Három szakma – az érsebészet, a szívsebészet és a radiológia – szervezett együttműködésével látják el az aortabetegeket a Városmajori klinikán.

Az elhízottak nem betegségként tekintenek az állapotukra, így nem is fordulnak orvoshoz; és bár ez a populáció rendkívül heterogén, kezelésükre jellemzően meglehetősen homogén módszereket alkalmaznak – hangzott el az elhízás világnapja alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen.

A European Brain Council korábbi felmérése szerint a lakosság közel egyharmada szenved idegrendszeri kórképekben. Első hallásra talán meglepő, hogy minden harmadik európainak neurológiai vagy pszichiátriai betegsége van, de ha jobban elemezzük a számokat, árnyaltabb képet kaphatunk.

Az OTSZ Online szerint a jelentősebb depressziós zavart mutató egyénekben sokkal valószínűbb az inzulin-rezisztencia fennállása, mint azokban, akik nem szenvednek depresszióban.

Az, hogy létezik a hosszú Covid jelensége, egyértelmű, fogalmazott Falus András immunológus, akadémikus az InfoRádióban.

Az epilepsziás betegek 66−75%-a tartós remisszióban van. A generalizált formakörbe tartozó esetek több mint 80%-a remisszióba kerül az első antiepileptikum beállítását követően, míg a fokális felnőttkori epilepsziában lényegesen rosszabb a prognózis, itt műtéti megoldást is fel kell vetni.

Papp Zoltán professzort, a szülészeti genetika úttörőjét nem kell bemutatni a hazai orvostársadalomnak. A Medical Tribune-nek adott exkluzív interjújában betekinthetünk a kezdetekbe, a magyar tudomány történetének fontos fejezetébe.

A thromboticus thrombocytopeniás purpura és a haemolyticus uraemiás szindróma patomechanizmusában lényegesen különböző a folyamat lokalizációja, kiterjedtsége, melynek következtében eltérő a klinikum és a terápia is.

Az amiloidózis bizonyos fehérjék kóros formában történő extracelluláris lerakódását jelenti, mely érintheti a szervezet egészét is. Az összes forma prognózisát leginkább a szív érintettsége határozza meg, de érintett lehet a vese, továbbá polyneuropathia is kialakulhat. A diagnózis alapvetően szövettani mintavétellel, tömegspektrometriával, genetikai szekvenálással történik, de kiemelt szerepe van a képalkotó vizsgálatoknak is. A terápiás lehetőségekben áttörést hoztak orális, subcutan,  intravénás és biológiai terápiák.

A táplálkozás alapvető szerepet játszik számos betegség, így az allergiák kialakulásában is. Az ételallergének elsődlegesen a tápcsatornán keresztül jutnak be, és gyakran az allergia megnyilvánulási helyét is képezik.