Miért nőtt ekkorára az agyunk?
A humán agy szokatlanul nagy. Melyik kognitív kihívás volt a legfontosabb az agyméret növekedése szempontjából? – teszi fel a kérdést a Nature-tanulmány, ami elsőként tud a korreláció mellett oki összefüggést is felmutatni.
A humán agy szokatlanul nagy; mérete megháromszorozódott az Australopithecus-októl a modern emberig vezető úton, és hatszor nagyobbá vált, mint amit egy ember méretű méhlepényes emlőstől várnánk. Mivel az agynak nagyok a metabolikus költségei, régóta izgatja a tudósokat, hogy mi lehet az oka az ilyen nagy méretű emberi agy kialakulásának.
Eddig csak hipotézisek születtek, amelyek az ökológiai, társadalmi vagy kulturális kihívások miatt javuló kogníció előnyeivel érveltek, azonban, mivel korrelatív elemzéseket alkalmaztak, az agyméret evolúciójának okával kapcsolatban nem tudtak bizonyítékot szolgáltatni, írja a Nature-ben most megjelent tanulmányában Mauricio González-Forero és Andy Gardner.
A kutatók kifejtik: az agyméret-növekedés okainak kutatása az elmúlt néhány évtizedben intenzívebbé vált. Az ökológiai intelligencia hipotézise szerint a legfontosabb okok nem szociálisak, hanem egyéb környezeti kihívások lehettek, így pl. az élelmiszer megtalálása, elfogása vagy feldolgozása. A társadalmi intelligencia hipotézise a szociális tényezők hatását hangsúlyozza, pl. az erőforrások kihasználása érdekében végzett kooperáció, a mások manipulálása, a manipuláció elkerülése, vagy a mások legyőzése érdekében megint másokkal kötött szövetségek szerepét – e társadalmi kihívások szerepét eddig igen fontosnak vélték az agy méretnövekedésében, mivel úgy gondolták, hogy ezek evolúciós fegyverkezési versenyt indíthatnak be a kogníció területén, hangsúlyozzák a szerzők. Harmadrészt nagy népszerűségnek örvend a kutatók körében a kulturális intelligencia hipotézise is, amely szerint a többiektől való tanulás és mások tanítása lehet az agyméret-növekedés legfőbb hajtóereje. Az eddigi vizsgálatok azonban csak korrelációkkal szolgáltak, és nem tudták megmondani pl., hogy a nagy csoportméret segíti elő a nagyobb agyak létrejöttét, vagy fordítva, a nagyobb agyméret teszi lehetővé a nagyobb csoportméret kialakulását.
Inference of ecological and social drivers of human brain-size evolution című tanulmányukban González-Forero és Gardner kifejtik: az ok-okozatiság feltárása érdekében a metabolikus elmélet, az élettörténet teória és a játékelmélet elemeit alkalmazva kvantitatív predikciók megtételére alkalmas matematikai modellt hoztak létre, hogy megállapíthassák, milyen összefüggés van az individuumok által legyőzendő kihívások és azok agyi metabolikus költsége között. A kutatók modellje szerint a felnőtt Homo sapiens agyával és testméretével rendelkező „evolúciós eredmény” akkor alakul ki, amikor az individuumok a következő kombinációban tapasztalják a kihívásokat: 60% nem-szociális környezeti kihívás, 30% kooperációs kihívás és 10%-nyi csoportok közötti versengés. A modell szerint az individuumok közötti versengés lényegtelen az agyméret evolúciója szempontjából.
González-Forero és Gardner hangsúlyozzák: számításaik meglepő eredménye, hogy a Homo agymérete sokkal inkább a nem-szociális környezeti kihívásokra adott válaszként nőhetett meg, és a társadalmi kihívások ezirányú szerepe jóval kisebb lehet, mint eddig gondoltuk. Sőt, teszik hozzá a kutatók, a kognitív fegyverkezési versenyt létrehozó kooperáció és kompetíció még csökkentheti is az agyméretet, mivel 1., a kooperáció arra készteti az individuumot, hogy szociális partnerei agyára támaszkodjon, és csökkentse azt az energia-mennyiséget, amit saját erőforrás-igényes agya fejlesztésére fordít; 2., mivel a kompetíció olyan fegyverkezési versenyhez vezet, amelyben a szociális partnert csak rendkívül nagy aggyal lehet legyőzni, jobb stratégia a fiatal korban történő reprodukció.
A kutatók hozzáteszik: indirekt bizonyítékot találtak arra, hogy az agyméret-növelő hatás kialakulásához a nem-szociális környezeti kihívásoknak kulturális kihívásokkal kell társulniuk, és ez arra is magyarázattal szolgálhat, hogy más fajokban a környezeti kihívások miért nem vezettek agyméret-növekedéshez.
