hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

 

MTA-közgyűlés: a kutatóhálózat sorsa a legfontosabb téma

A kutatóhálózat sorsa a legfontosabb témája a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődött 191. közgyűlésének, jelentette ki Lovász László, a testülete elnöke az ülést megnyitó beszédében.

"A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk" – fogalmazott Lovász László. Mint mondta, az MTA elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli. Hozzátette: egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását hangsúlyozta az MTA elnöke, kiemelve, hogy "ez most a mi legnagyobb felelősségünk".

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke megnyitó beszédet mond a testület 191. közgyűlésén az MTA fővárosi székházában 2019. május 6-án. MTI/Illyés Tibor
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke megnyitó beszédet mond a testület 191. közgyűlésén az MTA fővárosi székházában 2019. május 6-án. MTI/Illyés Tibor

"Decemberben hitet tettem az akadémiai kutatóhálózat integritása mellett és a közgyűlés nagy többséggel támogatott. Majd fél évvel később, sok-sok nehéz, embert próbáló vita és tanácskozás során olyan erejét ismertem meg akadémiánknak, a testületnek és a kutatóhálózatnak egyaránt, ami büszkeséget és némi megrendülést is kiváltott belőlem"  mondta Lovász László. Az elnök szerint az akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. "Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van" mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy "az akadémia a kutatóhálózat teljesítménye számára nem akadályt, hanem garanciát jelent".

Harmathy Attila Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, akadémikus, volt alkotmánybíró, aki átvette az Akadémiai Aranyérem kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)  191. közgyűlésén az testület fővárosi székházában 2019. május 6-án. MTI/Illyés Tibor
Harmathy Attila Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, akadémikus, volt alkotmánybíró, aki átvette az Akadémiai Aranyérem kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 191. közgyűlésén az testület fővárosi székházában 2019. május 6-án. MTI/Illyés Tibor

A köszöntőt után Lovász László akadémiai elismeréseket adott át. Ezután zárt munkaközgyűlés kezdődött, amelyen az elnöki beszámoló után a 191. közgyűlés legfontosabb napirendi pontjaként a jelenlévő csaknem félezer tudós az MTA kutatóhálózatával kapcsolatos előterjesztéséről szavaz majd. A szavazás után a főtitkári beszámolókat hallgathatják meg az akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők. A munkaközgyűlés ebédszünetében, várhatóan 14 órakor az MTA elnöke sajtótájékoztatón ismereti a döntéseket.

Kedden az akadémikusok gyűlésén a tagválasztással folytatódik a munka, majd tudományos előadásokkal folytatódik a közgyűlés. Ugyancsak kedden délután tartják a Külső Tagok Fórumát, amelyen az Arany János-díjak és az Arany János-érem átadása után a díjazottak tartanak előadásokat. Szerda délután immár harmadik alkalommal kerül sor a közgyűléshez kapcsolódva a Fiatal Kutatók Fórumára.

A közgyűlés kezdete előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma demonstrációt tartott az MTA székháza előtt.

Résztvevők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 191. közgyűlésén a testület fővárosi székházában 2019. május 6-án. MTI/Illyés Tibor
Résztvevők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 191. közgyűlésén a testület fővárosi székházában 2019. május 6-án. MTI/Illyés Tibor

(forrás: MTI)

cimkék

MTA
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink