Az egyetemi integráció óriási kiugrási lehetőség
Már harmadéves egyetemistaként az élettan, azon belül az immunológia volt a kedvenc tantárgya, a reumatológia mellett pedig kétéves amerikai kutatásai alatt köteleződött el Nagy György, a Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója. Az Országos Mozgásszervi Intézet (OMINT) március 1-jei integrációjával a Semmelweis Egyetemen létrejött klinika igazgatója mind a betegellátás, mind az oktatás és a kutatás szempontjából óriási lehetőséget lát az integrációban. Az új klinika vezetőjeként is fogadja betegeit, és a kutatással sem hagyott fel, kedvenc témája a nehezen kezelhető reumatoid artritiszes betegek terápiája.
Reumatológiai és Immunológiai Klinika néven új szervezeti egység jött létre a Semmelweis Egyetemen az Országos Mozgásszervi Intézet (OMINT) március 1-jei integrációjával. A csatlakozásnak köszönhetően az egyetemen belül immár a mozgásszervi betegellátás teljes spektruma elérhetővé válik és erősödik az immunológiai ellátás is. Nagy György, az integráció előtti OMINT, majd az egyesüléssel létrejött új klinika vezetője a változást a klinika oldaláról értékelve úgy fogalmazott: rendkívül nagy nyereség egy olyan egyetemi környezetbe kerülni, ahol az orvostudomány minden területe képviselteti magát. „A mi szakmánk nagyon interdiszciplináris, mindig együtt kell dolgoznunk szinte az összes szakmával. Ez nemcsak egyszerű együttműködés, hanem kiugróan magas szintű, rendkívül specializált ellátás, ami az egyetemi struktúrába illesztve gördülékenyebb, színvonalasabb, betegcentrikusabb és könnyebben tervezhető, szervezhető, valamint fenntarthatóbb is. A gyorsan változó magyar egészségügyben nagyon sokat számít, ha szervezeten belül megoldható minden, és a kollégák prioritásként kezelik a betegekeinket” – részletezte az egyesülésből fakadó előnyöket az igazgató. A klinikai oldal előnyei mellett az oktatás, kutatás nagyságrenddel lép előre egy egyetemi környezetben, az ebből fakadó lendület eredményét pedig a klinikumban is kamatoztatni lehet – tette hozzá Nagy György.
A klinika profiljára térve Nagy György kifejtette, Magyarországon a klasszikus értelemben vett reumatológiához a kopásos típusú panaszok gyógyítása, a gerinc, továbbá a nagy- és kisízületek betegségei, valamint a sokízületi gyulladás és a pikkelysömörhöz társuló úgynevezett spondylarthritis betegségcsoport tartozik. Az immunológiai szisztémás betegségekkel, mint amilyen egyebek mellett a szisztémás szklerózis, az SLE, vagy a Sjögren-szindróma, régebben a belgyógyászok, belgyógyász-immunológusok foglalkoztak, az utóbbi 30 év változásainak eredménye, hogy ma már reumatológusok kezelik ezeket a betegeket is. Az OMINT elődje, az ORFI 2000 előtt döntően a klasszikus, kopásos reumatológiai betegekre fókuszált, majd az ezredforduló óta egyre nőtt az immunológiai betegek száma, egy külön osztály is létrejött a számukra.
Az egyetemi csatlakozással megtartjuk a régi, teljes profilt, emellett erősödik tovább a klinikán az immunológiai ellátás. Egy teljesen modern immunológiai profilt építünk – magyarázta a várható változásokkal kapcsolatban Nagy György.
A kopásos betegségek ellátása mindemellett továbbra is az erősségünk, a betegeink a klinikán a létező legjobb kezelést kapják meg. Klasszikusan erősek vagyunk sokízületi gyulladás, és az úgynevezett spondylarthritisek kezelésében, továbbá az olyan immunológiai kórképek ellátásban is, mint például a lupus, az SLE vagy a scleroderma. Kiemelkedő profilunk a reumatológiai rehabilitáció, ide tartoznak a mozgásszervi műtétek utáni rehabilitáció, és a kopásos vagy gyulladásos betegségek következtében kialakult károsodások kezelése, a metabolikus, vagy ritkább, genetikailag öröklődő csontbetegségek ellátása is. Egyedülálló a reumatológiai és immunológiai betegekre specializálódott intenzív osztályunk is. Az egyetemi Laboratóriumi Medicina Intézethez sorolt laborunk is különlegesen széles spektrumban végez immunológiai vizsgálatokat. Emellett a professzionális ultrahang, és az egyetemi radiológus gárdával megerősített CT és MR laborunk is figyelemre méltó – sorolta a klinika erősségeit az igazgató, utóbbi kapcsán hozzátéve, hogy a csatlakozás óta a leletezés az egyetem radiológusainak a kezébe került, akikkel a klinikusok bármikor konzultálhatnak, így ugyanazzal géppel is a korábbinál sokkal magasabb színvonalúvá vált az ellátás.
Jelenleg a járóbetegellátásban megjelenők nagyobb része immunológiai beteg, míg a fekvőbeteg osztályon a klasszikus reumatológiai kórképek dominálnak, mindazonáltal várható, hogy a jövőben a kopásos betegségeket érintő kezelések súlya az ellátásban csökken, az immunológiai kórképeké pedig növekedni fog azonos kapacitásokat feltételezve.
A betegellátásunk alapvetően ugyanúgy megy tovább, mint ahogy eddig, csak sokkal több lehetőséget, kollaborációt, betegút menedzsmenttel kapcsolatos segítséget, társszakmákkal való kooperációt, labor, képalkotó és egyéb diagnosztikus együttműködési lehetőséget kaptunk az integrációval – jelentette ki Nagy György.
A klinika elsősorban továbbra is gyógyító kórház, az integrációval ugyanakkor szintet lép az eddig is magas színvonalú oktatás, és a kutatás is. Az igazgató szavai szerint mindkét területen nagyok az elvárások és ehhez igazodva a terveik is, most gondolják újra a teljes oktatást.
Mint Nagy Görgy elmondta, a napi munkája március 1. óta nem sokat módosult. Igazán nagy váltást egy korábbi lépés, a 2024-es OMINT főigazgatói kinevezése hozott, azzal az új pozícióban a közvetlen betegellátás helyett a menedzseri feladatok váltak dominánssá, de mint hozzátette, miután nem akart elszakadni a betegellátástól, engedéllyel és bár csökkenő számban, de azóta is folytatja a rendeléseit. Hetente egyszer a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, egyszer a Belgyógyászati és Onkológiai Klinikán, egyszer pedig a saját klinikáján is fogadja a betegeket. „Noha ezek rövidebb rendelések, azért jó pár beteget meg tudok nézni, és itt a klinikán vizitelni is szoktam a különböző osztályokon” – tette hozzá a klinikaigazgató.
Nagyon szoros kapcsolatban maradt az oktatással is, mint elmondta, amennyire lehet, igyekszik hallgatóként vagy előadóként is részt venni egyes tanfolyamokon, de jelenleg inkább az oktatás szervezésében aktív.
A kutatásra térve kifejtette, a PhD-hallgatók, a pályázatok, a publikációik és a folyamatban lévő projektjeik, köztük a nemzetközi projektjeik jelentős száma önmagában is kitenné a teljes munkaidejét, de mivel egy önálló, jó csapatot tudhat maga mögött, akikkel hatékonyan dolgoznak együtt, meg is tudják osztani a feladatokat. Kedvenc kutatási területe a reumatoid artritisz (RA) gyógyszer- és terápiarezisztens változata. Kollégáival megalkották a nehezen kezelhető problémás RA (difficult to treat RA) fogalmát, amiből egy egyre terebélyesedő kutatási irányt hoztak létre.
Klinikumi céljai között az igazgató a profiljukba vágó betegségek európai szintű gyógyító centrumának létrehozását fogalmazta meg, egy olyan klinika vízióját, amely a tradicionálisan meglévő, célzott kezeléseknek és a jövő terápiáinak, közte a sejtes terápiáknak a központja, ahol a reumatológiai betegségek kezelésének teljes spektruma elérhető a legjobb szakemberekkel.
Az oktatást illető terveiről szólva úgy vélte, az oktatási idő megduplázódásával ezen a területen jöhet a leggyorsabb fejlődés.
Az a célom, hogy mindenki pozitív és hasznos élménnyel sétáljon ki innen a képzés után, vagy gondoljon vissza az itt töltött időre – magyarázta. Szeretné újraéleszteni a kutatólabort, növelni az aktívabb kutatásban résztvevők számát a TDK-hallgatóktól kezdve a PhD-hallgatókon, az itt dolgozó diplomás kollégákon keresztül akár a nyugdíjas kollégák bevonásáig. – Szeretnénk megteremteni egy európai hírű oktató, kutató és gyógyító reumatológiai centrumot. A hajtóerőt ehhez alapvetően a mi érdeklődésünk, szakmai motivációnk adja, de érezzük magunk mögött, magunk körül a támogatást az egyetem részéről, ami nagyon jó és nagyon fontos dolog. Egy ilyen közepes nagyságú intézettel belecsöppenni egy hatalmas, egyetemi kubatúrába hihetetlenül nagy kiugrási lehetőség minden szempontból, amivel szeretnénk élni – hangsúlyozta Nagy György.
