hirdetés
2018. december. 11., kedd - Árpád.
hirdetés

Sürgős tennivalók egy elöregedő társadalomban

Miért virtuális a magyar geriátriai szakellátás?

Magyarországon a geriátriai szakellátást a szakemberhiány, az ellátás területi egyenlőtlenségei és a szakképzés hiányosságai jellemzik. Európa országaiban eltérő sajátosságokat találunk, és bár vannak a miénknél kedvezőtlenebb állapotok is, tény, hogy az eltelt 15 évben közvetlen környezetünktől lemaradtunk ezen a téren.

hirdetés

Sokan használják a gerontológia kifejezést akkor, amikor idősgyógyászatról beszélnek. Ezzel szemben a gerontológia az a tudományág, amely az öregedéssel nagyon széles spektrumon foglalkozik, társadalomtudományok, demográfia, szociális vonatkozások, kísérletes élettudományok stb. területén. A geriátria az időskorban előforduló betegségekkel foglalkozó tudomány, az orvostudomány multidiszciplináris szakága, amelyhez az időskorra jellemző, eltérő élettani, kórélettani, diagnosztikai, terápiás vonatkozások tartoznak. Természetesen ez utóbbi nagyon sok mindent hasznosít a gerontológiai kutatási eredményekből.

Magyarországon a geriátria 2000 óta önálló szakvizsgához kötött szakterület, amelyet sajnálatos módon csupán kb. 120-an művelnek hazánkban. Tehát a geriátriai szakellátás elégtelen ugyan, de nem virtuális.

Az elégtelenség háttere                      

Ma már a bulvársajtót olvasó átlagember számára is közhely, hogy világszerte elöregedő társadalmakban élünk (1). Magyarországon a közel egymillió lakos 16-18%-a tartozik az idős (65 évesnél idősebb) korosztályhoz, akik számaránya hamarosan eléri a 20%-ot, csökkenő összlétszám mellett. Az egészségügy költségvetésének több mint 30%-át veszi igénybe az idősebb korosztály ellátása (járó-, fekvőbeteg-ellátás, gyógyszerfelhasználás, ápolás stb.).

A geriátriai szakellátás elégtelenségének összetevői közül elsőként a szakemberhiány említendő. Az idős betegekre jellemző a multimorbiditás, a nagy gyógyszerigény, a funkcionális függés (rászorultság mások segítségére), az elesettség; mindezek eltérő kórtana speciális tudást, átfogó ismereteket igényel mind az általános orvosoktól, mind az általános belgyógyászoktól (2). Ma Magyarországon ennek a speciális tudásnak csak nagyon kevesen vannak birtokában. Megjegyzem, hogy benyújtott igényeink ellenére évek óta nem történt meg geriáter rezidensstátusz meghirdetése.

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_obencem'>obencem / 123RF Stock fotó</a>

A szakképzés hiányosságát mutatja, hogy az orvosképzésben nem kötelező az alapszintű geriátriai ismeretek megszerzése az egyetemi tanulmányok során. Az orvosegyetemeken kötelező és nem kötelező szabadon választott, vagy választható kreditkurzus formájában létezik geriátriai oktatás. (A kreditkurzusok kiírására külföldi hallgatóink nyomására kerül sor, mert hazájukban az orvosi diplomát ennek hiányában nem fogadják el, ezt a vizsgát utólag pótolniuk kell.) A szakemberhiány az orvosokon túlmenően a szakápolók és ápolók vonatkozásában is fennáll.

Az idősgyógyászati osztályok vagy egyetemi tanszékek rendszerszintűen hiányoznak az egészségügyi ellátásból. A legtöbb megyei kórházban nincs ilyen profilú akut ellátást biztosító, nevesített osztály, specialistákkal. Az idősek ellátása legtöbb esetben általános belgyógyászati osztályon vagy speciális osztályon (tüdőgyógyászat, kardiológia, ideggyógyászat, pszichiátria, legtöbbször alapos okkal) történik. Napjainkban a belgyógyászatokon kezelt betegek átlagosan több mint 70%-a időskorú, miközben geriáter specialista még konziliárius szinten sem érhető el (3).

Az országban a geriátriai ellátást biztosító osztályok területi eloszlása rendkívül egyenetlen. Az ellátás az egyetemi központok környezetére lokalizálódik, ezeken kívül kifejezetten fehér és szürke foltok vannak az országban.

