hirdetés
2019. május. 24., péntek - Eszter, Eliza.
hirdetés

Nem kell a korlátozó gondnokság!

Valamennyi országgyűlési képviselőt megkeresi az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Éfoész) annak érdekében, hogy az új Polgári Törvénykönyvből (Ptk.) kikerüljön a teljesen korlátozó gondnokság intézménye.

hirdetés

A szervezet azt kéri a képviselőktől, hogy nyújtsanak be módosító indítványt a Ptk. cselekvőképességi részéhez, és javasolják a teljesen korlátozó gondnokság törlését a kódexből. A szövetség véleménye szerint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság a jelenleg hatályos kizáró gondnoksággal megegyező jogintézmény, amely megfosztja az egyént jogaitól, továbbá ellentétes a fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló, Magyarországon 2008 óta hatályos - ENSZ-egyezménnyel.

Az Éfoész a cselekvőképesség teljes korlátozásának eltörlése mellett más változtatásokat is javasol az új Ptk. februárban nyilvánosságra hozott tervezetének cselekvőképességet tárgyaló részéhez. A www.szerintunkigy.blog.hu-ról elérhető javaslatuk szerint a cselekvőképesség részleges korlátozására irányuló bírósági határozatnak olyan összetett vizsgálaton kell alapulnia, amely az
orvosi mellett gyógypedagógiai, pszichológiai és az érintett szociális helyzetét feltáró szakvéleményt is magában foglal.

A szervezet több javaslatának az a célja, hogy a törvény megakadályozza a gondnok önkényes eljárását. Így rögzítenék a jogszabályban, hogy a gondnok köteles együttműködni a gondnokoltat segítő többi szakemberrel, valamint bármely döntés meghozatalakor köteles arra törekedni, hogy az általa gondozott véleményének, akaratának megfelelően járjon el.

Beemelnék a jogszabályba a gondnokság alá helyezés kötelező, legfeljebb háromévenkénti felülvizsgálatát, arra hivatkozva, hogy a gondnokság a képességek hiánya miatt szükséges, ám ha a gondnokság betölti funkcióját, az adott képességek fejlődhetnek.

A szervezet egy másik javaslata szerint a gondnok és a gondnokolt közötti vita esetén, mivel a gyámhatóságtól "nem várható el objektív döntés" (egyszerre kinevezője, munkáltatója és törvényességi ellenőre a hivatásos gondnokoknak), a hatóságnak meg kellene hallgatnia a gondnokoltat és az általa meghatalmazottat is.

Az Éfoész továbbá általánosságban megállapítja, hogy bár a tervezet több megfelelő jogintézményt is nevesít, illetve támogatandó elvet emel be az alapelvek közé, a konkrét szabályozás mégsem tükrözi ezek lényegét, másfajta szemléletét.

A kormányzati tervek szerint 2014. január elsején hatályba lépő törvény tervezetét szerdán kezdte tárgyalni a parlament. A vitában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a változtatások közül kiemelte, hogy a bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatná.

A fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény magyarországi végrehajtásáról készült nemzeti jelentést szeptember 20-21-én vizsgálta meg Genfben az egyezményt felügyelő bizottság.

(forrás: ÉFOÉSZ)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink