2021. április. 22., csütörtök - Csilla, Noémi.

A forrás még hiányzik a H-UNCOVER második fordulójára

Járvány: a tűzoltóságot nem akkor kell felállítani, amikor már tűz van

Nagy szükség volna a szakmailag megalapozott, meggyőző és hiteles kommunikációra és a példamutatásra – mondta Oroszi Beatrix epidemiológus, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője egy hétfői szimpóziumon.

hirdetés

Drasztikus és határozott intézkedésekre van szükség, mert ismét járványosan terjed a koronavírus Magyarországon: a reprodukciós ráta a becslések szerint 2-2,5 közé tehető jelenleg – ismertette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Járványmatematikai és epidemiológiai projektjének augusztus 30-ai becslését Oroszi Beatrix a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete (NKE) „Covid-19 járvány” című szimpóziumán.

Az első Covid-19 megbetegedést a tízedik héten detektálták itthon, a napi átlagos esetszám a 15. hétig 100 felett volt, majd a 12-13. héten bevezetett kormányzati intézkedések nyomán a 25. hétre mélypontra zuhant a megbetegedések száma, amelyekkel Magyarország a koronavírus-járvány szempontjából a világ egyik legbiztonságosabb állama lett – emlékeztetett a szakember az első hullám adataira és tanulságaira a Semmelweis Egyetemen.

A járvány második hulláma augusztus elején indult el, majd augusztus 29-én rekordszámú megbetegedéssel érte el az eddigi csúcsot 292 igazolt új esettel. A nem, vagy nem időben azonosított fertőzöttek lesznek a vírus terjedésének fő mozgatórugói – jelezte előre a munkacsoport július 2-ai elemzése, amely igazolta a tavasszal megfogalmazott szakmai javaslatok indokoltságát: a survillance, a teszt- és kontaktuskutatás kapacitások bővítését, valamint az egészségügyi ellátórendszer felkészítését.

Már a közösségi terjedés a jellemző

Míg a járvány első hulláma a zárt közösségekben, szociális otthonokban és egészségügyi ellátó helyeken okozott több megbetegedést, addig a második hullámra a közösségi terjedés jellemző – mondta Oroszi Beatrix. Míg júliusban leginkább a külföldről hazaérkezők terjesztették a kórt, addig augusztusban már csökkent az importált esetek aránya, amelyek mindössze a megbetegedések 11 százalékát tették ki. A modellszámítások szerint a 14 napos kumulatív incidencia 100 ezer lakosra 10,54, Budapesten 27,4, a 25 ezer fő alatti településeken pedig 5,9 lehet.

A 27. héttől figyelték meg a megerősített Covid-19 esetek átlagos életkorában bekövetkező változásokat. Míg az első hullám során a betegek átlagos életkora 63-64 év volt, addig most a 30 év alatti korosztály érintett leginkább. A járvány zárt, valamint zsúfolt helyeken, így esküvőkön, falunapokon, gólyatáborokban, szórakozóhelyeken terjed elsősorban.

Ha nem lesznek hatékony, határozott intézkedések, a fertőzöttek száma növekedni fog az idősebbek körében is, amelynek eredménye a kórházban ápoltak, lélegeztetőgépre szorulók számában és a halálozási mutatók felfutásában is detektálható lesz – összegezte az epideiológus, aki hangsúlyozta, kivédhetetlen, hogy a megbetegedést jellemzően tünetmentesen vagy  enyhe tünetekkel átvészelő fiatalok továbbadják a Sars-CoV-2-t a korosabbaknak.

Ingyenesen kellene tesztelni

Kockázatarányos intézkedéseket javasolt a munkacsoport a döntéshozóknak, szem előtt tartva azt is, hogy olyan, a járványt lassító stratégiára van szükség, amely egyúttal lehetővé teszi a gazdaságot érintő negatív hatások kiküszöbölését. A kockázatos szoros kontaktusok számának gyors, határozott csökkentése érdekében a szociális távolságtartás mellett szükséges legelább a zárt közösségi terekben a maszkviselés, a tömegrendezvények korlátozása, a zárt térben tartott értekezletek, találkozók elhagyása.

Ingyenessé kell tenni a teszteket, hogy ahhoz minél szélesebb körben férhessen hozzá a lakosság – szögezte le Oroszi Beatrix, aki szerint sokkal több potenciál van a tesztelésben, mint amit eddig kihasználunk: a kapacitások azonnali bővítésével drasztikusan növelhető a felderítési arány. Jelenleg nem kellően gyors a detektált kontaktok elkülönítése sem, az állampolgárokat, a hatóságot és a járványügyi szakembereket egyaránt segíteni kell abban, hogy a legfertőzőképesebb személyek minél előbb karanténba kerüljenek.

A szociális távolságtartás (1,5 méter) igazoltan szignifikánsan csökkenti a fertőzés esélyét, az egészségesek nem orvosi maszkhasználata pedig 56 százalékkal csökkenti annak kockázatát – mondta az alprojekt-vezető, hozzátéve, hogy a textilmaszkok legyenek többrétegűek, és készüljenek vízlepergető anyagból, fedjék az orrot és szájat egyaránt.

Nagy szükség volna a szakmailag megalapozott, meggyőző és hiteles kommunikációra és a példamutatásra – folytatta a szakmai javaslatok sorát. A félelem és passzivitás helyett meg kell szólítani a lakosságot, és erősíteni az egyéni és a közösségi felelősségvállalás fontosságát. Mindenkinek saját eszközeivel hozzá kell járulnia ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek a tavaszihoz hasonló szigorú központi korlátozások, amelyek a társadalmat és a nemzetgazdaságot egyaránt megviselték.

A kormány sok szakmai javaslatot fogadott meg eddig, de nem valamennyit. A munkacsoport rendszeresen jelenti a járványmodellezés eredményeit a döntéshozók felé – derült ki a szakember szavaiból, aki azt is megjegyezte, „a tűzoltóságot nem akkor kell felállítani, amikor már tűz van”.

Tanulni kell az első körből

Meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal, így mindenkinek felelőssége betartani a közegészségügyi és járványügyi előírásokat – hangsúlyozta a szimpóziumon Jakab Zsuzsanna, a WHO főigazgató-helyettese, aki a pandémia tanulságairól és perspektíváiról beszélt, jelezve, számos országot ért felkészületlenül a Covid-19. Úgy vélte, abban, hogy Magyarország rendkívül jó eredménnyel küzdött a vírus ellen a járvány első hullámában, annak is köszönhető, hogy a döntéshozók megfogadták a WHO ajánlásait. A vakcinafelvásárlások kapcsán a globális szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, ugyanis a Covid-19 elleni oltás csak akkor lehet hatékony, ha abból azok az országok is részesülnek, amelyeknek gazdasági teljesítőképessége közepes, vagy gyenge.

Volt szakmai polémia arról, hogy a kórházi ágykapacitást hogyan kell alakítani a járványhelyzetben, azonban ezt mindig az aktuális helyzet határozza meg – mondta Jakab Zsuzsanna, kiemelve, hogy a népegészségügyi és prevenciós programok a pandémia idején sem állhatnak le, ahogy a krónikus betegek gondozását is folytatni kell. Az első hullám során ezt az egyensúlyt sok országnak nem sikerült megtalálnia, és a dolgozók többségét is a Covid-osztályokra csoportosították tovább rontva a hozzáférést ezekhez az ellátásokhoz. Tanulni kell az első körből, nem szabad ugyanazokat a hibákat elkövetni a második hullám során – szögezte le a főigazgató-helyettes.

A forrás még hiányzik a H-UNCOVER második fordulójára

A megfelelő járványvédelmi döntések meghozatalához folyamatos survillance-re van szükség. Ezt már Vokó Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának vezetője, aki a H-UNCOVER vizsgálat adatait ismertetve elmondta, a felmérésre azért is szükség volt, hogy tudományos bizonyítékokat szolgáltassanak a kormányzati intézkedések igazolásához.

Kérdés, mikor sikerül rá forrást szerezni – így reflektált a szakember arra a kérdésre, hogy mikor lesz a H-UNCOVER vizsgálat második fordulója. Úgy vélte, „az iskolák megnyitásával eljön az az idő, amikor világosan kellene látnunk, hogy mi a helyzet” annak érdekében, hogy célzott intézkedéseket lehessen bevezetni.

Egyébként május közepén Merkely Béla, a kutatásban vezető koordináló szerepet ellátó Semmelweis Egyetem rektora még arról beszélt, hogy a H-UNCOVER következő etapja egy hónappal az első vizsgálati időszak lezárását követően történhet meg, és hozzátette azt is, hogy amennyiben az első körben mért adatokban nem lesznek lényegi változások, az utolsó mérés – amelyet szintén az ITM Covid-alapjából finanszíroznak – szeptemberben lehet.

Legyengült népegészségügyi intézményrendszer

A Covid-védekezés lázában sem feledkezhetünk el arról, hogy népegészségügyi feladataink és kötelezettségeink is vannak, különösen egy olyan országban, mint a miénk, amelyet 183 monitorozott állam közül csak Örményország és Mongólia előz meg a daganatos megbetegedések okozta halálozásban – figyelmeztetett a szimpóziumot szervező NKE leköszönő elnöke, prof. dr. Ádány Róza.

A nemek szerinti megosztásban a férfiaknál ugyancsak a harmadik helyen állunk, de nők esetében sem jobb a helyezésünk: hetedikek vagyunk. A már említett két ország mellett csak Burundiban, Malawiban, Ugandában és Új-Guineában hal meg több nő rákban mint nálunk. Idén a tüdő és a kolorektális daganatos halálozás mellett az első helyre léptünk a világban a hasnyálmirigyrák okozta halálozásban is – sorolta a professzorasszony.

A megelőzhető halálozások számát tekintve az OECD legutóbbi jelentésében 108 helyen szerepel Magyarország, az esetek döntő részében negatív kontextusban, legyen szó bármiről – folytatta az adatok ismertetését a népegészségügyi szakember. Hozzátette, elemi kötelezettségünk tenni azért, hogy a kockázati faktor indexünk, és az egészségügyi egyenlőtlenségek érdemben csökkenjenek.

Ehhez elengedhetetlen lenne a népegészségügyi intézményrendszer megerősítése, hiszen az egykor 7200 fős ÁNTSZ-ből 700 fős szervezetté leépített Nemzeti Népegészségügyi Központ népegészségügyi feladatait ellátni nem tudja, amit csak tetéz a népegészségügyi program hiánya – zárta Ádány Róza. Végül bejelentette azt is, hogy új elnököt választott az NKE közgyűlése: a jövőben Vokó Zoltán látja majd el az egyesület vezetői feladatait.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!