BOKOR DÓRA cikkei

A terhesség alatti hiperglikémia akkor is klinikailag jelentős perinatális szövődményekhez vezet, ha a vércukorszint emelkedése nem éri el a gesztációs diabéteszt meghatározó kritériumokat. A nagy születési súly és a fokozott magzati inzulintermelés mellett nő a preeklampszia és a koraszülés, a szülés alatti komplikációk és a hiperbilirubinémia kockázata.

Míg a nyilvánvaló gesztációs diabétesz ismerten növeli a kedvezőtlen perinatális kimenetel kockázatát, a terhesség alatti csökkent glükóztolerancia hatásairól kevesebb az információnk. A HAPO (Hyperglycemia and Adverse Pregnancy Outcome) vizsgálat során 9 ország 15 központjában 25 ezer várandós asszonynál végeztek standard cukorterheléses vizsgálatot a 24–32. terhességi héten (NEJM 2008; 358:1991–2002). Elsődleges végpontként a gesztációs kornak megfelelő testtömeg 90-es percentilisét meghaladó születési súly, a tervezett császármetszés, a klinikailag jelentős újszülöttkori hipoglikémia és a magzati hiperinzulinémia (a 90-es percentilis feletti C-peptid-szint a köldökvérben) gyakoriságát határozták meg. A kimenetel másodlagos mutatóiként – az éhgyomri, illetve a 75 g glükózt tartalmazó oldat elfogyasztását követő 1 és 2 óra elteltével mért vércukorértékek függvényében – a koraszülés, a vállelakadás és a szülés alatti sérülések, az intenzív ellátást igénylő neonatális problémák, az emelkedett bilirubinszint és a preeklampszia előfordulási arányát vizsgálták.
  Megállapították, hogy az anyai vércukorszint emelkedésével az elsődleges végpontnak tekintett események mindegyikének nő a gyakorisága. A 4,2 mmol/l alatti éhgyomri vércukorszintet az 5,6 mmol/l feletti értékkel összevetve közel ötszörösére emelkedett a nagy születési súly, mintegy kétszeresére a császármetszés, illetve az újszülöttkori hipoglikémia és csaknem kilencszeresére a magzati hiperinzulinémia előfordulási aránya. Hasonló tendenciát figyeltek meg akkor is, ha az elemzésben a cukorbevitel utáni egy- és kétórás értékeket vették figyelembe. A vércukorszint legalsó és a legfelső kategóriáit összevetve 242–305 g különbség mutatkozott az újszülöttek születési súlya között.
  Folytonos változóként vizsgálva a vércukorszintet, az érték emelkedése a nagy születési súly és a fokozott magzati inzulintermelés esélyét növelte leginkább (körülbelül másfélszeresére). Emellett szoros kapcsolatot mutattak ki az emelkedett vércukorszint és a preeklampszia, a vállelakadás és a szülés alatti sérülés (esélyhányados 1,2) között. A koraszülés, az intenzív ellátást igénylő neonatális problémák és a hiperbilirubinémia kockázata a cukorbevitel utáni egy- és kétórás értékek emelkedésével állt szignifikáns kapcsolatban. A perinatális halálozás kis incidenciáját (5,6/1000) figyelembe véve úgy tűnt, ennek kockázata nem nő a vércukorszint emelkedésével.

  A szájüregi daganatok korai felismerésére alkalmas csipet fejlesztettek ki a Texasi Egyetem kutatói. A tumorgenezis kezdeti fázisában meginduló receptorexpressziót felismerő készülék a terápiás döntésben is segíthet.

  Nagy fordulatot jelenthet a leggyakoribb daganatos betegségek sorában a hatodik helyet elfoglaló szájüregi tumorok késői diagnosztizálása elleni harcban az a kenyérpirító méretű „csiplabor” (LOC, lab on a chip), amelyet a Texasi Orvosegyetem (Austin, USA) kutatói fejlesztettek ki. Az Egyesült Államok Országos Fogászati, Arc- és Szájsebészeti Kutató Intézete támogatásával született hordozható analitikai eszköz működése a malignus szájüregi tumorok által nagy mennyiségben expresszált epidermális növekedésifaktor-receptor (EGFR) félkvantitatív kimutatásán alapul (Lab a Chip 2007;7:995–1003). A szájnyálkahártyáról nyert hámsejtekből előállított szuszpenziót az eszköz központi egységébe juttatják, ahol a sejtes elemek egy porózus membránon feldúsulnak. Második lépésben fluoreszkáló festékkel jelölt, EGFR elleni antitesteket tartalmazó oldatot juttatnak a rendszerbe. A sejtfelszíni EGF-receptor-fehérjékhez kötődő antitestek fluoreszcenciáját a beépített digitális kamera számítógépen jeleníti meg, lehetővé téve az azonnali kiértékelést. Az automatizált vizsgálat a mintavételtől a leletezésig alig tíz percet vesz igénybe.
  A minilabor jó diagnosztikai specificitását jelzi, hogy a kezdeti értékelésre használt három szájüregi daganatos sejtvonalon szignifikánsan nagyobb EGFR-expressziót jelzett, mint a kontrollként alkalmazott egészséges szájüregi laphámsejteken. Lényeges, hogy az eredmények igen jól korreláltak a fehérjeexpresszió kvantitív elemzésére standard módszernek tekintett áramlásos citometria eredményeivel.
   A túlélés javításának egyik legfontosabb eszköze a korai felismerés, amit a jövőben jelentősen javíthat az új minilabor gyakorlati alkalmazása, hiszen a fokozott EGFR-expresszió már a tumorgenezis kezdeti fázisában megindul. Emellett a berendezés alkalmas lehet a prognózis előrevetítésére, és a terápiás döntéshozatalban is szerephez juthat, lehetővé téve azon betegek kiválasztását, akiknél várhatóan a legtöbb hasznot hozhatja a szájüregi laphámtumorok kezelésére jóváhagyott EGFR elleni monoklonális antitest, a cetuximab alkalmazása.
  A kutatócsoport távlati célja a minilabor mielőbbi továbbfejlesztése, amely révén az eszköz a szájüregi tumorok diagnosztikájában jelentőséggel rendelkező egyéb fehérjék és gének kimutatására is alkalmassá válhat.

   Az allergia csökkenti az agydaganat kockázatát
  
  Az atopiás állapotok – asztma, ekcéma, szénanátha és egyéb allergiás kórképek – fennállása esetén kisebb az érintettek kockázata a gliasejteket érintő daganattípus, a glioma kialakulása szempontjából – állítják a Harvard Egyetem kutatói (doi:10.1093/jnci/djm170). Eleni Linos, a bostoni Harvard Egyetem Közegészségtani Tanszékének munkatársa és kollégái nyolc vizsgálatban mérték fel az atopiás kórképek előfordulása és a glioma vagy meningeoma kialakulása közötti kapcsolatot. A kutatók szerint az allergiás megbetegedések 40 százalékkal csökkentik a glioma relatív kockázatát, míg az asztmás vagy ekcémában szenvedő betegeknél 30 százalékkal. Hasonló összefüggést azonban a meningeoma esetén nem tártak fel. Bár nem áll rendelkezésre oki összefüggést alátámasztó bizonyíték, az eredmények különböző földrajzi területeken, illetve vizsgálati körülmények között és különféle allergiás betegségek mellett is egybehangzóan alátámasztják, hogy az atopiás betegségekre jellemző immunológiai miliő véd a tumornövekedés ellen.
 
 J Nat Canc Inst

Az egyoldali alsó végtagi duzzanat hátterében számos ok – keringési rendellenesség, gyulladás vagy akár daganatos betegség is – rejtőzhet. A ritkább kiváltó tényezők felismerése azonban még a tapasztalt szakorvosnak is fejtörést okozhat.
A 62 éves nő beteg 2005 októberében, trombózis gyanújával – fájdalmas bal combja 12 centiméterrel volt duzzadtabb a jobbnál –, láztalan állapotban érkezett a radiológiai osztályra, akut alsó végtagi Doppler-vizsgálatra. Anamnézisében egy három évvel korábbi vesekövesség, majd percutan kőeltávolítás, és egy akut bronchitis miatti, közelmúltbeli pulmonológiai osztályos ápolás szerepelt. Zárójelentésében bal oldali hasi fájdalmát is említették. Fizikális vizsgálatakor a has bal oldalán enyhe nyomásérzékenységet jelzett.
A laboratóriumi vizsgálat emelkedett fehérvérsejtszámot (19,6 G/l) és magas D-dimer-szintet (2,46 mg/l) jelzett. A comb ultrahangvizsgálata riasztó képet mutatott: normális combizomstruktúrát egyáltalán nem lehetett felismerni, a szokásos rajzolat eltűnt; az izmokban gázbuborékokra emlékeztető echók jelentek meg. Az elváltozás a csípőízületet is érintette, amelynek szintjében kevés folyadék is ábrázolódott.
A látott kép felvetette a Clostridium- fajok okozta gázgangréna gyanúját, a betegnek azonban nem volt nyílt sebe, és tünetei sem feleltek meg a kórkép típusos jeleinek. Tapintással krepitáció sem volt észlelhető. Differenciáldiagnosztikai szempontból említhetők egyéb gázképző baktériumok (E. coli, Enterococcus, anaerob Streptococcusok, Bacteroidesfajok), illetve felvetődött egy ritka kórkép, a myositis necrotisans fennállásának lehetősége. Ez jellemzően a quadricepset, a glutealis és az iliopsoas izmokat érinti, és a myonecrosis miatt gázképződéssel jár.
További differenciálás céljából CT-vizsgálatot végeztek. Caudocranial irányban haladva, a CTfelvétel a comb csaknem valamennyi izmában, az iliopsoas kompartmentben és a glutealis izomcsoportban is folyadék- és gázképződést mutatott. A bal vese alsó pólusán több kő és számos abszcesszusrészlet ábrázolódott, látható vese-parenchyma nélkül, ami pionefrózis fennállására engedett következtetni. A jobb vese kompenzatorikus hipertrófiája a folyamat krónikus jellegére utalt. Egyértelművé vált, hogy a pionefrózis kapcsán masszív, leszálló jellegű, több helyre kiterjedő genynyesedés alakult ki az iliopsoas kompartmentben. A kőképződés okozta húgyúti elzáródás talaján gennyképződéssel járó fertőzés alakult ki. Mindez jelentősen megemelte a vesében uralkodó nyomást, lehetővé téve a genny kijutását a szerv üregrendszeréből. A m. psoas major és minor, valamint a m. iliacus alkotta kompartment anatómiai jellegzetességéből – a psoas és a renalis fascia egymáshoz közeli lefutásából és egyesüléséből – adódóan a psoasban kifejlődő szekunder tályog további utat nyitott a gennyesedés lefelé terjedésének.
A retroperitoneum és a comb feltárása, átöblítése és drenálása után nefrektómiára és széles spektrumú antibiotikum-kezelésre került sor. Bár a combtályogok jelentős regressziót mutatnak, mind a mai napig vannak kisebb váladékozó területek. Az eset jó példája annak, hogy a képalkotó eljárások gyors és frappáns alkalmazása helyes útra terelheti a klinikust.
Az esetet dr. Ükös Mária, a Fejér Megyei Szent György Kórház Diagnosztikai Központjának főorvosa ismertette (társszerzők: dr. Rácz Ildikó, dr. Than Zoltán, dr. Ursprung Zsuzsanna és dr. Végh Andrea a Hibák és tévedések a (neuro)radiológiában című továbbképző előadás-sorozat keretében (2006. október 24–28.).

A pontos diagnózishoz sokszor akkor is hosszú az út, ha az elváltozás könnyen vizsgálható (lenne). Esetünkben a fizikális vizsgálat, az ultrahang, a CT és a szövettan után csak az exploratív laparotómia segített.
A 37 éves férfi három hónapja tartó felhasi és hátba sugárzó, jobb oldali deréktáji fájdalom, illetve hányinger és hányás miatt jelentkezett a gasztroenterológián. A szakorvos az alhas jobb oldalán ökölnyi, nyomásérzékeny elváltozást tapintott. A laboratóriumi leletek (süllyedés, vérkép, májfunkció, ionok, kreatinin- és vércukorszint, CA 19-9 és CEA tumormarkerek) negatívnak bizonyultak. A rendelt H2-receptorblokkoló a hányingert és a hányást enyhítette, de a tapintható alhasi terime és a 10 kilogrammos fogyás miatt a kezelőorvos hasi ultrahangvizsgálatra (UH) küldte a beteget, ami a jobb vese üregrendszeri tágulatát mutatta. Ennek okaként a retroperitoneumban megtalálták a vena cava inferior és az aorta közé beterjedő, karéjos kontúrú, inhomogén térfoglaló képletet. Eredetének felderítéséhez gasztroszkópia, majd mellkasröntgen és kolonoszkópia történt, ám a vizsgálatok mindegyike negatív leletet adott. Az ezt követő hasi és kismedencei CTvizsgálat a hasi UH-leletnek megfelelően kimutatta a retroperitoneális térfoglaló képletet, amely a kismedencébe terjedt és leginkább a m. psoasszal mutatott összeköttetést; kevés meszet tartalmazott és mérsékelt kontrasztanyag-halmozást mutatott. A terime a beleket hasi irányba tolta el, körbevette a nagy ereket és komprimálta a jobb urétert.
Az ekkor összehívott sebészeti konzílium UH-vezérelt biopsziát javasolt. Az elvégzett szövettani vizsgálat daganatsejtek jelenlétét igazolta, ám a nem megfelelő mintavétel miatt az immunhisztokémiai vizsgálatok szegényes eredményt adtak. Így exploratív laparotómiát végeztek, ennek során a tumor három különböző területéről vettek mintát. Az immunhisztokémiai vizsgálatok (PAS- és vimentin-pozitivitás) egyértelműen csírasejtes daganatra utaltak, amelyek a retroperitoneumban metasztatikus eredetűek. Szeminóma gyanúja miatt a patológus here-UH-vizsgálatot javasolt. Ez egyértelműen igazolta a herében lévő, a környező állományt több területen infiltráló képletet. A célzott laboratóriumi vizsgálat a b-HCG és az FSH szérumszintjének emelkedését mutatta (24,0 NE/l, illetve 3,7 NE/l). A szemikasztrációt követő szövettani vizsgálat igazolta, hogy szeminómáról van szó.
A heretumorok mintegy 95 százaléka a csírasejtes tumorok csoportjába tartozik, amelyen belül közel fele-fele arányban fordulnak elő szeminóma és nem szeminóma típusú daganatok. Mivel a leggyakrabban érintett korosztály a 18–35 év közötti, és a heredaganatok elsődleges áttétképző helye a retroperitoneum, a fiatal férfiaknál diagnosztizált retroperitoneális tumor esetén feltétlenül gondoljunk a heretumoráttét lehetőségére, és végeztessük el az egyszerű, mégis diagnosztikai értékű – nagy szenzitivitású, és a tapintással kiegészülve nagy specificitású – hereultrahang-vizsgálatot.
Az esetet dr. Málits Erika, a Fejér Megyei Szent György Kórház Radiológiai Osztályának szakorvosa (társszerzők: dr. Tura Tímea, dr. Szirmai István, dr. Kiss Erika, dr. Ursprung Zsuzsanna – Radiológiai Osztály; dr. Szilágyi Anna – Patológiai Osztály) ismertette a Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinikája által évente – az idén a Magyar Neuroradiológiai Társasággal közösen – szervezett „Hibák és tévedések a (neuro) radiológiában” című továbbképző előadás- sorozaton (2006. október 24–28.).

Európai Egészségügyi Fogyasztói Index

Franciaország egészségügye a leginkább páciensbarát a 25 tagú unióban az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index szerint. Ezt követi szorosan a holland, a német és a svéd rendszer. A betegek szemszögéből azonban valamennyi még tovább javítható.

Az Európai Bíróság döntése értelmében az unió polgárai a közösség bármely tagországában jogosultak a lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásra. De hogy e jogukat gyakorolhassák, érdemes tudni, hol a legrövidebbek a szakorvosi ellátáshoz, illetve az elektív beavatkozásokhoz kapcsolódó várólisták, hol a legeredményesebb a gyógyítás, hol a legkisebb a beavatkozások szövődményeinek kockázata, vagyis öszszességében melyik tagállamban a legelégedettebbek a betegek az egészségügyi ellátás színvonalával. Részben e célt, részben az egészségügyi rendszerek reformjához nélkülözhetetlen építő párbeszédet szolgálja a Health Consumer Powerhouse (HCP) – a Stockholmban és Brüsszelben tevékenykedő svéd egészségügyi adatszolgáltató központ – által idén második alkalommal elkészített Európai Egészségügyi Fogyasztói Index, amely a betegek nézőpontjából értékeli az egyes országok egészségügyi ellátórendszerét.

2008-tól szabad a kórházválasztás

Európa számos országához hasonlóan az Egyesült Királyságban is nagyszabású reformfolyamat zajlik az egészségügy finanszírozási gondjainak megoldására. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében átalakul az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS, National Health Service) szervezeti struktúrája: júliustól 28-tól 10-re csökken a stratégiai fontosságú egészségügyi hatóságok száma, és a jelenlegi 29 helyett 12 nagyobb mentőszolgálati egység végzi a mentést és a betegszállítást. Az átszervezés azonban várhatóan nem jár majd létszámleépítéssel.
Célja az emberi és az anyagi erőforrások hatékonyabb felhasználása. A mentőszolgálat egyre több embert lát majd el saját otthonában – a tervek szerint otthonápolást biztosítanak például az asztmában, szív- vagy más krónikus betegségben szenvedőknek –, éves szinten a tervek szerint csaknem egymillióval csökkentve a baleseti és a sürgősségi kórházi felvételek számát

 

Potenciális veszélyt jelenthet a betegekre, hogy világszerte több eltérő hatóanyagú készítmény van forgalomban ugyanazzal vagy nagyon hasonló gyári névvel.
A problémára egy tavalyi incidens hívta fel a figyelmet. Egy amerikai állampolgár Szerbiában töltött szabadsága alatt váltotta ki az otthon kapott receptet, amelyen orvosa Dilacor XR-t rendelt. Csakhogy míg az USA-ban ezen a néven nyújtott hatású diltiazem van forgalomban, a Szerb Köztársaságban 0,25 mg digoxint tartalmaz a tabletta. A beteget, aki folyamatosan szedte a gyógyszert, végül életveszélyes állapotban vitték kórházba.
Noha a gyógyszer-törzskönyvezés általánosságban megköveteli, hogy az újonnan regisztrált termék neve semmilyen más, az országban aktuálisan vagy korábban kereskedelmi forgalomban kapható termék nevével ne legyen megegyező vagy összetéveszthető, ez természetesen csak az adott állam határain belül forgalmazott készítmény esetében érvényesül. Nemzetközi szabályozás hiányában a külföldi védjegyzett nevekkel való hasonlóság kiküszöbölésére jelenleg nincs lehetőség.

Kanada is folyton reformál

Kanadában minden ötödik kórházi orvos és minden nyolcadik háziorvos azt fontolgatja, hogy szakmát változtat, mert az egészségügy folyamatos reformja jelentősen megnehezíti praktizálásukat. Egyebek mellett ez derült ki a Kanadai Orvosok Szövetsége (Canadian Medical Association; CMA) által nemrégiben végzett felmérésből. A 2000 válaszadó azt szeretné, ha vége lenne az átalakításoknak, ugyanakkor úgy látják, hogy – alapvetően a kórházak és orvosi praxisok krónikus alulfinanszírozottsága miatt – még mindig nem kielégítő a hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A finanszírozási gondok megoldását attól a 2004-ben kötött megállapodástól várják, amely szerint az állami költségvetésből 10 év alatt 41 milliárd kanadai dollárt fordítanak az egészségügyi ellátás javítására.
A megszorítások következtében az ezredforduló táján a tartományok egyre kevésbé képesek a színvonalas ellátás biztosítására. Annak ellenére, hogy az ország egészségügyi rendszerének tavalyi átfogó értékelése szerint Kanada szinte minden OECD-országnál többet fordít az egészségügyre. Az egyik legnagyobb gondot a várólisták jelentik.

Az egészségügy problémáinak megoldását, a lakosság egészségi állapotának javítását, az anyagi források megfelelő kezelését, az egészségügyi dolgozók bérének emelését és a korrupció leküzdését kiemelt feladatának tekinti a tavaly novemberben megalakult lengyel kormány. Ennek részeként megkezdték az úgynevezett garantált egészségügyi csomag, vagyis az állam által kötelezően biztosított egészségügyi szolgáltatások regiszterének összeállítását, amely az elképzelések szerint viszszaszoríthatja az egészségügyi ellátás „informális finanszírozásának” jelenlegi gyakorlatát, és teret enged a kiegészítő magánbiztosításoknak.

Hordozzák a mesenchimalis őssejtekre jellemző markereket, azaz multipotens differenciálódási képességűek a perioszteális sejtek. Ezért éppúgy alkalmasak a sérült ízületi porc, illetve az izom- és a csontszövet regenerálására, mint a hagyományosan a csontvelőből nyert mesenchymalis őssejtek. Ez könnyebben hozzáférhető sejtforrást jelent, mint az eddigi fájdalmas és költséges, invazív beavatkozás (Arthritis and Rheumatism 2006;54:1209–1221). A brit–belga tanulmányban a sípcsont elülső részét fedő csonthártya biopsziás mintáiból nyertek tenyésztésre alkalmas sejteket, amelyek in vitro, a 24–83 éves donorok életkorától függetlenül, erőteljes szaporodásnak indultak. A legalább 30 cikluson át egyenletes sebességgel megkettőződő sejtklónokat háromféle állatmodellen vizsgálták. A szövetképzési tulajdonságok elemzésekor az izomszövet-regenerációhoz egér elülső lábszárizmába fecskendezték, míg a csontszövet újraépülésének tanulmányozására a bőr alá ültették be a csontképzést elősegítő mátrixba helyezett perioszteális sejteket. A porcképzést kecskekísérletben, a sérült izomfelszínhez implantált sejtek megtapadásának és szaporodásának követésével ellenőrizték. A laboratóriumi eredményeket megerősítve az állatkísérletek is alátámasztották, hogy a csonthártyasejtek képesek működő porcsejtekké, oszteoblasztokká, illetve vázizomsejtekké differenciálódni. Kézenfekvő tehát a feltételezés, hogy potenciálisan alkalmasak a degeneratív reumás elváltozások, így az előrehaladott stádiumú osteoarthritis terápiájára.

