hirdetés
2025. augusztus. 05., kedd - Krisztina.
hirdetés

 

Orvoslásból is megárt a sok

Overdiagnosis: a The BMJ tematikus összeállításban foglalkozik a szűrővizsgálatok és diagnosztikus tesztek használata miatti felesleges diagnózisokkal és kárt okozó kezelésekkel – milyen gyakori egyes területeken, hogyan mérhető, egyáltalán: hogyan definiálható és diagnosztizálható?

Túl sok orvoslás – ez a címe a The British Medical Journal által indított kampánynak, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amit a túldiagnosztizálás jelent az egészségre, illetve amit a szükségtelen kezelések jelentenek az erőforrások pazarlására nézve. A kampány keretében a szaklap egy tematikus összeállítást is közöl, amelynek egyik szerkesztőségi cikke bevezetőként felteszi a kérdést: Mi a túl sok orvoslás definíciója, és ki mondja meg, mi minősül annak? (Too much medicine: the challenge of finding common ground). A másik szerkesztőségi cikk többek között arra hívja fel a figyelmet: a betegek és az egészségesek megkülönböztetése mindig is az orvoslás alapvető dilemmájának számított, azonban míg korábban az aluldiagnosztizálás és az alulkezelés elkerülése volt nehéz, ma a modern egészségügyi technológia expanziójának korában az egyik kulcskihívás a felesleges tesztek és terápiák elkerülése (Winding back the harms of too much medicine) – és nem csak a gazdag, iparilag fejlett államokban, teszi hozzá a 7 tanulmányból álló összeállítás egyik cikke (Too much medicine is not just a problem of rich countries).

Fiona Godlee, a BMJ főszerkesztője megjegyzi: „Mint a korábbi évtizedekben a bizonyítékalapú orvoslásért, illetve a gyógyszerbiztonságért küzdő mozgalom, a napjainkban megjelenő felesleges diagnózis-terápia/túl sok orvoslás ellen küzdő mozgalom is egy sokkal régebbi vágy manifesztációja: szeretnénk, ha nem ártanánk, miközben megpróbálunk segíteni, gyógyítani. A felesleges tesztek és terápiák, szükségtelen diagnózisok elkerülése nemcsak azok számára hasznos, akik így direkt módon elkerülik a felesleges kezelésekből származó bajt, de az egészségügyi költés sem emelkedik szükségtelenül.”

 

Az előrehaladott emlőrákok aránya nem csökkent

2012-ben egy független szakértőkből álló nagy-britanniai bizottság megállapította, hogy a mammográfiás szűrésre hívott és ott megjelent nők között a mellrák diagnózisa 19%-ban felesleges volt – a mellrákkal diagnosztizáltak 19%-a esetében ártalmatlan lett volna az emlőben talált csomó, azonban e nők 99%-a esetében radio- és farmakoterápiát alkalmaztak a diagnózist követően, annak minden mellékhatásával együtt. Más becslések az overdiagnosis arányát magasabbra (akár 50%) vagy kevesebbre (nem több, mint 5%) teszik.

A túldiagnosztizálással kapcsolatos viták közül az emlőrákkal kapcsolatos vita az, amelyik leginkább hangot kapott a laikus sajtóban is, szögezi le a BMJ tematikus számának sajtóközleménye, és hozzáteszi: nem valószínű, hogy a közeljövőben sikerül konszenzust elérni a vitában, mindazonáltal az igen kívánatos lenne, hiszen kiegyensúlyozott és vitathatatlan információval kellene ellátnunk a nőket. A betegségdefiníciók kitágítása és az új diagnosztikus technológiák fokozódó használata jelentős kockázatot hordoz magában, hangsúlyozza a BMJ.

Az emlőrák a nők körében előforduló leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés. A legkorábbi vizsgálatok szerint a szűrővizsgálat az 50 év feletti nők körében 30%-kal csökkentette a mellrákban való elhalálozás kockázatát, ezért az 1980-as, ’90-es években sok országban bevezették a társadalombiztosítás által finanszírozott mammográfiás szűréseket. Habár ennek következtében a korai emlőrák diagnózisok száma megemelkedett, az előrehaladott emlőrákok aránya nem csökkent, legfeljebb csak kis mértékben, ami arra utal, hogy a mammográfia a kis kockázattal járó vagy egyáltalán nem progrediáló emlőrákok diagnosztikájában hozott növekedést – azaz olyan tumorok diagnosztizálását segítette, amelyek sosem veszélyeztették volna az illető életét.

 

Az emlő- mellett tüdő-, pajzsmirigy- és prosztatarák overdiagnózis

Mint Alexandra Barratt írja a BMJ-összeállításban, Overdiagnosis in mammography screening: a 45 year journey from shadowy idea to acknowledged reality című, szabadon olvasható cikkében, a brit NHS szűrőprogramja révén kiszűrt emlőrákos nők 99%-a sebészeti kezelésben, míg 70%-a ezen felül radio- és hormonterápiában is részesül, a 20%-os overdiagnosist alapul véve ezen nők 20%-át „gyógyítás” címén olyan „betegség”-től akarják megszabadítani, ami a szűrővizsgálat nélkül sose alakult volna ki. A közegészségügyi szakember megjegyzi: érdemes kétszer is átgondolni, mielőtt új emlőrákszűrési technikákat – pl. 3D mammográfia/tomoszintézis vezetünk be, vagy kiterjesztjük a szűrővizsgálatokat az idősebb vagy fiatalabb korosztályokra. Érdemesebb előbb jó minőségű vizsgálatokkal kimutatni azok előnyét, illetve kockázatait. A szűrési politika további módosítása már nem alapulhat pusztán feltételezéseken, miszerint a növekvő mennyiségű diagnózissal növekszik a haszon is. Barratt arra is felhívja a figyelmet, hogy a szűrővizsgálatra behívottakat informálni kellene az overdiagnózis arányairól és következményeiről, továbbá hozzáteszi: a szűrővizsgálaton való részvétel arányát nem lenne szabad az egészségügyi ellátás minőségi mércéjének tekinteni, továbbá tiszteletben kellene tartani az egyének döntési jogát, miszerint részt akarnak-e venni az egyes szűrővizsgálatokban vagy sem. Az emlőrákszűrés esete hívta fel a figyelmet, hogy a tünetmentes emberek körében a túldiagnózis és a túlzott kezelés a szűrővizsgálatok lehetséges káros mellékhatása lehet, ma növekvő figyelem kíséri a tüdő-, a pajzsmirigy- és a prosztatarákok korai felismerése kapcsán létrejövő overdiagnózis veszélyét, amiről a lakosságot szintén tájékoztatni kellene, írja Barratt.

 

Hasi aortaaneurizma- vagy malária-szűrés

A BMJ-összeállítás további cikkei bemutatják az első olyan vizsgálat eredményeit, ami megpróbálta kideríteni, mennyi túldiagnózist tart a lakosság elfogadhatónak (People’s willingness to accept overdetection in cancer screening: population survey), egy tanulmány a hasi aortaaneurizma-szűréssel kapcsolatos túldiagnosztizálás arányát próbálja megállapítani, egy cikk a malária gyors diagnózisában alkalmazott teszttel foglalkozik hasonló szempontból, míg egy szintén szabadon hozzáférhető szisztémás áttekintés (Quantifying and monitoring overdiagnosis in cancer screening: a systematic review of methods) 9 különféle ráktípus túldiagnosztizálását számszerűsítő kutatásokat értékel. Ez utóbbi megállapítja: a túldiagnosztizálást számszerűsítő kutatások igen különböző minőségűek, főleg a patológiai és képalkotási jellemzők alapján betegséglefolyást modellező vizsgálatok használnak bizonyítatlan feltevéseket, míg az ökológiai vagy a kohorsz vizsgálatok független kutatók kezében jó eszközök lehetnek. A szerzők javasolják: a közegészségügy felelősei hozzanak létre egy nemzetközi rákszűrés-monitorozó rendszert, fektessék le a túldiagnózis vizsgálatának standardjait, és az egyes országok alkalmazzák ezeket a standardokat regisztereik működtetése során.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more Clinical Pathology of Rheumatoid Arthritis - A rheumatoid arthritis klinikopatológiája

    A monográfiában Bély Miklós patológus és Apáthy Ágnes...

  • learn more Funkcionális anatómia

    A tankönyv a hallgatók számára biztosítja azon az ismereteket, melyek elsajátítása lehetővé teszi a szakmai tárgyak megértését,...

  • learn more A szociális agy kultúrtörténete

    E kultúrtörténeti kötet a kezdetektől egészen máig feltárja az emberi agy fejlődését, bemutatva azt is, hogyan alakított ki...

  • learn more Inkretintengelyen ható terápia a diabetológiai gyakorlatban

    Az utóbbi mintegy két évtizedben a 2-es típusú diabetes került a figyelem középpontjába a...

  • learn more A spiritualitás pszichológiája

    Az elmúlt években a „spiritualitás” fogalma elképesztő karriert futott be mind elterjedését, mind jelentésének bővülését tekintve...

  • learn more A hasnyálmirigy daganatai

    A hasnyálmirigy daganatai az elmúlt négy évtizedben gyakoribbá váltak, és a hasnyálmirigyrák ma már a vastagbél- és a gyomorrák után az...

  • learn more A csontritkulásról - Patika Magazin könyvek

    Hogyan működik a csontszövet? Mik a csontritkulás rizikófaktorai? Mennyire meghatározó a gyermekkor, és mire kell...

  • learn more Tükröm, tükröm...

    Ha a tükör nem, ez a könyv megmondja, hogy a problémáink elől, önmagunk elől nem tudunk elmenekülni. A Zsigmond Márta-médiadíjas újságíró, költő és...

  • learn more Diabetes mellitus – A gyógyszerészi gondozás alapelvei

    A hasznos kiadvány az alapismereteken túl részletesen kitér a cukorbetegség kezelésére, a gyógyszeres...

  • learn more Az emlőrák korszerű sebészete

    A női kebel a nőiesség jelképe és az emberiség fennmaradásának egyik záloga. Megbetegedései emiatt kiemelten fontosak, a gyógyítás...

  • learn more Orvosi latin szógyűjtemény

    A szótárban a címszavak összeállításánál irányadó szempont az volt, hogy a tanuló megtalálja benne azokat a szavakat, amelyek a további...

  • learn more Diabéteszlexikon

    A cukorbetegek száma világszerte – így sajnos hazánkban is – rohamosan növekszik. Magyarországon mintegy 700 ezer diagnosztizált cukorbeteg van, a...

  • learn more Sorsdöntő génjeink

    Az USA-ban már nagy sikert aratott könyv Európában először magyarul jelent meg. A szerző a könyvében leírja, hogy milyen előnyökkel jár, ha valaki...

  • learn more Balneoterápia és hidroterápia

    Magyarország termálforrásokban gazdag. Így számos természetes gyógytényezőt alkalmazunk a gyógyítás céljára. A balneoterápia...

  • learn more Mit (t)egyek, hogy lefogyjak? - Patika Magazin könyvek

    A könyv segítségével nem lehet néhány hét alatt hatalmas túlsúlytól megszabadulni, azt sem ígéri, hogy...

  • learn more Tic-taktika

    „A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...

  • learn more Transzfúzió

    A könyv a hazai palettáról évek óta hiányzó munkát pótol. A vérátömlesztés a mindennapi klinikai/kórházi munka során napjainkban is gyakori (olykor...

  • learn more Gyakorlati fájdalomcsillapítás

    A fájdalomcsillapítás minden gyakorló orvosnak feladata és kötelessége úgy, mint az elsősegélynyújtás vagy a reszuszcitáció. A...

  • learn more HOUSE A SEBZETT GYÓGYÍTÓ A TELEVÍZIÓBAN

    A Dr. House egy világszerte ismert, régóta sikeres orvosi dráma. A House – A sebzett gyógyító a televízióban Jungiánus...