A szociális szféra által ellátott idősotthonokban a legtöbb helyen nincs geriáter-szakképzettséggel rendelkező orvos, geriátriai szakápoló, megfelelő kompetenciákkal.

A geriátriai ellátás felsorolt hiányosságai, az inszufficiens működés és működtetés törvényszerűen többletkiadásokhoz vezet az amúgy is alulfinanszírozott rendszerben.

A magyar egészségügyből hiányzik az a readaptációs (nem rehabilitációs, bár közeli fogalom) kezelési forma, amely segít visszatérni az időseknek a mindennapi életvitelükhöz. Ezt szintén speciális osztály, geriáter szakember és szakápoló tudná biztosítani.

Helyzetünk Európában             

Nem hallgatható el, hogy az Európai Unió országai között is nagy a diverzitás a geriátriai ellátás és a geriáter-szakképzés között. Vannak országok, ahol nincs szakképzés, és geriátriai ellátórendszer még a miénkhez hasonló elégtelen formában sem működik. De az sem hagyható figyelmen kívül, hogy nagyon sok európai országban (Nagy-Britannia, Hollandia, skandináv országok, Németország) a geriátria már a specializálódás, sőt a szuperspecializálódás felé halad. A több mint száz éve meglévő geriátriai ismeretek ellenére Magyarországon a tudományág még nem vált ki önállóan az általános orvoslásból, mint ahogy a belgyógyászatból rég kivált a gyermekgyógyászat, neurológia, bőrgyógyászat, és maga a belgyógyászat is tovább specializálódott, kardiológia, tüdőgyógyászat stb. irányába. Mi több, ma már „szervspecifikus” elkülönülés van kialakulóban (diabetológia, hipertonológia, andrológia stb.).

Magam 15 éve vagyok tagja az EUMS GMS vezetőségének, így alkalmam volt, hogy figyeljem a hozzánk közeli országok, elsősorban Ausztria, Csehország és Szlovákia fejlődését a geriátria területén. Büszkén állíthatom, hogy 2002-ben jobban álltunk náluk, most azonban azt látom, hogy ők időközben felszámolták a náluk is meglévő, felsorolt hiányosságokat, és ma már jobban állnak ezen a téren, mint mi. A helyzet javításához erős szakmapolitikai támogatásra volt szükségük, annak tudatosítására a döntéshozókban, hogy a jövőbe fektetnek be. Az egészségügyi ráfordítások jobb hasznosulása eredményeképpen az idősek „egészségben” eltöltött éveinek száma náluk jelentősen nő.

A helyzet javításához megfogalmazható célok               

A specialisták számának gyors ütemű növelése szükséges. Geriáter rezidensi állások meghirdetésével ez az indítástól számított 5 év múlva hozhat eredményt. Oktatási törvényeink szerint a tíz évnél nem régebben szerzett belgyógyászati és általános orvosi szakvizsga mellé két év alatt megszerezhető a geriáter alapszakvizsga, ez az út rövidebb idő alatt javíthat az elégtelen működésen.

Az egyetemi központokban, a megyei kórházakban a törvényben előírt minimumfeltételekkel önálló geriátriai osztályokat kell létrehozni.

Az MSc szakápolóképzés lehetőséget ad arra, hogy kellő számú, emelt szintű kompetenciával rendelkező geriáter szakápolót képezzünk (4). A graduális képzésben a tematika egységesítése érdekében a szakmai kollégium próbál az illetékesekkel egyeztetni.

 

 Irodalom:

  1. World Health Organization. World report on ageing and health. 2015. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/186463/1/9789240694811_eng.pdf?ua=1.
  2. Oliver D, Foot C, Humphries R. Making Health and Care Systems fit for an Ageing Population. London: The Kings Fund, 2014. http://www.kingsfund.org.uk/sites/files/kf/field/field_publication_file/making-health-care-systems-fit-ageing-population-oliver-foot-humphries-mar14.pdf
  3. Silvester K, Mohammed M, Harriman P, et al. Timely care for frail older people referred to hospital improves efficiency and reduces mortality without the need for extra resources. Age Ageing. 2013;10:1093.
  4. A geriátriai és krónikus ellátás komplex terve. A Geriátriai és Krónikus Ellátás Szakmai Kollégium Tanácsának és Tagozatának javaslata 2012. http://www.geronto.hu/
Dr. Bakó Gyula, Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, C épület, Geriátria Tanszék, Debrecen
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 1,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés