Orvosnők rendkívüli terhelés alatt

 Az elmúlt években világszerte, így hazánkban is számos kutatás foglalkozott a női orvosok helyzetével. Összességében a hivatás és a családi szerep összeegyeztethetetlensége élesebb konfliktushelyzetet teremt az orvosnők, mint a férfi orvosok körében, valamint a nem orvos diplomásoknál. A különböző szerepek ütközése – orvos, nő, feleség, anya – nagy emocionális feszültséget teremthet az orvosnőkben, és ez gyakori megbetegedést okozhat.

 A Semmelweis Orvostudományi Egyetem munkatársai dr. Molnár László professzor vezetésével a ’90-es évek elején publikálták az orvosok munkaterheltségének, egészség-magatartásának és megbetegedéseinek összefüggéseiről készült kutatásuk megdöbbentő eredményeit. A negyven feletti orvosok halálozási gyakorisága magasan felülmúlja a lakosság átlagos halandósági mutatóit. Az orvosnők mortalitása azonban még a férfi orvosokénál is magasabb: míg általában a középkorú magyar nők halálozása a középkorú férfiakéhoz viszonyítva 60, a középkorú orvosnőké 90 százalék. Az orvosnők születéskor várható élettartama mindössze 68 év. A férfi orvosok 34,2 százaléka, a női orvosok 51,5 százaléka nem érte meg a nyugdíjas kort. (Egy amerikai tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az orvosnők férfi kollégáiknál hajlamosabbak az öngyilkosságra. A szuicid kísérletek a férfi orvosok körében is 41 százalékkal magasabbak ugyan a lakossági átlagnál, a késztetés, hogy önkezükkel vessenek véget életüknek, az orvosnők esetében azonban kétszer magasabb.)