Teljesen etikátlan kísérletek
Majom-ember hibrid és méregtesztelés embereken
Az etikátlan kísérletek csábítása ősrégi, és a technológia egyre többet engedne meg.
"Etikátlan kísérletek a közelebbi múltban is történtek, és nemcsak a náci Németországban, hanem példamutató demokráciákban is, bizonyítva, hogy ez a veszély mindenütt fennáll. Ezért vannak ma szigorú szabályok, melyek etikai bizottsági jóváhagyáshoz kötik - sok egyéb feltétel teljesítése mellett - az emberen végzett kutatást" – mondja Kovács József professzor, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének bioetikusa.
Az [origo] öt olyan kísérletet mutat be a Wired magazin cikke alapján, amelyek rendkívül izgalmas eredményekkel kecsegtetnének, de megvalósításuk morális szempontból teljesen elfogadhatatlan, és sért minden írott és íratlan etikai szabályt.
Az egyik szerint az ikreket születés után elválasztanák egymástól, majd minden szempontból ellenőrzött környezetben nevelnék fel őket. A második kísérlet egy ember-csimpánz hibrid létrehozása, amelynek gondolata a neves biológus, Stephen Jay Gould agyában fogant meg először, de maga is azt mondta róla, hogy "a potenciálisan legérdekesebb és etikailag legelfogadhatatlanabb kísérlet", amelyet el tud képzelni. A harmadik: öntudatuknál lévő emberek agysejtjeinek befolyásolása fénysugarak segítségével. A negyedik:nyomkövető anyag bejuttatása emberi embrióba, hogy követni lehessen a fejlődését, míg az ötödik hipotézise szerint valamennyien "tesztalanyai" vagyunk egy sor potenciális méregnek. Miért ne toborozhatnánk hát önkénteseket, akik kipróbálnák számukra ezeket az anyagokat?
Az etikai szabályok valóban sok tudományos kísérlet elvégezhetőségét akadályozzák meg, s így bizonyos értelemben gátolhatják a tudomány fejlődését. Ennek oka azonban az, hogy nem tekintjük az etikai szabályokat megszeghetőnek pusztán azért, mert azok segítenék a tudomány fejlődését. A tudomány van az emberért, s nem az ember a tudományért. A tudományos haladás nem öncél, hanem inkább eszköz az emberséges társadalom kialakítása érdekében, ezért minden kutatás alapelve, hogy a tudomány és a társadalom érdeke nem előbbre való a kutatási alany érdekénél" – mondja Kovács József.
