2024. április. 18., csütörtök - Andrea, Ilma.

Májustól két héten át mérik az ország átfertőzöttségét

Május 1-jén indul el az az országos reprezentatív felmérés, amelynek során 17778 főt keresnek fel országszerte, hogy PCR teszt elvégzésére kérjék őket. A keresztmetszeti vizsgálatot a jövőben két alkalommal megismétlik majd.

A H-UNCOVER (Hungarian CoronaVirus disease-19 Epidemiological Research) elnevezésű epidemiológiai kutatás az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, az ország négy egyetemének részvételével május 1-jén indul azzal a céllal, hogy reprezentatív klinikai járványügyi felmérés keretében adatokat kapjunk Magyarország Covid-19 átfertőzöttségről – mutatta be a kutatásban vezető koordináló szerepet ellátó Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla a felmérés részleteit online sajtótájékoztatón.

A kutatásba az ország 489 településéről – a budapesti kerületek egy-egy településnek számítanak – 17778 fő, 14 éven felüli, magánháztartásban élő személyt kérnek meg arra levélben, telefonon vagy az ügyfélkapunk keresztül, hogy vegyen részt a PCR-, és vérvizsgálaton. A Központi Statisztikai Hivatal segítségével kiválasztott egyénektől – lefedve korra, nemre, iskolai végzettségre a teljes populációt – a háziorvosi rendelőkben, járóbeteg-szakellátóknál, illetve szűrőbuszokon veszik le az orr- és garatváladék, valamint vérmintát, előre meghatározott időpontban. Kisebb településekre, vagy idősekhez, krónikus betegekhez házhoz mennek a mintavételezéssel megbízott csapatok, amelyeket az egyetemek biztosítanak. A résztvevőket kérik egy rövid kérdőív kitöltésére is, amelyből a társadalmi kontaktusok számát igyekeznek megbecsülni majd.

Az átlagosan várható, 70 százalékos részvételi szándék az aktív korúak körében a legmagasabb, a 30-39 év közöttiek esetében 86 százalék, a Budapesten és a megyeszékhelyeken élők inkább elmennének az önkéntes és ingyenes vizsgálatokra, mint a kisebb városok, falvak lakói – árulták el az előzetes felmérések. Szívesebben adnak orr- és garatmintát a diplomások és az érettségizettek – sorolta Merkely Béla, arra kérve a kiválasztottakat, hogy aki valamilyen okból nem tud részt venni a vizsgálatban, jelezze. Hozzátette azt is, egyetlen személy 500-1000 főt képvisel a vizsgálatban, távolmaradásával ennyi adat esik a reprezentatív adatgyűjtésből.

A minták több mint 48,5 százalékát a Semmelweis Egyetem munkatársai gyűjtik majd be, 20,6 százalékot a Debreceni Egyetem, 16,4 százalékot a Szegedi Tudományegyetem és további 14,3 százalékot a Pécsi Tudományegyetem munkatársaitól várnak a laborok – sorolta a rektor, hozzátéve, logisztikai szempontok mentén alakították ki a mintavételi régiókat, a szűrést országszerte ezer orvos, rezidens, ápoló és asszisztens végzi.

A minták 48,5 százalékát a Semmelweis Egyetem, 20,6 százalékát a Debreceni Egyetem, 16,4 százalékát a Szegedi Tudományegyetem, 14,3 százalékát a Pécsi Tudományegyetem munkatársai gyűjtik be (ábra: Semmelweis Egyetem)
A minták 48,5 százalékát a Semmelweis Egyetem, 20,6 százalékát a Debreceni Egyetem, 16,4 százalékát a Szegedi Tudományegyetem, 14,3 százalékát a Pécsi Tudományegyetem munkatársai gyűjtik be (ábra: Semmelweis Egyetem)

Az idejekorán bevezetett korlátozó intézkedések egyelőre hatásosak voltak, és bár nem léptünk át a tömeges fertőzések szakaszába, a nyájimmunitás sem alakulhatott ki, a PCR és gyorsteszt-eredmények egyaránt alacsony átfertőzöttséget mutatnak. A koronavírus elsősorban a zárt közösségekben, így kórházakban és idősotthonokban terjed. A most induló keresztmetszeti vizsgálat pontos képet adhat a kiindulási állapotról – mondta összefoglalójában az SE rektora, aki szerint a felmérés során a 70 százalékos, 11200 fős mintát el kell érni majd annak érdekében, hogy értékelhető legyen az eredmény.

Az eredmények határozhatják meg az új intézkedéseket

Komoly logisztikával, rövid idő alatt kell megvalósítani a felmérést, alacsony részvétel esetén a becslések nem érik el a kellő megbízhatóságot – jelezte a klinikai járványügyi vizsgálat epidemiológiai vonatkozásait ismertetve Vokó Zoltán epidemiológus, az SE Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának vezetője. Mint mondta, szükséges a szigorú intézkedések lazítása, de annak érdekében, hogy az új rendelkezéseket célzottan a járványügyi helyzethez igazíthassák, szükséges a becslések megbízhatóságának javítása.

A keresztmetszeti vizsgálat rámutat a fertőzés és átfertőzöttség gyakoriságára az egyes csoportokban, és lehetőséget biztosít a fertőzöttek tüneti profiljának megismerése, a potenciális kockázati tényezők azonosítására. Vokó Zoltán szerint a kapott adatok nyomán elemezhető lesz a koronavírus-fertőzésen már átesett személyek védettségének mértéke. Hozzátette azt is, hogy a vizsgálatban résztvevők saját eredményeiket az EESZT-n keresztül is megismerhetik majd, a pozitív mintát adó személyek esetében pedig megteszik a megfelelő járványügyi lépéseket.

A járványügyi helyzet változásának folyamatos értékelését, a kapcsolódó intézkedések megalapozását emelte ki a vizsgálat kapcsán Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ programvezetője, aki a járványmatematikai kutatócsoport nevében üdvözölte a kutatást. Az adatok munkacsoport számára jó inputot biztosítanak annak érdekében, hogy a szcenáriókra pontosabb előrejelzést adjanak, és meghatározzák a terjedési láncok megszakítására vonatkozó intézkedéseket, különösen a tünetmentes, vagy enyhe tüneteket produkáló betegek tekintetében.

Ez a pillanatfelvétel részben felruház bennünket a jövőbelátás lehetőségével – fogalmazott klinikus-járványelemzőként Sinkó János, az SE egyetemi tanára, aki szerint nemcsak a betegek számbeli elemzésére, hanem a betegség lefolyásának megismerésére is jó lehetőséget ad a vizsgálat.

A minták szakszerű levételének fontosságára hívta fel a figyelmet Jakab Ferenc, a koronavírus-kutatócsoport vezetője. A Pécsi Tudományegyetem virológus professzora azt is hozzátette, hogy a legfrissebb kutatások szerint a nyálból is kimutatható a vírus örökítő anyaga.

Az egyetemek felkészültek a kihívásra

A Szegedi Tudományegyetem Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megyékben végzi a vizsgálatokat, az időrend meghatározását követően jelölték ki a mintavételi helyeket – hangzott el az online sajtótájékoztatón.  A mintavételben 15, védőeszközökkel ellátott team vesz részt, különös figyelmet fordítottak a minták gyors szállítására. Rugalmas beosztással szükség esetén lehetőség van a kapacitásnövelésre, és további eszközök beszerzésére is. Szegedhez hasonlóan

A szegediekhez hasonlóan felkészült a Pécsi Tudományegyetem is, amely a Tolna, Baranya, Somogy, Zala, Vas megyében élők vizsgálatát végzi, együttműködve a logisztikai kérdésekben az önkormányzatokkal, és más megyei hivatalokkal.

A Debreceni Egyetem Alapellátási Intézete a régió sok háziorvosával áll folyamatos kapcsolatban, ami megkönnyíti majd a feladataikat Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Hajdú-Bihar megyében. A hétvégén elkezdik a Debrecenben és annak környékén élők szűrését.

A fővárosban és hat megyében (Pest, Nógrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Veszprém) az SE szűri az önkéntes jelölteket, összesen 181 településen. A mintavételt végző kollégáknak képzést tartanak, akik napi 12 órában dolgoznak majd, a vizsgálatok elvégzésében az Országos Mentőszolgálattal is együttműködnek.

Erről árulkodnak az egyetemek eddigi teszteredményei

Négy egyetemi és egy országos lefedettségű hazai magánlabor PCR adatait dolgozza fel és értékeli az a klinikai járványelemző munkacsoport, amelynek eddigi eredményeit Merkely Béla mutatta be a sajtótájékoztatón. Mint kiderült, a betegszámok megugrását az intézeti csoportos fertőzések eredményezték, így elmondható, hogy az elmúlt hetekben a nosocomiális infekciók kerültek előtérbe a járvány során, az idősotthonok, kórházi ápolási osztályok betegeinél, valamint szakdolgozóknál, orvosoknál mutatták ki nagyobb számban a Covid-19-et.

Forrás: Semmelweis Egyetem/Merkely Béla
Forrás: Semmelweis Egyetem/Merkely Béla

Összesen 33155 PCR vizsgálatot végeztek, ezek 97,5 százaléka volt negatív, 832 (2,5 százalék) igazoltak fertőzöttséget. 12704 panaszos, és 8011 kontakt személy mintáját elemezték, előbbiek esetében 3,5, utóbbiaknál pedig 4,1 százalékban igazoltak pozitivitást. A nem kontakt és nem panaszos személyek pozitív értékei a nullához közelítenek, de az összes pozitív minta aránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt hetekben. Míg a járvány indulásának első két hetében 1,3 százalékban igazolták a betegséget a panasz és kontaktmentes eseteknél, két héttel később arányuk már csak 0,8 százalék volt.

Az egyéb körben végzett elemzések közül a rektor kiemelte, hogy a vizsgálatban résztvevő magánlabor 1585 mérésből mindössze 2 pozitív mintát igazolt. Végeztek vizsgálatokat az OTP-nél, amely 5146 minta között 50 megbetegedést igazolót detektált, és a MOL is, amely 7385 vizsgálatot végzett, amelynek 0,03 százaléka (2 fő) lett pozitív.

 

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés