hirdetés
2019. december. 13., péntek - Luca, Otília.

Reflux betegség

Betegoktatás a háziorvosi praxisban

A betegoktatás jelentősen befolyásolja a gasztroözofageális betegségben (gastroesophageal reflux disease – GERD) szenvedők betegségükkel kapcsolatos tudását, gyógyszerszedési gyakorlatát és életminőségét. A betegek által mélyrehatónak tartott orvos-beteg kommunikáció mellett a betegek magasabb szintű tudása észlelhető, a megfelelő gyógyszerszedési gyakorlat csökkenti a panaszokat.

hirdetés

A GERD a nyugati országokban a társadalom 25%-át is érintheti, a betegség társadalombiztosításra rótt terheit 14 milliárd dollárra becsülik. Észak-Amerikában a refluxos betegek száma évente 5%-kal nő a betegség felismerésében és kezelésében észlelhető javulásnak köszönhetően. A legtöbb refluxos beteg nem szakorvoshoz fordul, hanem panaszait háziorvosával osztja meg. A betegség kezelésének sikeréhez azonban az orvos-beteg kommunikáció fejlődésére is szükség van. Bár a GERD kezelésének fontos része a betegoktatás, az orvosoknak gyakran nincs elegendő idejük betegeiket megfelelően kiképezni a betegségről való tudnivalókról. Felmérések azt mutatják, hogy számos beteg – diagnózisától függetlenül – nem érti meg teljesen, amit orvosa mond neki, és bizonytalan, mit kellene tennie gyógyulása érdekében. Jelen vizsgálat a gyógyszeres kezelésre szoruló refluxos betegek adekvát betegoktatását térképezte fel azzal a hipotézissel, hogy a betegek nincsenek megfelelően tájékoztatva, és az orvosi utasítások követése attól függ, milyen mélységben beszélgetett az orvos a betegségről páciensével.

Módszerek

A vizsgálat 333 korábban GERD-del diagnosztizált, felnőtt beteget foglalt magába, akiknek részletes betegtájékoztatást követően egy többszörös választásos kérdőívet kellett kitölteniük önállóan. Az adatokat 2009. január és 2010. május között gyűjtötték.  Az eredményeket leíró statisztikai elemzésekkel dolgozták fel.

Eredmények

A betegek között egyenlő arányban voltak nők és férfiak. Átlagos életkoruk 44+13,1 (19-83) év volt. 66%-uk számolt be arról, hogy háziorvosuk mélyrehatóan beszélt a GERD rizikófaktorairól és a javasolt életmódbeli változtatásokról. A vizsgálat kitért a betegek által érzékelt kommunikáció mélysége és a nem, illetve az életkor kapcsolatára. Férfiak és nők egyenlő arányban számoltak be mélyreható beszélgetésről (p>0,05). Azonban a fiatalabbak között gyakrabban fordult elő orvosukkal történt részletes beszélgetés, mint az idősebbek között. A mélyreható beszélgetésről beszámoló betegek átlagos életkora 42,6+13,1 év, míg az abban nem részesült betegek átlagos életkora 46,0+12,9 év volt (p<0,05). Azonban a kérdőív egyes kérdéseire adott helyes válaszoknak a száma nem függött össze az életkorral, ami arra enged következtetni, hogy a kor a kommunikáció mélységének nem valódi előrejelző faktora. A betegek körülbelül egyharmada (32%) nem volt tisztában azzal, hogy a kezeletlen GERD magasabb kockázatot jelent a nyelőcsőrák kialakulásában. A betegek egyharmada (33%) ismerte a megfelelő alvási pozíciót GERD esetén. A mélyreható beszélgetésről beszámoló csoportban jobban megértették a legmegfelelőbb alvási pozíciót (36% vs. 26%) és gyakrabban tudták a vacsora megfelelő idejét (76% vs.24%, p<0,001), mint a mélyreható beszélgetésről nem beszámoló csoportban. A diétás javaslatokkal azonban csak kevés beteg volt tisztában mindkét csoportban (18%, p>0,05). A mélyreható beszélgetésről beszámoló betegek gyakrabban tudták az antireflux gyógyszerek beszedésének helyes időpontját (85% vs. 18%; p<0,001), gyakrabban voltak tisztában azzal, hogy a GERD tünetei enyhíthetők életmódbeli változtatásokkal (53% vs.18%, p<0,001) és gyakrabban ismerték a GERD manifesztációjának lehetséges tüneteit: a krónikus köhögést, a horkolást, a torokfájást (79% vs. 36%; p<0,001), mint a mélyreható beszélgetésről nem beszámoló betegek.

Megbeszélés

Az egyszerű kérdőíves vizsgálat arra szolgált, hogy felmérje, a betegek mennyiben értik meg a GERD-ről szóló információkat az orvosukkal való megbeszélés során. A vizsgálat összehasonlította a beteg személyes tudását a GERD-ről, beleértve az életmódbeli választási lehetőségeket és a beteg által érzékelt beszélgetési szint mélységét. Fontos megjegyezni, hogy a betegek benyomása a beszélgetés minőségéről és a valóságos mélységi szint nem mindig egyeznek. A tanulmány korlátai ellenére tisztán kimutatta, hogy a GERD-del kapcsolatos tudás összefüggésben van a betegek által észlelt orvos-beteg kommunikáció mélységével, és számos beteg sem betegségével, sem a kezelési módszerekkel nincsen tisztában teljes mértékben. A betegek, akiket érzésük szerint háziorvosuk mélyrehatóan tájékoztatott, jobban ismerték a reflux betegséget. A GERD növekvő prevalenciája és az ehhez köthető egészségügyi költségek, a csökkent életminőség legerősebben az alapellátást terheli, ami miatt a szerzők fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy GERD esetén a háziorvosi praxisban érdemes nagyobb figyelmet fektetni a betegoktatásra.

Dr. B. Zs.
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A rovat támogatója