Új törvény alapján figyelhetik az egészségügyi dolgozókat, dolgoznak-e máshol
A Mérce szerint hamarosan szavazásra bocsátják azt a törvényjavaslatot, amely alapján az állami foglalkoztatók – jellemzően a kórházak és más egészségügyi intézmények – egy „elektronikus felületen” követhetik nyomon, van-e engedély nélküli mellékállásuk az egészségügyi dolgozóknak.
A monitorozásra a javaslat indoklása szerint azért van szükség, hogy a dolgozók párhuzamosan fennálló jogviszonyai „a foglalkoztatók által átláthatóak, ismertek legyenek. Erre tekintettel előírásra kerül, hogy a foglalkoztató elektronikus felületen beszerezhesse azon adatot, hogy az általa foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt személy mely egészségügyi szolgáltatónál milyen jogviszonyban van foglalkoztatva.”
Az, hogy az egészségügyi dolgozóknak engedélyt kell kérniük ahhoz, hogy mellékállást vállalhassanak, nem új dolog, ezt a 2020-as egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény mondja ki. Engedélyt nem csak a további szolgálati viszonyhoz vagy másik munkaviszonyhoz kell kérni, hanem akkor is, ha megbízási szerződés keretében végez valaki munkát. Az engedélyt megadó szerv többnyire az adott kórház, intézmény vezetője által kijelölt személy. Ha valaki másodállásra irányuló kérelemmel él, mellé kell csatolni a közvetlen felettes támogató nyilatkozatát is. A kormány most azt ismerhette fel – hogy dacára az éppen a párhuzamos működéseket szabályozni kívánó öt évvel ezelőtti törvénynek – többeknek ma is lehet olyan jogviszonya másik egészségügyi intézménynél, amelyről nem tud a munkáltatója.
A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) áprilisban közösségi oldalán tett közzé felhívást a dolgozóknak, hogy aki esetleg ilyen cipőben jár, és eddig nem kért engedélyt a párhuzamos munkájára, az tegye meg, mert a törvény szerint azonnali hatállyal el is bocsáthatják.
A Magyar Orvosok Szakszervezete is számos kritikát fogalmazott meg a törvényjavaslattal szemben. A pihenőidő betartatására irányuló szándékkal ugyan egyetértenek, de szerintük csak olyan lépésekkel garantálható a vonatkozó szabályok betartása, amelyek a munkáltató számára ugyanolyan szigorú szankcionálást vetítenek előre, mint azt a munkavállaló esetében teszik. Mindemellett nem teljesen értik, mire gondol a jogalkotó az „elektronikus felület” megfogalmazás alatt, hiszen ahogy írják, a jelenlegi szabályozás eddig is lehetővé tette, hogy a munkáltató az Országos Kórházi Főigazgatóság részére eljuttatott adatok alapján tájékozódjon. Soós Adriannához hasonlóan ők is felhívják a figyelmet a munkaidővel kapcsolatos ellentmondásokra.
