Mit ér a vese, ha magyar?

Életet menthet a donáció

Az élődonoros szervátültetések számának jelentős emelésével nemcsak a  művesekezelésre szorulók életminősége javulhatna, de több tízmillió forintot takaríthatna meg az egészségbiztosító és ezzel az államkassza is – mondta nemrégiben egy rendezvényen dr. Kaló Zoltán, a Novartis Hungária Kft. orvosigazgatója, aki a témában költségelemzést végzett. Magyarországon azonban még az elhunytak szerveinek kivételét is számos körülmény nehezíti.

Egy transzplantált vese értékét az Európai Unióban 212 ezer euróra, azaz 53 millió forintra becsülik. Ezt az összeget úgy számították ki, hogy a veseátültetés következtében szükségtelenné vált dialízisek elmaradt költségeit összevetették azzal a „haszonnal”, amit a heti három kezelés helyett egy transzplantáción átesett, felépült ember jelent a társadalomnak. A súlyos veseelégtelenségben szenvedők kezelésének több formája közül a veseátültetés az egyetlen gyógymód, mely nemcsak tíz évvel magasabb várható élettartamot, jobb életminőséget és rehabilitálhatóságot kínál, de az egyéb kezeléseknél lényegesen kisebb a terápiás költsége is.

Magyarországon száz kórházból azonban ma csak hatvanból jelentenek rendszeresen donort. Holott két vagy több megmenthető ember elvesztése – szigorúan gazdasági szempontból és csak a veséket számítva – 100 millió forint anyagi kárt is jelent a társadalomnak.

Objektív és szubjektív okok

Kizárólag a transzplantálható szervek száma szab korlátot a szervátültetések számának, amely közel negyedannyi, mint az előjegyzett betegeké. Magyarországon a vesevárólistán pillanatnyilag 1000 beteg neve szerepel, és évi 300 körüli, halott donorból származó vesét ültet át a négy egyetemi sebészeti klinika.