hirdetés
hirdetés

Tarcza Orsolya cikkei

#1
2021-04-30 05:04:00

Az elmaradt szűrések, az elvesztegetett „aranyórák” nyomán számos járulékos veszteséggel kell számolni az egészségügyben. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke a „láthatatlan áldozatokról”, a kármentésről, és a társadalmi párbeszéd fontosságáról is beszélt a MedicalOnline-nak.

#2
2020-08-31 17:45:00

Nagy szükség volna a szakmailag megalapozott, meggyőző és hiteles kommunikációra és a példamutatásra – mondta Oroszi Beatrix epidemiológus, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője egy hétfői szimpóziumon.

#3
2017-12-11 05:18:00

Az ágazat legfontosabb eredményeit igyekezett igen széles palettán összefogni a Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy 2017 című konferenciája, így a szakállamtitkári összefoglaló mellett szó esett a népegészségügy helyzetéről és jövőjéről, valamint a digitális egészségügy lehetőségeiről is.

#4
2014-08-18 05:01:00

Mérgező növények hazánkban is bőséggel vannak, a méreggel ölő állatoktól viszont kevésbé kell tartanunk. Ezekkel inkább a pár óra alatt elérhető egzotikus országokban, néhánnyal a közelebbi, közkedvelt nyaralóhelyeken is találkozhatunk. Dr. Zacher Gábor, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Sürgősségi Centrumának vezető főorvosa azt mondja, az étkezési és vízfogyasztási tudnivalók mellett a kellemetlen találkozásokra is fel lehetne készíteni az utazókat, hogy ne keserű élményekkel záruljon a nyaralás.

  #5
2004-07-01 00:00:00

A vizsgálatok költsége 5-10 éven belül megtérül

Szinte valamennyi daganatos betegség kezelésének eredménye attól függ, milyen stádiumban ismerik fel a kórt. Ehhez elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat. Az időben diagnosztizált elváltozás nagy valószínűséggel nem ad metasztázisokat, így mind a terápia, mind pedig a beteg rehabilitációja jobb eredményekkel kecsegtet.

Az első, szervezett szűrés Magyarországon a 2001 decemberében indult, kétévenként ajánlott emlőszűrés, amely a 45-65 éveseket célozta meg. Bár a nemzetközi gyakorlat 70 százalékos részvételi arányt ír elő, óriási eredmény, hogy már a bevezetés évében a megszólítottak mintegy 60 százaléka részt vett országosan a vizsgálatokon. Megyénként azonban nagy különbségek mutatkoztak. Szabolcs-Szatmárban a megkeresettek 70 százaléka elment mammográfiára, míg Békésben 30 százalék alatti volt a megjelenési arány. Ez utóbbinál Hargitai Réka, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium népegészségügyi főosztályának vezető helyettese szerint figyelembe kell venni, hogy nem tudtak mammográfiás centrumot kialakítani, annak ellenére, hogy a célszerű az lenne, ha megyénként legalább egy állomás a nők rendelkezésére állna. Még akkor is, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megtéríti az utazás költségeit, s a tervek között szerepel néhány mobil szűrőállomás kialakítása is.

A méhnyakrák szűrésére már a hatvanas évek óta létezik ajánlás, a nőgyógyászatokon rutinszerűvé vált a kenetvétel. A szervezett vizsgálatokat 2003. szeptember végén kezdték meg a 25–65 év közötti nők körében, akik – többek által vitatottan – háromévente kapják kézhez a meghívó levelet. Mivel a vizsgálat nem igényel speciális műszerparkot, az országban bármelyik szakrendelőt fel lehet keresni. A szűrés eredményességét bizonyítja a finn példa, ahol hosszú évek óta szervezik a vizsgálatokat, s ma már csupán néhányan halnak meg ebben a betegségben. Hazánkban viszont még majdnem 500 nő esik évente a méhnyakrák áldozatául.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az Omikron megérkezése óta tengernyi tudományos adat áll rendelkezésre amely a harmadik oltás felvételének kritikus fontosságát mutatja.