Az újszülöttek bélflórája hat a felnőttkori agyműködésre
Az írországi University College Cork (UCC) kutatói kimutatták, hogy a szerotonin, az úgynevezett „boldogsághormon” szintjét az agyban erősen befolyásolja, hogy az élet korai szakaszában mennyi baktériumot tartalmaz a bél. Kutatásuk eredményeit a Molecular Psychiatry június 12-i száma közölte.
Az eredmények szerint a felnőttek normális agyi működése erősen függ a bélbaktériumok jelenlététől a fejlődés korai szakaszában. A szerotonin a fő szabályozója a hangulatnak és az érzelmeknek, s szintje stressz, szorongás vagy depresszió során megváltozik (a leghatékonyabb antidepresszánsok a szerotonin szint megemelése révén fejtik ki hatásukat).
Az UCC kutatói vizsgálatukhoz csíramentes egér modellt használtak, hogy kimutassák, hogy a baktériumok hiánya az élet korai szakaszában szignifikánsan megváltoztatja a felnőtt agy szerotonin szintjét. Sikerült igazolniuk, hogy a csíramentesség hatására a felnőtt egerek hippokampuszában jelentősen megemelkedett a szerotonin és fő metabolitja, az 5-hidroxi-indolecetsav szintje. Nem várt eredmény volt, hogy ez a hatás nemfüggő: a hím állatokban sokkal kifejezettebb, mint a nőstényekben. (Ezzel szemben az immunológiai és neuroendokrin hatások mindkét nemben jelentkeztek.) A kis korukban csíramentesen tartott hím állatok plazmájában jelentősen megnövekedett a triptofán – a szerotonin prekurzorának – szintje, ami azt sugallja, hogy a mikrobióta humorális úton befolyásolja a központi idegrendszer szerotoninerg transzmisszióját.
Érdekes módon az újszülöttkori csíramentesség neurokémiai hatása irreverzíbilis: az agyi szerotonin szintet nem befolyásolta, ha még a felnőttkor előtt végrehajtották a csíramentes állatokban a bakteriális kolonizációt. Más hatások ugyan eltűntek a kolonizáció következtében a felnőtt állatban: a plazma triptofán szintje normalizálódott, a csökkent mértékű szorongás szintén, azonban a hippokampusz szerotonin szintje ekkor is magas maradt.
A mostani vizsgálat egy korábbi folytatása volt, amelyben az UCC kutatói – köztük dr. Gerard Clarke, a jelen vizsgálat vezetője – és mások igazolták, hogy létezik egy mikrobióta-bél-agy tengely, amelynek alapvető szerepe van a normális állapot, az egészség fenntartásában, s befolyásolhatja az agyműködést, s ezen belül a viselkedést is.
„Agykutatóként rendkívül izgalmasnak találom ezeket az eredményeket, mert rávilágítanak arra, hogy a bélbaktériumok milyen fontos szerepet játszanak a bél és az agy közötti kétirányú kommunikációban, és egészen új lehetőségeket villantanak fel a terápiára vonatkozóan: speciális, baktériumokra alapozott stratégiákat lehet majd talán kidolgozni az agyi rendellenességek kezelésére” – mondta dr. John F. Cryan professzor, a közlemény senior szerzője.
A kutatásnak többféle egészségügyi konzekvenciája is van: megmutatta, hogy a mikrobióta manipulációjának (pl. antibiotikummal, diétával vagy fertőzés révén) komoly hatása lehet az agyműködésre – írja a Science Daily.