégekkel, új helyszínen, a Millenáris területén, 1700 négyzetméteren várja a látogatókat a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A jubileumi rendezvény díszvendége az amerikai irodalom fenegyereke, Bret Easton Ellis. Számos magyar szerző – köztük Esterházy Péter – erre az alkalomra időzítette új kötetének megjelenését, a szakmai programok mellett pedig kiállítások, gyerekrendezvények is színesítik az április 24. és 27. között megrendezendő könyvszemlét.

Az Európában is egyre rangosabbnak számító rendezvény egyik legnagyobb dobása a díszvendége – egyúttal Budapest Nagydíjasa –, Bret Easton Ellis, az Amerikai psycho, A vonzás szabályai és a Holdpark szerzője. Az amerikai elit elé torz tükröt tartó, kultuszteremtő, botrányaival is többször a médiaérdeklődés középpontjába kerülő szerző művei az Európa Könyvkiadónak köszönhetően évek óta magyarul is olvashatók, sőt a könyvfesztiválra időzítve ismét kiadják valamennyit. Szintén az Európa kiadó jelenteti meg Ingo Schulze új regényét, az Új életeket – a német szerző is a fesztivál vendége lesz.
  A legnagyobb várakozás azonban a díszvendég ország, Kína és a kínai irodalom bemutatkozását előzi meg. Bár Magyarországon, ahogy a többi kelet-európai országban is, számos kínai író könyvét adták ki az ötvenes-hatvanas években, a magyar olvasók alig ismerhetik a kortárs kínai szerzőket az irodalmi Nobel-díjas (2000) Gao Xingjian kivételével, akinek Lélek-hegy című kötetét a Noran jelentette meg a könyvfesztiválra. Gao különös alakja a kortárs kínai prózának: a realista történetmeséléssel elsőként szakítók egyikeként, magát a nyelvet állította művészete középpontjába. Ez azért is figyelemre méltó, mert az új kínai irodalom a huszadik század elején éppen nyelvi forradalommal indult, amikor a fiatal szerzők az addig használt, csak a szűk elitnek érthető irodalmi nyelv helyett a köznép nyelvén kezdtek írni.
  Gao, aki első műveit a kulturális forradalom idején elégette, a hetvenes években abszurd drámák szerzőjeként tűnt fel. Egyre ismertebbé vált, de évtizedekkel ezelőtt el kellett hagynia Kínát az őt ért támadások miatt. Jelenleg francia állampolgár, és – a cseh Milan Kunderához hasonlóan – képes volt francia nyelvű íróvá válni: újabb művei már ezen a nyelven születtek. Szintén a Noran Kiadónál jelenik meg Modern Dekameron címmel egy huszadik századi kínai novellaválogatás.
  A fesztiválon mintegy száz négyzetméteres standon kínálják majd a többi kínai szerző műveit, a Balassi, a General Press, az Ulpiusház – amely öt kínai kötettel jelentkezik –, a Corvina, a Geopen, a Kossuth és a Masszi Kiadó köteteit. A Magvető Kiadónál jelenik meg a Kínában rendkívül népszerű Jiang Rong Farkastotem című könyve, a Konfuciusz Intézet pedig kínaira fordított magyar könyvekből szervez kamarakiállítást a fesztivál idejére.
  Kína mellett természetesen olyan, törzsvendégnek számító országok is képviseltetik magukat, mint Németország, Spanyolország, Portugália vagy Oroszország. Idén érkezik az első arab vendég, Egyiptom. Nem marad el az Európai Elsőkötetesek Fesztiválja sem. Magyarországot Dunajcsik Mátyás képviseli, mellette pedig tizennyolc európai ország fiatal írói lesznek jelen.
  A Magvető Kiadó a Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítette Esterházy Péter új regényének, a Semmi művészetnek a megjelenését. A regényben A szív segédigéinek címadó utolsó mondata nyer új jelentést. A kortárs magyar szerzők közül Esterházy mellett Háy János, Grecsó Krisztián, Temesi Ferenc, Sárközi Mátyás,Vámos Miklós, Térey János, Zalán Tibor és Lengyel László jelentkezik új kötettel a könyvfesztiválra.
  A fesztivál standjai az új helyszínen – mintegy 1700 négyzetméteren – tematika szerint különülnek el: a Fogadóban a közoktatási tankönyvek, a gyermekirodalom, a képregények és a hangoskönyvek kaptak helyet, a nagy külföldi szereplők – köztük a díszvendég Kína és a hetven négyzetméteren kiállító Németország – a Jövő Házának földszintjén kereshetők fel.
  A programok között a dedikálásokon, könyvbemutatókon és felolvasásokon kívül képregénykiállítás, videóbemutatók is szerepelnek; a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház kitelepült tárlatain pedig magyar fotósok Kínáról készült képeit láthatjuk, valamint egy Szabó Magda arcait bemutató fotókiállítást.