hirdetés
2024. május. 06., hétfő - Ivett, Frida.

„Leszek inkább tortaszeletelő Londonban...”

Kétdiplomás, fiatal, bájos és nagy munkabírású nővérke az újév első kivándorló egészségügyi szakembere - így mutatja be a Londonba költöző Boruta Krisztinát a Stop.

"Amikor tanulni kezdtem, azt hittem, diploma után többet ér majd a munkám, a szerzett tudás, ami milliókba került nekem meg a szüleimnek ... Nem a pénz miatt esett rosszul, tisztában vagyok az egészségügyi bérezés határaival" - állítja tényszerű béketűréssel Krisztina. "Hanem mert tíz év munka és munka melletti tanulás után hozzátehettem volna valamit a betegellátáshoz abból, amit elsajátítottam." Erre azonban nem volt igény a kórházban, ahol az alacsonyan kvalifikált, így "kézi vezérlésre" szoruló ápolóknak nagyobb a becsülete, mint az önálló munkára képes ám, az ellátási hiátusokra érzékeny szakembernek.

"Ugyanúgy kellett ágytálaznom és más, segédnővéri munkákat ellátnom, mint korábban", ami nem derogált az ápolónőnek, viszont a segédnővéri melók előtt, után s közben a magas szintű szakmai feladatok ellátását is elvárták tőle. Belefáradt. Amikor benyújtotta felmondását, felettesei alkut ajánlottak: legyen fél állásban ápolás-koordinátor, osztályos nővéri "sarzsija" mellett. Ebből látta, hogy továbbra is hülyének nézik, hiszen ezzel az "álelőléptetéssel" további munkaköröket testáltak volna rá. Ugyanazért a bérért. Itt ért véget Krisztina hónapokig tartó vívódása a kitartásról vagy kivándorlásról. Ugyancsak szakmabeli vőlegénye is elfogadta, hogy nincs értelme maradni. Döbbenten hallgatták Londonban élő barátaikat: tortaszeleteléssel éppen tízszer annyit keresnek, mint itthon orvoslással. Azóta ez a rigmus járja otthon: leszek inkább tortaszeletelő Londonban... – olvasható a stop.hu-n, miért is kel útra az „ezredik” magyar áplónő is.

(forrás: Stop.hu)

cimkék

hirdetés

Könyveink