hirdetés
2024. április. 27., szombat - Zita.

Közösen mérik fel a kórházak helyzetét

Újabb átalakulás előtt az egészségügy

Szükség lesz a kórházi kapacitások és a területi ellátási kötelezettség összhangjának megteremtésére, a szakminiszter és a Magyar Kórházszövetség tárgyalását követően azonban úgy tűnik, az év végéig feltehetően nem változik az intézmények teljesítményvolumen-korlátja (TVK) és területi ellátási kötelezettsége sem. A változtatáshoz ugyanis ismerni kell(ene) az intézmények helyzetét. Gazdálkodásukat és humánerőforrás-helyzetüket – hasonlóan a korábbi gyakorlathoz – közösen méri majd fel az Egészségügyi Minisztérium, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete és a Magyar Kórházszövetség – legalábbis erről állapodott meg Székely Tamás miniszter a kórházszövetség vezetőivel. Június 30-ig nem csak a miniszter új társadalombiztosítási koncepciója lát napvilágot. Az is kiderül, idén döntenek-e a regionális egészségügyi tanácsok (RET) térségük kapacitásairól, vagy ismét ráhagyják ezt a feladatot a szakminiszterre.

Az eddig nyilvánosságra került elemzések, vélemények szerint a tavalyi átalakítást követően a legtöbb gond a súlypontinak kijelölt kórházakban és az egyetemi klinikákon jelentkezik, mert ezek az intézmények nem tudják továbbküldeni a betegeket, holott a TVK feletti esetek ellátását nem fizeti ki számukra a biztosító. Főként emiatt a súlypontinak nevezett kórházak mintegy fele jelentős adóssággal küzd. A szaktárca legutóbb március végén kért az adósságállományra vonatkozó adatokat a kórházaktól – ennek feldolgozása még tart. A tavaly év végi adatok alapján az összes tartozások felét a súlyponti kórházak halmozták fel, mintegy 31 milliárd forint értékben. Közülük tizenötnek 100 millió fölötti a lejárt tartozása. De sokak szerint ezek az intézmények felszereltségük, egyes esetekben tevékenységi körük miatt sem felelnek meg a tőlük elvárt követelményeknek. Székely Tamás egészségügyi miniszter – mint jelezte – nem változtatna azon, hogy melyek a kijelölt intézmények, azt viszont szükségesnek látja definiálni, hogy e kiemelt kórházaknak milyen személyi és tárgyi feltételek mellett, pontosan milyen feladatokat kell a jövőben ellátniuk.
Az elmúlt időszakban több szervezettel is tárgyaló Székely Tamás szerint az egészségbiztosító kasszájának év végi alakulásától függ, hogy növelhetik-e majd a most 146 ezer forint összegű országos gyógyítási alapdíjat. A kórházak helyzetét felmérő elemzés eredményeitől és a regionális egészségügyi tanácsok hamarosan elkészülő kapacitásváltoztatási javaslatától függően azonban a sürgős beavatkozások már előbb megtörténhetnek. Papp Zoltán professzor, a Nemzeti Egészségügyi Tanács elnöke a testület nevében egy húsz pontból álló csomagról tárgyalt az egészségügyi miniszterrel; a többi közt azt javasolta, hogy a tárca a szakmával való egyeztetés után döntsön az egészségügy további átalakításáról.

Tavaly a RET-ek egyetlen esetben sem döntöttek régióik ellátási keretszámairól, így a kapacitásokat az egészségügyi miniszter közigazgatási határozatokkal osztotta szét. Ennek megfelelően 2007. április 1-jétől a kórházi ágyak mintegy negyedét leépítették, bár ezek egy részét átcsoportosították a krónikus fekvőbeteg-szakellátásba. (A rehabilitációs és ápolási célt szolgáló ágyak száma mintegy 31 százalékkal nőtt, de sok helyütt szakemberhiánnyal küszködnek.)
Az átalakítás során 173 fekvőbeteg- intézet közül végül hatban, a kecskeméti Repülőkórházban, a Fresenius Medical Care borsodi dialízisközpontjában, a Parádfürdői Állami Kórházban, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben, a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézetben, valamint a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központban szűnt meg a közfinanszírozás, de ezek közül sem mindet zárták be. Tizenkét kórházban azóta csak krónikus ellátást végezhetnek és 33 kórházban álltak le egy vagy több szakma közfinanszírozásával.
A még Molnár Lajos miniszter által megszabott új struktúrában a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények közül csupán egy nem kötött szerződést az egészségbiztosítóval, ám az aláírt dokumentumhoz is 83 intézmény csatolt záradékot. Ezek javarészt a teljesítményvolumen-korlát mértékét, illetve a miniszter által megszabott ellátási terület megállapítását kifogásolták. A kórházak a miniszteri döntés miatt 51 esetben fordultak bírósághoz; 44-et ezek közül jogerősen elutasítottak, 4 intézmény elállt a jogorvoslat lehetőségétől, két ügy még folyamatban van, egyben pedig a bíróság a felperes jogképességének hiánya miatt utasította el a benyújtott keresetet. Öt esetben az intézmények felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz, így ezek az ügyek sem zárultak még le.
A RET-ek a kórháztörvény értelmében minden év június 30-ig módosíthatják a területükön lévő kapacitásokat. Az azonban, hogy ezúttal meg tudnak vagy akarnak-e egyezni, egyelőre még kérdés, javaslatuk ugyanis csak akkor érvényes, ha ahhoz minden egészségügyi szolgáltató fenntartója hozzájárul. Dr. Zombor Gábor polgármester, a Dél-alföldi Regionális Tanács elnöke például semmi esélyét nem látja a megegyezésnek. Mint a Medical Tribune-nek elmondta: rendkívül cinikusnak tartja, hogy egy megcsonkított struktúrát kellene még tovább csökkenteniük. Tárgyalni sincs értelme olyan anyagról, amelyben keverednek a vizitdíj szedésével, illetve megszüntetésével jellemezhető időszakok, hiszen a vizitdíj idején kevesebben vették igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat – mondta. Észak-Magyarországon május végéig kérték a változtatási igényeket – nyilatkozta korábban Trencsényi Erzsébet, a kazincbarcikai kórház főigazgatója, a regionális tanács korábbi elnöke a Világgazdaságnak. Intézményükben a sürgősségi osztály bővítésére lenne szükség, a járóbeteg-szakellátásban pedig jelentősen növelni kellene a reumatológiai, az ideggyógyászati, a pszichiátriai rendelési időt.
A területi ellátási kötelezettség módosításáról tavaly intézmények, önkormányzatok és régiók között is született megállapodás. Az átalakítás első évét értékelő, korábban az országgyűlési egészségügyi bizottságot is megjárt jelentésből az mindenestre kiolvasható, hogy némiképp csökkentek a régiók közötti különbségek, bár az észak-magyarországi terület továbbra is szinte minden szempontból hátrányban van. A kapacitások és a területek esetleges átszabása mellett további gondot jelent az egészségügyben, hogy a fekvőbeteg-szakellátás megváltoztatását nem előzte meg, de egyelőre még csak nem is követte a járóbeteg-szakellátás reformja, jóllehet, a szakminiszter miniszteri biztosként már tavaly kidolgozta ennek reformterveit. (Zseniális koncepció helyett eldöntendő kérdések; Medical Tribune 2007. július 5.) Az új finanszírozási elképzelésekről már egyeztetett a kormány, ám legutóbb az Egészségügyi Bizottság ülésén – az ellenzék legnagyobb megdöbbenésére – elnapolták a kérdés megtárgyalását, annak ellenére, hogy az szorosan összefügg a kórházi kapacitásokkal.


Köbli Anikó

cimkék

hirdetés

Könyveink