A gyerekkori viselkedési zavarok és a magzatként átélt füstszennyezés
A várandós dohányzása és a közlekedési légszennyezésnek való kitettség összefügg a gyerek későbbi viselkedési zavaraival egy új tanulmány szerint.
A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) vezette kutatócsoport munkája az első, amely a vegyi és más környezeti hatásoknak való kitettség, vagyis az exposzóma magzati és születés utáni hatásait vizsgálta, korábbi kutatások külön-külön jártak utána az egyes tényezőknek, számolt be róla a medicalxpress.com. Az írás az Environmental International című szaklap friss számában jelent meg.
Noha a viselkedési zavarok okai még nincsenek pontosan feltárva, tudjuk, hogy – különösen a születés előtti és a korai gyerekkorban – sokféle társadalmi és fizikai környezeti tényező lép interakcióba néhány genetikai elemmel, melyek a viselkedési zavarok kialakulásában szerepet játszanak. A tanulmány az exposzómát kutató, nagyszabású HELIX (European Human Early-Life Exposome) projekt adatain alapszik, hat európai ország hat korcsoportjával dolgoztak. Összesen 1287, 6-11 év közötti gyerek adatait követték, értékelték a környezeti hatásokat és a viselkedési problémákat. A várandósság alatt 88, a korai gyerekkor idején 123 környezeti – köztük kültéri, beltéri, vegyi, életmódbeli és társadalmi – hatást vizsgáltak.
A várandósság alatti dohányzás és a közlekedési szennyezés volt a viselkedési problémákkal leginkább összefüggő két faktor.
Az anyai dohányzás más tényezőkkel, köztük a szülői pszichológiai zavarokkal, társadalmi és gazdasági tényezőkkel, az apai dohányzással és az otthoni környezettel, különösen az otthoni kötődéssel, támogatással és ösztönzéssel is szoros összefüggést mutatott – mondta Léa Maitre, az ISGlobal posztdoktori kutatója, a tanulmány vezető szerzője. A gyerek későbbi agresszív és szabályokat áthágó viselkedése, valamint a magasabb hiperaktivitási (ADHD) mutatója összefüggött a várandósság alatti lakóhely közelében zajló forgalommal. A jelenségre létezik elfogadható biológiai magyarázat, noha a pontos mechanizmus még nem ismeretes.
A születés utáni időszak dohányfüstje és légszennyezettsége nem mutatott ennyire szoros összefüggést a gyerek viselkedésével, ami azt mutatja, hogy a magzati kor a legérzékenyebb, részben mert az idegrendszer ekkor esik át gyors fejlődésen.
Azt is megállapították, hogy a többet alvó, egészségesen – mediterrán étrenddel – táplált 6-12 éves gyerekek, akiknek a szülei jó családi és társas kapcsolatokat ápoltak, kevesebb, úgynevezett internalizáló, vagyis a belső feszültséget elfojtó magatartási tünetet – elnémulás, fejfájás, szorongás vagy depresszió – mutattak.
Ezzel szemben az ólomnak és réznek, a külső légszennyezettségnek való kitettség, valamint az egészségtelen étrend nagyobb számú viselkedési zavarral függött össze. Különösen a készétel, az édességek és a koffeintartalmú italok voltak szoros kapcsolatban az ADHD-val, noha az ADHD-s gyerekek viselkedési jellemzői gyakran vezetnek egészségtelen ételek választásához és érzelmi evéshez.
