Tudomány
Válás után gyakoribbak az idült betegségek
A válás után egyedül maradt házastársnak nemcsak az egyedülléttel, anyagi körülményeinek elnehezülésével és az egyszülős család minden gondjával-bajával kell megbirkóznia, hanem bizonyos krónikus betegségek – köztük a szív- és cukorbetegség, illetve egyes rosszindulatú daganatok – gyakoribbá válásával is számolnia kell.
Egy házasság megszűnése – történjen akár áldatlan párkapcsolat miatti válóper, akár a szeretett társ halála következtében – hosszú távon sem közömbös az egészségi állapot szempontjából. Ez derült ki chicagói és baltimore-i kutatók felméréséből, akik csaknem 9000 középkorú (51 és 61 év közötti) nő és férfi életének és egészségi állapotának alakulását kísérték figyelemmel. Az adatgyűjtés időpontjában a résztvevők nagyjából háromnegyede volt házas: 55 százalékuk első házasságában élt, míg 20 százalékuk egy vagy több korábbi sikertelen házasság után talált végül párt magának. Az egyedülállók többségének volt már korábban házastársa (átlagosan 25 éven keresztül), akit nagyjából egyharmaduk haláleset, míg kétharmaduk válás következtében veszített el.
Ahogyan a Journal of Health and Social Behaviour szeptemberi számában olvasható, átlagosan 9,5 évnyi egyedüllét után az elváltak és özvegyek körében 20 százalékkal gyakrabban fordultak elő bizonyos idült betegségek (szívbetegség, cukorbetegség vagy rák), mint a tartós házasságban élők esetében. Nem kedvez az egyedüllét a mozgékonyságnak sem: az elváltak vagy özvegyek csoportjában 23 százalékkal többen számoltak be arról, hogy rendszeresen gondjuk akad a lépcsőkkel vagy akár rövidebb távok gyalogos megtételével is. Úgy tűnik, hogy némiképpen javítja a helyzetet, ha az egyedül maradt fél később egy újabb házasságban mégiscsak megtalálja a lelki stabilitást és az anyagi biztonságot. Egy újabb – most már sikeres – házasság sem tudja azonban teljesen közömbösíteni a válás vagy megözvegyülés okozta hosszú távú egészségi ártalmakat, hiszen a második vagy többedik házasságukban élők körében az említett kórképek gyakoriságát tekintve még mindig 12 százaléknyi, míg a mobilitási problémák vonatkozásában 19 százaléknyi eltérés mutatkozott, szemben az első házasságokkal.
A kutatók azt feltételezik a különbségek hátterében, hogy a házasság megszűnése – az ezzel járó lelki megpróbáltatások és az anyagi helyzet romlása – okozta nagyfokú stressz az immunrendszer károsítása révén gyulladást hoz létre és tart fenn, azt pedig már korábban is gyanították, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulását éppen az idült gyulladás alapozza meg.
Dr. Simonfalvi Ildikó
