2021. június. 25., péntek - Vilmos.
hirdetés

 

A gyerekkori viselkedési zavarok és a magzatként átélt füstszennyezés

A várandós dohányzása és a közlekedési légszennyezésnek való kitettség összefügg a gyerek későbbi viselkedési zavaraival egy új tanulmány szerint.

A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) vezette kutatócsoport munkája az első, amely a vegyi és más környezeti hatásoknak való kitettség, vagyis az exposzóma magzati és születés utáni hatásait vizsgálta, korábbi kutatások külön-külön jártak utána az egyes tényezőknek, számolt be róla a medicalxpress.com. Az írás az Environmental International című szaklap friss számában jelent meg.

Noha a viselkedési zavarok okai még nincsenek pontosan feltárva, tudjuk, hogy – különösen a születés előtti és a korai gyerekkorban  sokféle társadalmi és fizikai környezeti tényező lép interakcióba néhány genetikai elemmel, melyek a viselkedési zavarok kialakulásában szerepet játszanak. A tanulmány az exposzómát kutató, nagyszabású HELIX (European Human Early-Life Exposome) projekt adatain alapszik, hat európai ország hat korcsoportjával dolgoztak. Összesen 1287, 6-11 év közötti gyerek adatait követték, értékelték a környezeti hatásokat és a viselkedési problémákat. A várandósság alatt 88, a korai gyerekkor idején 123 környezeti  köztük kültéri, beltéri, vegyi, életmódbeli és társadalmi  hatást vizsgáltak.

A várandósság alatti dohányzás és a közlekedési szennyezés volt a viselkedési problémákkal leginkább összefüggő két faktor.

Az anyai dohányzás más tényezőkkel, köztük a szülői pszichológiai zavarokkal, társadalmi és gazdasági tényezőkkel, az apai dohányzással és az otthoni környezettel, különösen az otthoni kötődéssel, támogatással és ösztönzéssel is szoros összefüggést mutatott  mondta Léa Maitre, az ISGlobal posztdoktori kutatója, a tanulmány vezető szerzője. A gyerek későbbi agresszív és szabályokat áthágó viselkedése, valamint a magasabb hiperaktivitási (ADHD) mutatója összefüggött a várandósság alatti lakóhely közelében zajló forgalommal. A jelenségre létezik elfogadható biológiai magyarázat, noha a pontos mechanizmus még nem ismeretes.

A születés utáni időszak dohányfüstje és légszennyezettsége nem mutatott ennyire szoros összefüggést a gyerek viselkedésével, ami azt mutatja, hogy a magzati kor a legérzékenyebb, részben mert az idegrendszer ekkor esik át gyors fejlődésen.

Azt is megállapították, hogy a többet alvó, egészségesen  mediterrán étrenddel  táplált 6-12 éves gyerekek, akiknek a szülei jó családi és társas kapcsolatokat ápoltak, kevesebb, úgynevezett internalizáló, vagyis a belső feszültséget elfojtó magatartási tünetet  elnémulás, fejfájás, szorongás vagy depresszió  mutattak.

Ezzel szemben az ólomnak és réznek, a külső légszennyezettségnek való kitettség, valamint az egészségtelen étrend nagyobb számú viselkedési zavarral függött össze. Különösen a készétel, az édességek és a koffeintartalmú italok voltak szoros kapcsolatban az ADHD-val, noha az ADHD-s gyerekek viselkedési jellemzői gyakran vezetnek egészségtelen ételek választásához és érzelmi evéshez.

(forrás: MTI)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink