Fénnyel kapcsolható molekula a rák ellen
A hvg.hu szerint a zürichi műegyetem (ETH Zurich) kutatói olyan megoldást fejlesztettek ki, ami a daganatos sejteket károsítja, az egészségeseket viszont nem.
Egy svájci csapat létrehozott egy molekulát, amely új módszert jelenthet arra a szakembereknek, hogy megzavarják a tumorsejtek rejtőzködő „pihenését” – írja a Study Finds nyomán a lap, jelezve: a rejtőzködés mögött – bizonyos megbetegedések esetén – a glükokortikoid-receptor áll. Ez egy fehérje, egy sejtekben található érzékelő, ami a stresszhormonokra reagál. Amikor bekapcsol, a rákos sejteket – például a tüdődaganatok esetében – egyfajta gyógyszerrezisztens, szunnyadó állapotba taszíthatja. A nyilvánvaló megoldás a receptor teljes elpusztítása lenne, ám ennek a receptornak fontos feladatai is vannak a szervezetben, például ez felelős a gyulladás csillapításáért.
A kutatóknak ezért arra volt szükségük, hogy a daganatos sejtek belsejében lévő receptorokat elérjék, a többit azonban ne bántsák. A megoldást a photoPROTAC-oknak nevezett molekulaosztály jelentheti. Ezek olyan gyógyszerszerű vegyületek, amelyeket úgy terveztek, hogy elpusztítsák a stresszhormon-receptort, de csak akkor, ha egy adott színű fény bekapcsolja őket. Ha a megfelelő fénnyel világítják meg őket, működni kezdenek, sötétben azonban nem csinálnak semmit.
A PROTAC olyan molekula, amely egy sejten belüli specifikus fehérjéhez kötődik, és megjelöli azt, hogy a sejt saját salakanyag-kezelő rendszere elpusztítsa. A tudósok óriási reményt fűznek a PROTAC-okhoz, mivel képesek eltávolítani azokat a fehérjéket, amelyekhez a hagyományos gyógyszerek nem férnek hozzá.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a kutatók a KH-5-309-et a tüdőrák tumorsejtjein próbálták ki, laboratóriumi körülmények között, és azt találták, hogy a molekula hatékonyan jelölte meg a tumorsejtek fehérjéjét elpusztítandónak, miközben a ki- és bekapcsolásoknak köszönhetően az egészséges sejtek fehérjéire nem volt lényeges hatással. Jelenleg a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a fény, amivel kapcsolgatni lehetne a molekulát, nem képes elérni a mélyebb szöveteket, így a gyakorlati alkalmazás továbbra is kihívást jelent.
