Az orvos-beteg kommunikáció hiányosságairól és az abban rejlő kihasználatlan lehetőségekről ír a Magyar Hang hetilap augusztus 25-i számában.

A cukorbetegség mint a modern kor civilizációs betegsége a világ egyre több országában válik fontos népegészségügyi problémává. A Nemzetközi Diabétesztársaság adatai alapján 2021-ben világszerte 537 millió cukorbeteg felnőtt (20–79 éves korosztály) élt, számuk várhatóan 2030-ra 643 millióra, 2045-re 783 millióra fog növekedni (1).

A kormány statáriális jelleggel lenullázta a köztestület jogosultságait és ezzel üzent mindenkinek – fejtette ki a Magyar Hangnak Rékassy Balázs.

Miként szolgálhatja a digitalizáció, az adatok felhasználása a betegbiztonságot? És vajon mit igényelnek és mennyit tudnak minderről a páciensek? Többek között ezekre a kérdésekre is keresték a választ az IME XI. Infekciókontroll és Betegbiztonság Konferenciáján.

Egy szlovén kórházban felcseréltek egy elhunyt és egy felgyógyult beteget – az egészségügyi miniszter felajánlotta lemondását.

Újragondolt szűrési rendszer és az egészségfejlesztési irodák (efi) hálózatának bővítése is szerepel a népegészségügy jövőjét és irányait meghatározó tervek között – derült ki a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének (NKE) XV. konferenciáján.

A hazai menekülttáborokban elhelyezetteket oltani fogják, és nem csak a Covid ellen – derült ki egy hétfő esti webináron.

A változás szele elkezdett fújdogálni – fogalmazott egy szerdai konferencián Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója, aki szerint nemcsak előrelépésre, hanem forrásokra is van ígérvény a népegészségügy területén.

Alkoholizmus, dohányzás és szerhasználat, mint a koronavírus-fertőzés szövődményei lesz a témája a szeptember 25-ei rendezvénynek.

Nem prevencióra, hanem kórházi ágyakra költjük az egészségre fordított kiadások nagy részét, ennek ellenére mind a megelőzhető betegségek, mind az elkerülhető halálozás tekintetében a legrosszabbak a mutatóink a V4-ek sorában.