Praktizálhat-e egy ittasan gázoló orvos Magyarországon?
Az ittas vezetés súlyosan sérti az etikai normákat és az orvosokba vetett társadalmi bizalmat is, derül ki a Népszava összeállításából.
Hivatalból sem az Egészségügyi Tudományos Tanács új Országos Etikai Bizottság, sem a Nemzeti Védelmi Szolgálat nem vizsgálja, hogy orvosként képes-e a szabálykövetésre az a berettyóújfalui szakorvos, aki jogosítvány nélkül, ittasan vezetett, majd az igazoltatás elől menekülve csaknem elütötte az intézkedő rendőrt.
Az érintett orvost korábban hatszor tiltották el a vezetéstől. Néhány napja a bíróság ennek ellenére a többi között azért nem rendelte el a letartóztatását, mert úgy vélte, nagyobb társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a foglalkozását az egészségügyben gyakorolni tudja.
Mivel ez a cselekmény a tekintetben is bőven ébreszthet kételyeket, hogy egy ilyen személyiségű ember alkalmas-e az orvosi hivatás gyakorlására, a Népszava igyekezett utánajárni, hogy a történtek ellenére is még mindig engedik-e betegek közelébe. A berettyóújfalui kórház igazgatójától a lap nem kapott választ, a kórházát irányító Debreceni Egyetem sajtóosztálya annyit írt: belső vizsgálat indult.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat azt a válaszolta: a közlekedési szabályok be nem tartása pedig nem függ össze az orvosi tevékenységgel.
Becker Dávid, az Országos Etikai Bizottság elnöke megjegyezte, a szakmai és közlekedési szabályok betartásának vizsgálata és a szóban forgó bírósági döntés felülvizsgálata nem az ETT orvosetikai szervek hatásköre.
Az orvosok kötelessége az élet védelme és a példamutatás, ezért az ittas vezetés súlyosan sérti az etikai normákat és az orvosokba vetett társadalmi bizalmat is – mondta a lapnak Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke, aki Angliában is dolgozik, így más ország gyakorlatáról is van tapasztalata. Példaként említette: ha ott egy orvos jogosítvány nélkül és ittasan vezet, az nem csak jogi következményekkel járhat. A vizsgálat zárulhat figyelmeztetéssel, felfüggesztéssel, és a hivatástól való eltiltással is. A hazai orvos példájára utalva azt is hozzátette, hogy az orvosi kamara etikai vizsgálata nemcsak felelősségre vonást, hanem szükség esetén segítségnyújtást is jelenthet, például szenvedélybetegség kezelése érdekében. Így a szakma méltóságát és a közbizalmat is meg lehet őrizni a jó európai gyakorlatoknak megfelelően.
Az orvosetikai vizsgálatok felügyeletét nem a Belügyminisztériumra, hanem elsősorban a szakmai szervezetekre kellene bízni – mondta végül.
