Vírusok és Alzheimer-kór
Vizsgálat igazolta a régi elképzelést, miszerint az Alzheimer-kór kialakulásában vírusfertőzés is szerepet játszik, írja az OTSZ Online.
- Gyógyítható lesz-e a demencia?
- Életkor-specifikus probiotikumoké a jövő
- Országos szövetséget szerveznek az Alzheimer Cafék
- 30 millió dollár az Alzheimer-kór kutatására
- Az emberi agyat másoló újfajta számítógép
- Fókuszban az asztrociták
- A neurológiai problémák és személyiségvonások közös genetikai háttere
Joel Dudley-nak és munkatársainak három egymástól független, Alzheimer-kórban elhunyt kohorsz agymintáinak széles körű omikai elemzésével sikerült (indirekt) oki összefüggést kimutatni a vírusfertőzés és az Alzheimer-kór között, írja az OTSZ Online.
Mint a kutatók írják, legalább hat évtizede gyanítjuk, hogy különböző mikrobák és az ellenük indított immunvédekezés fontos szerepet játszhat az Alzheimer-kór pathogenezisében. Már 1954-ben megszületett a „lassú vírus”-fertőzés elnevezés (ez később „prion”-ná alakult), amivel azt a hipotézist írták le, miszerint konvencionális vírusok nemcsak akut encephalitis kiváltására képesek, de kisebb fokú gyulladással járó, progresszív neuronális destrukciót is beindíthatnak. A kanyaróvírus például olyan konvencionális vírus, ami akut gyulladást és lassú neurodegeneratív folyamatot egyaránt kiválthat, és időnként akár egy évtizeddel a tipikus akut infekció után fatális agyi kórképet is eredményezhet (szubakut szklerotizáló panencephalitis/SSPE).
Az 1980-as évektől kezdve számos kutató javasolta, hogy az Alzheimer-kórra is ilyen, az SSPE-hez hasonló lassú vírusfertőzésként tekintsünk, amit a Herpes simplex vírus egy fajtája válthat ki (bár többszáz tanulmány vetette fel egyéb baktérium- és vírusfajták lehetséges kóroki szerepét is). Mindezek a vizsgálatok nagy valószínűséggel alátámasztották valamiféle fertőző ágens szerepét az Alzheimer-kór kialakulásában és progressziójában, azonban nem voltak képesek magyarázattal szolgálni a mechanizmussal kapcsolatosan. A New York-i Icahn School of Medicine at Mount Sinai kutatói most indirekt bizonyítékokkal bár, de bemutatták, hogyan vezethet a humán herpes vírus 6, illetve 7 (HHV6 és HHV7) által okozott fertőzés Alzheimer-kór kialakulásához.
Joel Dudley és munkatársai majdnem ezer humán agy post mortem omikai vizsgálatát végezték el: elemezték és integrálták annak a négy agyi régiónak a genomikai, transzkriptomikai, proteomikai és hisztopatológiai adatait, amelyeket az Alzheimer-kór a leginkább érinteni szokott (622 Alzheimer-kórban elhunyt és 322 kontroll személy agyszöveteit vizsgálták). Mint kiderült: az Alzheimer-kórral kapcsolatba hozható gének jelentős része a szervezet vírusok elleni védekezésében működik közre, továbbá a humán herpes vírus 6 és 7 génjei jóval nagyobb mennyiségben vannak jelen az Alzheimer-kórban elhunytak agyában.
Mindez azonban még nem bizonyítja az oki kapcsolatot, írja a kutatásról beszámoló New Scientist-cikkben Sam Wong, illetve ennek alapján még az is elképzelhető, hogy a vírusfelszaporodás az Alzheimer-kór következménye, nem annak oki tényezője.