hirdetés
hirdetés

Földessy Zsófia cikkei

  #1
2004-08-01 00:00:00

Az élelmiszer-adalékokkal, az élelmiszerekben előforduló vegyi anyagok biztonságával nemzetközi szinten az Élelmiszer Adalékanyag Szakértő Bizottság (JECFA, Joint  Expert Committee on Food Additives) foglalkozik, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete (FAO) 1956 óta közösen működtet.

A testület eddig 1300 adalékanyagot értékelt, állásfoglalása szerint az adalékanyagok alacsony toxicitásúak, egészségkárosító hatásuk nincs, allergiás tüneteket néhány arra érzékeny embernél okozhatnak. A legnagyobb veszélyforrásnak nem ezeket, hanem a mikroorganizmusokat, így a szalmonella-fertőzést és az E. coli baktérium bizonyos ritka törzseit tekintik.

A kockázatbecslésnél az élelmiszer-adalékanyagokra megengedhető napi bevitelt (ADI) veszik alapul. Az ADI nem mennyiségi kockázatbecslést jelent; betartása esetén a JECFA értékelése szerint nem áll fenn jelentős kockázat.

– Az adalékanyagoknak nincs ismert egészségkárosító hatásuk. Ritkán előfordulhat, hogy a szárított gyümölcsök és alkoholos italok tartósítására használt szulfitok az arra érzékenyeknél allergiás reakciót váltanak ki. Így nyilatkozik a kérdésről dr. Juliane Beuld, a Nemzetközi Élettudományi Intézet egyik kutatója, aki szerint a fogyasztásnál tapasztalt káros hatások többségéért nem az adalékanyagok, hanem az élelmiszer egyéb összetevői felelősek.

  #2
2004-08-01 00:00:00

Gátlásosság, szemérmesség

A férfiak szexuális gondjairól készült internetes felmérés eredményeit ismertette a Magyar Szexológiai Társaság és a GfK Hungária Piackutató Kft. a közelmúltban. Az ezres nagyságrendben beérkezett válaszokból kiderült, hogy a legtöbb férfi még mindig nem mer vagy akar szakemberhez fordulni problémáival.

Magyarországon a becslések szerint félmillió férfit érint a merevedési zavar, a konkrét segítségkérésig azonban gyakran 1-2 év is eltelhet. A válaszadók 63 százaléka a szemérmességet jelölte meg a halogatás okaként. A kimutatásból kiderült, hogy az érintettek töredéke, alig 10 százalék kér orvosi segítséget, holott a merevedési zavar gyakran súlyos betegség, így diabetes vagy szív- és érrendszeri megbetegedés tüneteként jelentkezik. A válaszadók több mint 80 százaléka hallott már a merevedési zavar kezelési lehetőségeiről, és 84 százalékuk preferálná a gyógyszerszedést, amely – a többi módszerrel szemben – nem zavarná szexuális életét. A rövid hatástartamú, akció előtti szerekkel szemben a hosszú hatástartamú terápiák bizonyultak népszerűbbnek. Előbbit csak a kutatásban részt vevő férfiak 20 százaléka választaná, míg a hosszú távú megoldást 51 százalékuk.

  #3
2004-06-01 00:00:00

Életet menthet a donáció

Az élődonoros szervátültetések számának jelentős emelésével nemcsak a  művesekezelésre szorulók életminősége javulhatna, de több tízmillió forintot takaríthatna meg az egészségbiztosító és ezzel az államkassza is – mondta nemrégiben egy rendezvényen dr. Kaló Zoltán, a Novartis Hungária Kft. orvosigazgatója, aki a témában költségelemzést végzett. Magyarországon azonban még az elhunytak szerveinek kivételét is számos körülmény nehezíti.

Egy transzplantált vese értékét az Európai Unióban 212 ezer euróra, azaz 53 millió forintra becsülik. Ezt az összeget úgy számították ki, hogy a veseátültetés következtében szükségtelenné vált dialízisek elmaradt költségeit összevetették azzal a „haszonnal”, amit a heti három kezelés helyett egy transzplantáción átesett, felépült ember jelent a társadalomnak. A súlyos veseelégtelenségben szenvedők kezelésének több formája közül a veseátültetés az egyetlen gyógymód, mely nemcsak tíz évvel magasabb várható élettartamot, jobb életminőséget és rehabilitálhatóságot kínál, de az egyéb kezeléseknél lényegesen kisebb a terápiás költsége is.

Magyarországon száz kórházból azonban ma csak hatvanból jelentenek rendszeresen donort. Holott két vagy több megmenthető ember elvesztése – szigorúan gazdasági szempontból és csak a veséket számítva – 100 millió forint anyagi kárt is jelent a társadalomnak.

Objektív és szubjektív okok

Kizárólag a transzplantálható szervek száma szab korlátot a szervátültetések számának, amely közel negyedannyi, mint az előjegyzett betegeké. Magyarországon a vesevárólistán pillanatnyilag 1000 beteg neve szerepel, és évi 300 körüli, halott donorból származó vesét ültet át a négy egyetemi sebészeti klinika.

  #4
2004-05-01 00:00:00

A dohányzás visszaszorítása, az egészséges táplálkozás és a testmozgás népszerűsítése, a népegészségügyi szűrővizsgálatok, a magas vérnyomás és cukorbetegség gondozása, illetve az AIDS-, az alkohol- és a drogprevenció a népegészségügyi program ez évi prioritásai. A részletes tervekről, valamint arról, mit sikerült eddig megvalósítani a még az Orbán-kormány idején elfogadott, ám a jelenlegi kabinet által is támogatott, így talán valóban ciklusokon átívelő Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjából, a sajtó az Országgyűléssel egy időben kapott tájékoztatást.

A dohányzásellenes harc középpontjába a kormány az idén a leszoktatás intézményrendszerének kialakítását és az ifjúsági programokat helyezi. Az alkohol- és drogprevenció terén az alapellátás ez irányú fejlesztése és a betegek korai kezelésbe vétele a fő cél. Az AIDS-megelőzés érdekében támogatják az anonim HIV-szűrésre, a felvilágosításra, a célcsoportok szűrővizsgálatára irányuló programokat. A tervek megvalósításánál összesen 16 milliárd forinttal számol a szaktárca, ebből a pénzből azonban csak 1,5 milliárddal rendelkezik, az összeg nagyobbik részét elvileg más minisztériumok, illetve az uniós pályázatokból tervezett bevételek biztosítják.

  #5
2004-04-01 00:00:00
  #6
2004-04-01 00:00:00

Milliók elhízáskutatásra

Az Európai Unió kutatási keretprogramok formájában az utóbbi négy évben 19 diabétesszel összefüggő projektre összesen 40 millió eurót fordított. Az Európai Kutatási Térség tevékenységét a kiválósági hálózatok kialakításával, integrált projektekkel és anyagi támogatással elősegítő 6. kutatási keretprogramban (2003–2006) a diabétesszel együtt összesen 2225 milliárd eurót irányzott elő egészségügyi kutatásra.

Az Integrált Kutatási Projekt a diabétesz egyik fő okára, az elhízás kutatására koncentrál, amelyre a Bizottság által 2004 elején indított ötéves projekt keretében 11,7 millió eurót szánnak. A tíz ország 24 intézményének részvételével zajló program célja az elhízást befolyásoló agyi folyamatok feltárása, amelyek megértése a diabétesz leküzdéséhez segít hozzá. „Az Európai Kutatási Térségben ez az első nagyszabású kutatás, amely kifejezetten a diabéteszre irányul” – nyilatkozta Philippe Busquin, európai kutatásügyi biztos. A projektet a betegcsoportok körében végzett részletes elemzéssel ötvözött genomikai megközelítés és az állatmodelleken folytatott genetikai kutatások képezik, és az újonnan kidolgozott kezelések alkalmazhatóságát igyekszik igazolni.

  #7
2004-03-01 00:00:00

Oscar-osztás és egészség

Minél többször látnak a serdülők dohányzókat a filmvásznon, annál valószínűbb, hogy ők is rágyújtanak. Márpedig egyre több ilyen hatás éri őket. Az amerikai törvényhozás eddigi lépései nem jártak sikerrel.

Az utóbbi két év filmjeiben rekordmennyiségben fordultak elő olyan jelenetek, amelyekben dohányoztak a szereplők – állítja Stanton A. Glantz, a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem professzora az American Journal of Public Health februári számában (2004;94:261–263). Az 1950-es évek filmjeiben szintén sok cigarettázót láthattunk, de az 1980-as évek elején már csak fele annyian füstöltek a filmvásznon. Mára a dohányfüst az Oscar-gálák igazi nagy visszatérője.

A film hatékony manipuláló eszköz – ami gyakran és kedvező színben tűnik fel a vásznon, az nagy eséllyel lesz népszerű az életben is. A dohányzók szerepeltetésével egyre nő a ténylegesen dohányossá váló serdülők aránya, s ez sürgős ellenlépéseket tesz szükségessé.

  #8
2004-02-01 00:00:00

Megsemmisítő gyengeség

„Nincs semmi bajom, csak gyenge vagyok” – halljuk gyakran, de  daganatos betegségben ezt a tünetet hajlamosak vagyunk bagatellizálni. A fájdalomcsillapításon kívül pedig az anémia kezelése is sokat javíthat a betegek állapotán.

Több életminőség-vizsgálat is arra az eredményre jutott, hogy a daganatos betegeknek a legnagyobb szenvedést sok esetben nem a fájdalom, hanem a megsemmisítő gyengeség okozza. Az anémia – amelynek egyik legjellemzőbb tünete a fáradtságérzés – túlnyomó részüket érinti. Leggyakrabban lymphomákban, tüdőrákban, valamint nőgyógyászati és urogenitális daganatokban szenvedő betegeknél fordul elő. Oka lehet a vérvesztés, a hemolízis, a csontvelő tumoros infiltrációja, a csontvelőfibrózis vagy a fokozott lépműködés, de a táplálkozás zavara is.

Súlyossága alapján négy kategóriába sorolható, az enyhétől (9,5 g/dl-es hemoglobinszint) az életveszélyesig (6,5 g/dl alatti). Nemcsak az anémia foka, hanem kialakulásának sebessége, illetve a beteg életkora és társbetegségei is befolyásolják a tüneteket, amelyek között a fáradtságérzésen és a sápadtságon kívül a légszomj, a szívdobogásérzés, a szédülés, a mellkasi fájdalom, a tudat beszűkülése is szerepel.

  #9
2003-11-01 00:00:00

A tartós sztatinterápia újabb előnye

A Harvard kutatói prospektív vizsgálatukkal kiderítették: a sztatinok nem csak a lipidszintet befolyásolják kedvezően. Többé nem kell aggódnunk a kívánt kardiológiai hatás pszichés mellékhatásai miatt.

A Harvard Egyetem egyik közegészségügyi munkacsoportja a Journal of the American College of Cardiology hasábjain (2003; 42:690–697) tette közzé annak a vizsgálatnak az eredményét, amely szerint a tartós sztatinterápia csökkenti a depresszió kockázatát.

Charles M. Blatt, a munkacsoport vezetője így foglalta össze kutatásuk indokát: „Tíz-egynéhány éve az erélyes lipidszintcsökkentés sokszor depresszióhoz és erőszakos viselkedéshez vezetett. Az összefüggés lehetősége egyre nagyobb gondként árnyékolta be a munkánkat, hiszen mind több beteg részesül ilyen terápiában.”

A kutatók ezért egy kardiológiai járóbeteg-rendelésen prospektív vizsgálatot végeztek. Alanyaik három csoportot alkottak: 140 fő rendszeresen kapott sztatint, 219 intermittálóan, 231 fő pedig soha.

  #10
2003-10-01 00:00:00

Antibiotikum prevenciós szerként

Kanadai kutatók közlése szerint antibiotikumok szedése esetén csökken a szélütés bekövetkezésének esélye – mindamellett az antibiotikumok primer prevenciós alkalmazását ők sem javasolják.

A Stroke 2003. októberi száma arról számolt be, hogy ritkábban fordul elő szélütés az idős hypertoniás betegek körében, ha penicillint szednek. A közlemény szerzői az eredményt „érdekes összefüggés”-ként írták le, amely további alapos vizsgálatokat igényel. Paul Brassard, a montreali McGill Egyetem munkatársa úgy véli, e kutatásokkal jelentősen bővülhetnek ismereteink a fertőzések és az érrendszeri betegségek közötti kapcsolatot illetően, ám hozzátette: „Egyáltalán nem javasoljuk, hogy a klinikai tüneteket okozó érrendszeri betegségekkel, például a szélütéssel szemben elsődleges prevencióként antibiotikumokat alkalmazzunk.”

Az obszervációs tanulmány során 29 937 idős (átlagos életkoruk 79 év) beteg adatait dolgozták fel, akiknél 1982 és 1995 között kezdték el a magas vérnyomás kezelését. A követési idő mediánja öt év volt. Az eset-csoportot szélütés miatt kórházban kezelt 1888 beteg képezte, mindegyikükhöz öt kontrollt rendeltek a 29 ezres populációból (9440 fő). A kontrollcsoport tagjainak kiválasztásakor a hajlamosító tényezők alapján korrekciót végeztek.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

A december végén megjelent jogszabály változások, így a fix díj elvonása, és az új indikátor rendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését.