Létezhet keresztimmunitás a Sars-CoV-2 és más koronavírusok között
Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta, vizsgálják, hogy az emberek egy része miért nem kapja el a betegséget.
A Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (DPC) a hazai infektológiai ellátás vezető szakmai képviselőjeként a pandémia kezdetétől első vonalbeli, központi intézmény a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Ebből fakadóan rendkívül sok ismeretanyag és tapasztalat halmozódott fel nálunk, amelyet a mindennapi működésünk és a betegek gyógyítása során sikeresen tudunk felhasználni, és amely lehetővé teszi más intézmények szakmai támogatását is – mondta a Magyar Nemzetnek Vályi-Nagy István főigazgató.
– A Kásler Miklós kezdeményezésére indított kutatásban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és a Dél-pesti Centrumkórház oltóanyagokat monitorozó vizsgálati projektjének gyakorlati megvalósítására az intézményünkben kialakított high-tech laboratóriumi háttér, valamint kórházunk szakmai felkészültsége biztosít lehetőséget. Azt fogjuk vizsgálni, hogy a különböző oltásfajták hogyan működnek, milyen erősségű és milyen időtartamú a vakcina nyújtotta sejtes és nem sejtes immunitás. Ehhez egy korábbi, jelenleg is folyamatban lévő európai uniós pályázat bővült ki egy új, a járványhoz kapcsolódó területtel, amelyben több alprojekt is lesz. Ezek közül azt, amelyik az oltások által kiváltott immunválaszokat tanulmányozza, én fogom vezetni – számolt be a szakember.
– Intézményünkben az immunválasz tanulmányozására alkalmas minden metodikát meghonosítottunk: mind az ellenanyagok által közvetített, mind a sejtes immunitás mérését el tudjuk végezni. Ez azért nagyon fontos, mert az immunrendszer úgy hatásos, ha mindkettő működik. Az oltás hatását és a fertőzésből kigyógyult páciensek immunitását egymással párhuzamosan vizsgáljuk, mert azt még senki sem tudja, hogy ez utóbbi meddig tart – emelte ki a kórház vezetője. Hozzáfűzte, van egy másik, nagyon hasonló kórokozó, a SARS 1-vírus, amelynél az derült ki, hogy a gyógyulást követő immunitás átmeneti, ezért az a feltételezés, hogy az új típusú koronavírus esetén sem tart hosszú ideig a védettség.
– Ugyanakkor azt is vizsgálnunk kell, hogy az emberek egy része miért nem kapja el a betegséget, miért nem fertőződik meg. Azt feltételezzük, hogy létezik valamiféle keresztimmunitás, talán a közönséges náthát okozó, relatíve ártalmatlan koronavírusokkal. A szoros közösségekbe járó fiatalok esetében – az életkoruk miatti fokozott ellenálló képesség mellett – feltételezhető, hogy a korábbi oltások és az elszenvedett betegségek védőhatására az immunrendszer jobban emlékszik, mint az idősebb korosztályoknál.
A DPC főigazgatója kitért rá, hogy azoknál, akik már kétszer is megfertőződtek, meg kell vizsgálni, hogy ugyanazt a vírusfajtát kapták-e el. Jelezte, a közönséges náthát is számos koronavírustörzs okozhatja, ezért nem biztos, hogy ha az egyik évben elkaptuk, akkor a következő esztendőben nem fogunk ismét megbetegedni. Ugyanez igaz az új típusú koronavírusra is, amelynek szintén többféle genetikai változata lehet, ami oda vezethet, hogy ha az embert az egyik megfertőzi, nem garantált, hogy keresztimmunitása van egy másik fajtára is. – Bár van arra példa, hogy valaki kétszer is megfertőződik, ám nem ez a jellemző, ez csak töredéke lesz az eseteknek. Az igazi kérdés az, hogy lesz-e tömeges, valódi védőhatást biztosító immunizálás – hangsúlyozta.
