hirdetés
2018. április. 27., péntek - Zita.
hirdetés

Szildenafil védhet a tüdődaganat okozta légszomjtól

A tüdődaganatos betegek légszomját enyhíthetik a jelenleg potencianövelőként alkalmazott foszfodiészteráz-gátló hatóanyagok, közölte a PharmaOnline.

hirdetés

A tüdődaganatos betegek jelentős részét érintő légszomjat nem csak és kizárólag a daganat növekedése által okozott térszűkítő folyamat okozza. Mint az a Science Translational Medicine folyóiratban közölt cikkből is kiderül, a tüdődaganattal társuló pulmonális hipertónia az érfalak ún. „remodeling” folyamataira vezethető vissza. Ez a felismerés egyben a gyógyszeres terápia új lehetőségeinek a felismeréséhez is vezet.

A tüdőrákos betegeknél jelentkező légszomj leginkább a pulmonális hipertónia esetén tapasztalható légszomjhoz hasonlítható, azaz a tüdő ereiben tapasztalható magas vérnyomással hozható összefüggésbe. A komputertomográfiás (CT) képalkotó módszerrel láthatóvá is tehető elváltozás a szívből a tüdőbe vezető erek, a pulmonális artériák átépülésével jár együtt, írja a PharmaOnline.

Németországi kutatók 519 beteg bevonásával, döntőrészt CT-felvételek elemzésével vizsgálták azt, hogy milyen morfológiai elváltozások következnek be a tüdődaganatos betegek artériáiban. A vizsgált betegek közül 250 főnél a pulmonális artériák legalább 28 mm-es tágulatát mutatták ki, ami a pulmonális hipertónia diagnosztikai kritériuma is egyben. A betegek egy részénél rendelkezésre álló elektrokardiográfiai (EKG) adatok alapján a páciensek mintegy felénél emelkedett nyomásértékek (legalább 34 Hgmm) tapasztalhatók.

Mivel a CT- és az EKG- vizsgálatok a tüdőbetegek jelentős részénél fennálló pulmonális hipertóniára engedtek következtetni, a kutatók megvizsgálták a tüdőrákos betegek műtétei során eltávolított érdarabokat is. Azt tapasztalták, hogy a belső érátmérő beszűkült, miközben az erek fala megvastagodott, mindez megmagyarázza a tüdő ereiben tapasztalt emelkedett vérnyomást is.

Egerekkel végzett kísérletek igazolták azt, hogy a különféle tüdődaganatok (3 típus) növekedése egyaránt pulmonális hipertóniához vezet. A molekuláris szintű vizsgálatok kimutatták, hogy az erek környezetében a T-sejtek és a makrofágok emelkedett számban vannak jelen; mindez a folyamatok immunológiai hátterére enged következtetni. Ezzel összefüggésben azoknál az egereknél, amelyeknél genetikai hibák miatt az említett immunsejtek nem voltak jelen, a tüdődaganat nem vezetett pulmonális hipertóniához. Egyelőre nem ismert, hogy az érintett immunsejtek pontosan milyen úton vezethetnek az érfalak átalakulásához. Tény azonban, hogy az immunológiai folyamatok eredményeként fokozott mennyiségben keletkezik foszfodiészteráz-5 (PDE-5). Ilyen módon azok a hatóanyagok, amik a PDE-5 gátlói, szerepet játszhatnak a tüdődaganattal összefüggő légszomj gyógyszeres kezelésében is.

A PDE-5 gátlók autentikus képviselője, a szildenafil alkalmazásával végzett állatkísérletek rámutattak arra, hogy az egyébként potencianövelőként használt hatóanyag javítja a tüdőrákos egerek légzésfunkcióját. A kezelés eredményeként normalizálódott a tüdődaganatos egerek ereinek falvastagsága és az erek belső lumene. Annak a kimondásához azonban, hogy a potencianövelők egyben a tüdőrákos betegek légzésfunkcióját is javító szerek, további klinikai vizsgálatok elvégzésére van szükség. 

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés