Eltérnek az adatok az egyes Covid-halálozási listákban

Az Átlátszó közérdekű adatigénylés nyomán 90 nap várakozás után végül megkapta a halálozás időpontjában koronavírus-fertőzöttként nyilvántartottak településszintű adatait 2021. február 1. és 2022. január 31. között. A halál okára vonatkozó statisztikával (ami a halottvizsgálati bizonyítványok feldolgozásából készül) viszont az NNK nem, hanem a KSH rendelkezik. Arról is tájékoztattak, hogy az adatok az NNK rendelkezésére álló adatbázison alapulnak. A közérdekű adatigénylésre érkezett válaszból ugyanakkor az is kiderül, hogy gyógyultakra vonatkozó napi adatokkal nem rendelkeznek.

A koronavírushoz köthető halálesetek számának alakulását az adott országban alkalmazott protokoll is befolyásolja, amely meghatározza, kik számítanak pontosan Covid-elhunytnak. Nincs ugyanis egységes módszer a halálozás nyilvántartására: a legtöbb ország a WHO ajánlása szerint jár el, a klinikailag megerősített esetek mellett a valószínűsíthetően Covid-19 okozta haláleseteket is az elhunytakhoz sorolják. Ebben az esetben például az otthon elhunytak is megjelenhetnek a nyilvántartásban, akiknél nem minden esetben került sor tesztelésre. Sok ország azonban a pozitív tesztet tartja mérvadónak.

Emellett az sem mindegy, hogy valaki koronavírusban vagy koronavírus fertőzéssel veszti életét. Vannak országok, ahol minden fertőzöttként regisztrált elhunytat beleszámítanak a halálozási statisztikába. Máshol ennél szigorúbb a nyilvántartás, és csak olyan halálozásokat sorolnak az elhunytak közé, ahol a fertőzés ténye igazolhatóan magyarázza a halálesetet.

Nálunk az előbbi helyzet áll fenn: a hazai protokoll minden olyan elhunytat beszámít a koronavírusban elhunytak közé, akinek a betegsége időtartama alatt vagy előtte pozitív koronavírus tesztje volt. Így olyanok is Covid-elhunytként kerülnek az adatbázisba, akik valamilyen egyéb, meglévő betegség következtében vesztették életüket, azonban valamikor fertőzöttek voltak.

Az NNK által küldött táblázat napi bontásban tartalmazza, hogy az egyes településeken (illetve budapesti kerületekben) mennyi volt az elhunytak száma. Ez már önmagában is nagy szó, hiszen hasonló adatokat eddig nem láthattunk a koronavírus-fertőzésben elhunytakról.

A napi adatokat sszesíte látszik, hogy messze a legtöbb elhunyt Miskolcon volt (475), ezt követi Debrecen (414) és Szeged (399) elhunyttal. A fővárosi kerületek közül a III., XI., XIII., és a XVIII. emelkedik ki, mindhárom kerületben meghaladta a háromszázat a koronavírusban elhunytak száma.

Budapesten a lista végén az V. kerület helyezkedik el, ahol mindössze 35-en veszették életüket a járvány ezen egy éve alatt. Országos viszonylatban azonban több száz olyan, jellemzően kistelepülést találni, ahol mindössze egy ember hunyt el az NNK adatai szerint.

Ugyanakkor a koronavirus.gov.hu rendszeres adatközléseivel (ami az új regisztrált fertőzöttek, gyógyultak, elhunytak, illetve oltottak számát tartalmazza) összevetve az NNK által küldött táblázat halálozási adataiban jelentős eltérések tapasztalhatók.

Az NNK által küldött településszintű adatok szerint 2021. februártól 2022. január végéig 27 251-en haltak meg koronavírusban, ugyanakkor a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal adatközlései 28 881 elhunytról számoltak be ugyanebben az időszakban.

Vagyis 1630 elhunyt nem szerepel a most kapott településszintű nyilvántartásban. 

Válaszlevélben kérték az NNK-t, hogy indokolják meg, mi magyarázza az eltérést, illetve melyik szám tekinthető a valós adatnak. Addig csak találgatni lehet az okokat: természetesen előfordulhat, hogy a táblázat nem teljes, azaz valami miatt nem tartalmazza az összes elhunyt adatait.