Tudomány
Gyógynövényből kivont anyaggal gátolhatók az autoimmun reakciók
A Harvard Egyetem kutatóinak friss eredményei alapján talán lehetségessé válik bizonyos autoimmun betegségek terápiájának egészen újfajta megközelítése – erről számol be az egyetemi orvoskar Focus című lapjának legújabb száma.
A Science-ben is megjelent cikkben a halofuginonnak az immunsejtekre gyakorolt hatását tárták fel. A halofuginon kis molekula, az ázsiai hortenziafélék közé tartozó örökzöld lázfű (Dichroa febrifuga) gyökerének egyik összetevője; a növényt már régóta használják a kínai orvoslásban, és a halofuginon ezidáig maláriaellenes hatásáról volt ismert.
Pár éve már tudjuk, hogy egyazon prekurzor sejtből a TGF-béta nevű citokin hatására kétféle, funkcionálisan teljesen eltérő T-sejt alakulhat ki: a szövetek védelmében szerepet játszó regulátor T-sejt (Treg) és a gyulladásos folyamatokban aktivizálódó, Th17-ként ismert segítő T-sejt, amely fontos közreműködő több autoimmun betegségben, például a szklerózis multiplexben, a gyulladásos bélbetegségben és a pszoriázisban. A kutatók, eredeti szándékuk szerint arra kerestek választ, hogy mi határozza meg, hogy milyen típusú T-sejt alakul ki egy prekurzor sejtből.
Mark Sundrud, a kutatás vezetője elmondta, hogy egér és emberi szövettenyészetekben a halofuginon meggátolta a Th17 sejtek kialakulását, anélkül, hogy befolyásolta volna a Treg sejtekét. A szklerózis multiplex egyik egérmodelljében a halofuginon megakadályozta a Th17 sejtek által mediált autoimmunitást.
Nem kevésbé érdekes a csoportnak a halofuginon hatásmechanizmusával kapcsolatos eredménye. Kimutatták, hogy a halofuginon hatására ugyanazok a gének aktiválódnak, mint amelyek az alacsony aminosavszint kiváltotta stresszválasz során. Ezt igazolja az is, hogy a nagy mennyiségben jelen lévő aminosavak blokkolják a halofuginon hatását.
Sundrud mindazonáltal hangsúlyozta, hogy egyelőre még messze vannak attól, hogy teljes egészében ismerjék a halofuginon hatásmechanizmusát, és ma még azt sem lehet tudni, hogy a szer valamilyen ártalmatlanabb rokona felhasználható lesz-e az autoimmun betegségek terápiájában.
Weisz Júlia
