Júniusban módosulhat az akadémiai törvény
Ha az MTA közgyűlése ma úgy dönt, hogy nem fogadja el az innovációs tárca javaslatait a kutatóintézet-hálózat kiszervezéséről, a helyzetet a kormánynak kell megoldani – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
– A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgyűlése ma dönt a kutatóhálózat átszervezésére tett javaslatokról. Mennyire optimista?
– Elég hosszú ideje folyik a munka, és ugyan maradtak még nyitott kérdések, a lényegi szempontot a kormány egyértelművé tette: a kutatóintézet-hálózat működését az Akadémia szervezetén kívül, a köztestülettől függetlenül kívánja megoldani. Ennek egyetlen egyszerű oka van: legitim igény, hogy a hálózatot finanszírozó közösség – az adófizetők, a választók által megválasztott kormány vagy éppen az ipar – lássa, hogy mi történik a forrásokkal. Nincs ez másként Németországban vagy az Egyesült Államokban sem. A cél tehát az, hogy egy másfajta kontroll alatt működjön a hálózat, ami azonban nem azt jelenti, hogy az Akadémiának ebben ne lenne szerepe a továbbiakban. Azt illetően, hogy a közgyűlés ezt meg is szavazza, nem vagyok optimista. (...)
– És ha a közgyűlés úgy dönt, hogy nem kér a kormány tervéből?
– Ebben az esetben a helyzetet a kormánynak kell megoldani. A megoldás pedig az lehet, hogy az akadémiai törvényt úgy módosítjuk, hogy a kutatóintézet-hálózat a jövőben nem az Akadémián belül, hanem azon kívül működik tovább. Mivel az ehhez szükséges jogi feltételeket eddig nem tudtuk kidolgozni, ezt a munkát most nekünk kell majd elvégezni.
– Akár újra felmerülhet a vagyonkezelő alapítványi forma is?
– Meggyőződésem, hogy a tudomány Akadémiától és államtól való függetlenségét a vagyonkezelő alapítványi forma tudná garantálni. Ezt valósítottuk meg a Corvinus egyetem esetében, és hisszük, hogy ez egy sikeres történet lehet. Bár a világ más részein már bevált modellről van szó, itthon még övezi egy erőteljes bizalmatlanság, így egyelőre a tárgyalópartnerek kérésére elvetettük ezt a tervet. Ugyanakkor továbbra is azt gondolom, hogy az államháztartáson belüli működésnek a kutatás-oktatás területén több a hátránya, mint az előnye.
– Mikor születhet meg a szükséges jogszabálymódosítás?
– Még júniusban elfogadhatja az Országgyűlés. A legfontosabb, hogy azt a bizonytalanságot, amely a kormány szándéka ellenére már egy fél éve tart, minél előbb szüntessük meg.
– Az MTA elnöke szerint már a mostani helyzet is okozott kárt, mert voltak kutatók, akik elmentek, illetve vannak, akik menni készülnek. Nincs ebben felelőssége a kormánynak?
– Nem tudom, hogy ez valóban így van-e. Két olyan kutatót ismerek, aki elment, de nem a bizonytalanság miatt, hanem mert egy sokkal jobb ajánlatot kapott az egyik Max Planck intézetnél. Persze ezt a helyzetet elnök úr biztosan jobban látja, és tény, hogy a bizonytalanságot meg kell szüntetni.
– Nem tart attól, hogy a kormány ezzel a lépésével még jobban magára haragítja a hazai és a nemzetközi tudományos életet?
– Ez a vita arra mindenképpen jó volt, hogy végre a problémát megjelenítsük. Elindult egy diszkusszió arról, hogy a magyar tudományos kutatási terület nem működik jól, és a stratégiai bizottság sok kérdésre már válaszolt is munkája során. A közgyűlés elé kerülő anyagban szerepel az is, hogy az átalakulás lebonyolításához kérjünk fel szakembereket – ezt jelentem, megtettem. Felkértem és pozitív visszajelzést kaptam a Leibniz Társaság elnökétől, az egyik Max Planck-intézet vezetőjétől, és felvettem a kapcsolatot a Fraunhofer intézethálózattal is. A kormány szándéka egyértelmű: a cél, hogy Magyarország európai szinten is élenjáró kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményt nyújtson a jövőben.
