A kutatók világában a siker, az előremenetel fontos eszköze a publikáció. A tudósok akár a szponzorok további támogatása, akár magasabb tudományos fokozat elnyerése érdekében tárják a szakma és a nagyközönség elé eredményeiket. Egyre többször a még nem igazoltakat, sőt azokat is, amelyeket még csak el sem érték.

Elektronikus „lógásgátló”, internetes napló, SMS-értesítő az iskolai osztályzatokról – a szülők egy része ma már nem csak a mobiltelefonnal tarthatja „elektronikus pórázon” gyermekét. Kérdés: erősíti-e mindez a bizalmat szülő és gyermek, tanár és diák között? „Az idén súlyosabb vétség nem fordult elő. Igen jó szolgálatot tett a múlt évben bevezetett ellenőrző füzet, melynek segítségével a szülői ház is állandó támogatásban részesíttetett” – olvasható a budapesti Kossuth Lajos Gimnázium 1923-as évkönyvében. A szülők ezt az „újítást” akkoriban feltehetőleg nagy örömmel, a diákok viszont bizonyára legalább akkora aggodalommal fogadták. Persze a húszas évek „vívmánya” még legalább lehetőséget adott a tanulóknak némi ügyeskedésre. Megválaszthatták azt a legmegfelelőbb pillanatot, amikor úgy látták, talán nagyobb megértéssel fogadják szüleik a rossz osztályzatot. Ma már erre nem mindegyiküknek nyílik lehetősége: több iskolában ugyanis bevezették az internetes naplót, és a mobilszolgáltatók havi fix tarifáért SMS-ben is értesítik a szülőket gyermekük iskolai előmeneteléről. Egyszóval értelmetlen minden ügyeskedés; a diák hiába is próbálná eltitkolni rossz jegyeit, iskolakerülését, a szülőnek elég csak felmennie az internetre, beírni a megfelelő kódot, és máris megtudhatja, milyen osztályzatokat szerzett gyermeke.

Jogi harcok és pénzügyi ügyeskedések kísérik a .eu végződésű domainnevek (némi leegyszerűsítéssel internetcímek) kiosztásának tavaly decemberben indult folyamatát. A magyar cégek és intézmények növekvő, de összességében továbbra is szerény intenzitással vesznek részt a címgyűjtésben. A legtöbb .eu végződésű címet eddig német szervezetek jegyezték be, ami az ország méretei és gazdasági intenzitása alapján nem meglepő. Annál inkább magyarázatra szorul az alig magyarországnyi területű Hollandia második- harmadik helye, amelyen Franciaországgal osztozik, stabilan megelőzve Nagy-Britanniát. Az új domaintérben (ami valójában egy másik csoportot jelent a már meglévő .hu, .com, .net és más nevek mellett) az első körben csak a kért elnevezésre védjeggyel rendelkezők, illetve a közszolgálati feladatot ellátó szervezetek juthanak .eu-s domainnévhez. Áprilistól viszont az érkezési sorrend elve érvényesül, vagyis aki előbb igényel – és igénylése minden technikai és jogi előírásnak megfelel –, az nyer. Alapszabály, hogy bármely, az EU területén honos magánszemély, szervezet vagy vállalkozás szerezhet .eu-s domaincímet.