Bizonyított tény, hogy az általános egészségi állapot és a gazdasági növekedés kölcsönösen hatnak egymásra. A gazdasági növekedést a tőke, a munkaerő és a termelékenység határozza meg, az egészség pedig nyilvánvalóan kihat a termelékenységre, a munkaerő-kínálatra, sőt, a képzettségre és a lakossági megtakarításokra is. Mindezek komolyan befolyásolják a gazdasági növekedést. Az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségének megbízásából nemrég megvizsgálták, hogyan alakul az egészség és a gazdaság kapcsolata az Európai Unió tagállamaiban.
Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet honlapján (www.eski. hu) is olvasható tanulmány készítői a legfontosabb problémának a társadalmak elöregedését tartják, amely az évtizedek óta csökkenő tendenciát mutató termékenységi rátával a munkaerőkínálat jelentős visszaesésével fenyeget. Ennek tükrében igen lényeges, hogy az elkerülhető megbetegedések, illetve a kivédhető rokkantság ne okozzon további munkaerő-veszteséget.

Első negyedik

Életének 83. évében, február 10- én tüdőrák következtében elhunyt Norman Shumway, a szívtranszplantáció atyjának tartott amerikai sebészprofesszor.
A michigani Kalamazooban született Shumway 1949-ben szerzett orvosi diplomát a Vanderbuilt Egyetem diákjaként, majd a Minnesota Egyetemen végzett szív- és érsebészeti kutatómunkája eredményeként 1956-ban PhDfokozatot kapott. 1958-tól haláláig a Stanford egyetem tanári karának pótolhatatlan tagjaként végzett kiemelkedő oktatóés kutatómunkát.

A román parlament február 21-én jóváhagyta a kormány által előterjesztett egészségügyi reformtervet, amelynek elsődleges célja, hogy az uniós csatlakozásig minél jobban megközelítsék az európai egészségügyi ellátás színvonalát. Az életbe léptetéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
A reformfolyamat keretében fokozatosan kiterjesztik a térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét. Azért, hogy visszaszoruljon a korrupció, az orvosok legális jövedelmének növelésére engedélyezik, hogy az állami kórházakban fizetős részlegeket működtessenek, és megtiltják, hogy a kórházigazgatók közhivatalt töltsenek be. Nyolc sürgősségi kórház felépítését és mintegy 20 nagyobb egészségügyi intézmény modernizációját tervezik 2007-re, valamint egy, az uniós normáknak megfelelő nemzeti szervdonációs és transzplantációs program elindítását. Meghatározzák a kötelező biztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatásokat, továbbá szabályozzák az egészségügyi magánbiztosítók tevékenységét.
Folytatás a 8. oldalon

Folytatás az 1. oldalról

Románia jelenleg GDP-je alig több mint 4 százalékát fordítja egészségügyre, ami kevesebb az uniós átlag felénél. Fő anyagi erőforrása a munkavállalók és a munkáltatók által fizetett kötelező egészségbiztosítási járulék, amely a bruttó jövedelem 6,5, a béralap 7 százaléka. Ezt egészítik ki az állami adóbevételek az egészségügyi összkiadások 15 százalékáig, továbbá a hátrányos helyzetű csoportok – elsősorban a munkanélküliek és a nyugdíjasok – egészségügyi ellátását fedező állami támogatások. Az egészség-ügyi szolgáltatások finanszírozásáról és a szolgáltatási feltételekről az Országos Egészségbiztosítási Alap (NHIF) és az Orvoskollégium által évente újratárgyalt, majd a kormány és az Egészségügyi Minisztérium által jóváhagyott keretszerződés rendelkezik. Az egészségbiztosítás a járó-, a fekvőbeteg-, valamint a fogászati ellátásra és a gyógyszerár-támogatásokra nyújt fedezetet úgy, hogy a gyógyszerkiadások esetében többnyire kötelező önrészfizetés terheli a lakosságot, míg más szolgáltatásoknál a preventív kontrollvizsgálatokon való rendszeres megjelenés függvényében állapítják meg a 16 év feletti állampolgárokra kirótt önrész nagyságát (40–60 százalék). Magánbiztosítással egyelőre szinte csak a külföldről hazatelepült állampolgárok rendelkeznek.

Megdőlni látszik az a több évtizedes dogma, amely szerint a férfiak és a nők agyának eltérő működése hátterében a magzati hormontermelés különbözősége áll. A Melbourne- i Prince Henry’s Institute és a Los Angeles-i University of California kutatói állatkísérletben az Y-kromoszómához kötött és a herék fejlődésének irányításában döntő szerepet játszó Sry gén specifikus kifejeződését mutatták ki a substantia nigra területén (Current Biology 2006;16:333–440). A genetikai információ alapján szintetizálódó Sry fehérje funkcionális jelentőségének meghatározására hím patkányok agyában unilaterálisan meggátolták a kérdéses gén expresszióját, ami a substantia nigra neuronjaiban szignifikánsan csökkentette a tirozin-hidroxiláz enzim – és következésképpen a dopamin – termelődését, az érintett agyféltekével azonos oldali testfélen parkinzonizmusra jellemző mozgászavarokat eredményezve. Feltételezhető, hogy az Sry gén közvetlenül befolyásolja a substantia nigra dopaminerg neuronjainak biokémiai tulajdonságait. Bár az egyértelmű következtetések levonásához humán tanulmányokra van szükség, a korai vizsgálati eredmények arra engednek következtetni, hogy az idegrendszeri fejlődésért a gonádok hormontermelésétől függetlenül kifejeződő genetikai hatások is felelősek, önállóan irányítva a két nem agyműködésében megmutatkozó eltérések létrejöttét. Az Sry gén egyben arra is magyarázatot adhat, miért gyakoribbak férfiak körében a dopamintermelés zavarával összefüggő elváltozások: a Parkinson-kór, a szkizofrénia vagy az addikció.

Regionális egyetemi tudásközpont Szegeden

A Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Transzplantációs aktivitásáról adott átfogó képet a március 3-án Szegeden rendezett Transzplantáció 2006. konferencia.

Szeged Tudományegyetemének (SZTE) szerepe jelentősen átalakul. A vezetés célja, hogy a környező intézményekkel kialakított együttműködés erősítésével tovább bővítsék a formálódó regionális tudásközpontot, amelynek – az elképzelések szerint – része lehet egy Transzplantációs Központ felállítása is.
Sokféle lehetőség
Az európai színvonalú csapatmunka, az immunológiai, a mikrobiológiai és a patológiai háttér biztosítása, valamint a transzplantáció eredményességét szolgáló immunszuppresszív terápia szakszerű monitorozása lehet a titka az SZTE Sebészeti Klinikája eredményeinek. Mostanáig több mint félezer donorvesét távolítottak el, és csaknem ezer vesetranszplantációt hajtottak végre. Ugyanitt, a Szívsebészeti Osztályon végezték tavaly májusban az első vidéki szívátültetést, és lehetőség van szívbillentyű-transzplantációra is. Az őssejtátültetés széles körű gyakorlati alkalmazását igazolják a bőrgyógyászati, a szemészeti és a hematológiai betegségek gyógyításában elért eredmények.

Gyógyszer diagnosztikai segédanyagból?

Az MR-vizsgálati kontrasztanyagként alkalmazott magnafodipir növelheti egyes kemoterapeutikumok hatékonyságát, és ezzel párhuzamosan biztosíthatja az egészséges sejtek védelmét – állítják a párizsi René Descartes Egyetem kutatói.
A francia munkacsoport vastagbélrákban szenvedő betegektől és öt egészséges önkéntestől nyert fehérvérsejteket, illetve daganatsejteket. Az in vitro tenyészetekhez magnafodipir jelenlétében, illetve anélkül paclitaxelt, oxiplatint vagy 5-fluoruracilt adtak. Az önmagában alkalmazott citosztatikum hatásával összehasonlítva a magnafodipir 46 százalékkal csökkentette a paclitaxel, 30,5 százalékkal az oxiplatin és 15 százalékkal az 5-fluoruracil leukocitakárosító hatását, és statisztikailag szignifikáns mértékben növelte a gyógyszervegyületek CT26-daganatsejtekre kifejtett aktivitását (J Nat Canc Inst 2006; 98: 236–244).
Az in vivo állatkísérletek során egerek gasztrointesztinális rendszerébe CT26-tumorsejteket transzplantáltak, és egy részüknél Staphylococcus aureus-fertőzést is előidéztek, majd az állatokat – magnafodipirrel vagy anélkül – 20 mg/ttkg paclitaxellel kezelték. Amellett, hogy a magnafodipir felerősítette a paclitaxel citotoxikus hatását, védelmet nyújtott a kemoterápia okozta leukopéniával szemben és szignifikánsan javította a fertőzött egerek túlélését (az egyenként 17 tagú állatcsoportokban 3, illetve 14 egyed élte túl a kezelést).
E megfigyelések tovább bővítik ismereteinket a daganatsejtek növekedésében, illetve apoptózisában szerepet játszó oxidációsredukciós folyamatokról, és felvetik annak lehetőségét, hogy a közeljövőben e mechanizmus célzott módosításával vegyük fel a harcot a daganatos betegségekkel.

Alapkutatások klinikai vonzattal

Befolyásolhatja a daganatok áttétképzési sajátságait egy gén polimorfizmusa – állítják a National Cancer Institute és a Cambridge-i Egyetem kutatói (Nature Genetics 2005;37:1055–1062). Kimutatták, hogy a SIPA1 génnek (signalinduced proliferation associated gene 1) létezik olyan variánsa, amely alanin helyére treonint épít be a gén által kódolt GTPáz-aktiváló protein (GAP) fehérjék közötti kapcsolatokért felelős régiójába. A GAP gátolja két kis molekulájú GTPáz, a RAP1 és a RAP2 fehérje aktivitását, és ezáltal a sejtek adhézióját és migrációját is. Az alanin helyén treonint tartalmazó GAP kevésbé hatékonyan gátolja a RAP1 működését, lehetővé téve a sejtek közötti adhéziós folyamatok felerősödését.
A munkacsoport egereket fertőzött meg egy áttétképzésre kifejezetten hajlamos emlőtumor-sejtvonallal. Azt tapasztalták, hogy a kis aktivitású GAP-t kódoló SIPA1 génről szintetizálódott RNS átírásának gátlása csökkenti a tüdőbeli metasztázisok számát, míg a kis aktivitású fehérje fokozott expressziója a tüdőáttétek számának jelentős növekedését vonja maga után. Humán daganatokat vizsgálva a kutatócsoport szintén arra a megállapításra jutott, hogy a SIPA1 gén fokozott expressziója a progresszió felgyorsulásához vezet. Ezek alapján feltételezhető, hogy a nagyobb aktivitású GAP-t kódoló allélre nézve homozigóta genotípusú egyének esetében a daganatok kisebb valószínűséggel képeznek áttéteket, mivel a primer tumor sejtjei nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak össze egymással, mint a daganaton kívüli sejtcsoportokkal.

Nagyszabású reformfolyamat zajlik év eleje óta a francia egészségügyben. Míg korábban a betegek közvetlenül fordulhattak szakorvoshoz, január 1-je óta mindenkinek kezelőorvost kellett választania ahhoz, hogy ellátását fedezze a biztosító. A megadott határidőig, július elsejéig több mint 14 millió francia állampolgár választott magának kezelőorvost. A biztosítottak 96 százaléka általános orvost jelölt meg, bár szakorvost is felkérhetett volna a feladatra.

   Az év második felétől a nőgyógyászat, a fogászat, a szemészet, valamint a sürgősség kivételével a szakorvosi honoráriumon felül 7 euróig terjedő pluszköltséget kell fizetniük azoknak, akik beutaló nélkül keresik fel a szakrendeléseket.
    Már januártól 1 eurót számítanak fel minden orvosi konzultációért; ez alól csak a 18 éven aluliak, a terhes anyák és az átfogó egészségbiztosítás (CMU) kiegészítő szolgáltatásában részesülő biztosítottak mentesülnek. Bizonyos jövedelem alatt azonban segély jár a kiegészítő biztosítás igénybevételéhez.
    Továbbfejlesztik az 1995 óta hivatalos, személyre szabott egészségügyi kártya rendszerét. A ma alapvetően egészségfinanszírozási célú dokumentum újabb verziója – lényegében egy egészségügyi személyi igazolvány – várhatóan 2006 végére kerül a biztosítottakhoz. A francia reformjavaslatok között szerepel a táppénzen levők ellenőrzésének szigorítása, különösen a gyakran ismétlődő, rövid idejű betegállományok esetében.    Tervezik, hogy növelik a munkáltatók egészségügyi hozzájárulását, emelik a nagy összegű nyugellátásból fizetendő általános társadalmi hozzájárulás mértékét, csökkentik az egészségügy túlzott igénybevételével és a fokozott gyógyszerfogyasztással járó kiadásokat, illetve mérséklik a gyógyszerkiadások térítését. 2007 közepére várhatóan a teljes lakosságra kiterjesztik az orvosi dokumentáció számítógépes nyilvántartását.

Gázárnyék a máj vetületében

 A Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinikájának szervezésében, szeptemberben lezajlott Hibák és tévedések a radiológiában című szimpóziumon elhangzott érdekes esetek bemutatásának zárásaként a dr. Magyar Péter és munkatársai (dr. Kiss Katalin és dr. Frank Ernő, Semmelweis Egyetem, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika) előadását adjuk közre.

 Az 50 éves férfi néhány napja tartó puffadás, obstipáció és a has felső részére lokalizálódó fájdalom miatt jelentkezett a sebészeti ügyeleten. Hányingere, láza nem volt. Puha, betapintható hasát észlelve sürgős műtét nem jött szóba, szubileusz gyanúja miatt natív hasi röntgenfelvételt készítettek, amelyen a leletet értékelő rezidens nem látott ileuszra utaló jelet. A beteget hazabocsátották azzal, hogy másnap jelentkezzen kivizsgálásra.
  A kontrollvizsgálaton a szakorvos szabálytalan kontúrú gázárnyékot észlelt a natív hasi felvételen, ami szokatlan – a máj vetületére tehető – lokalizációja ellenére felvetette a szabad hasűri levegőgyülem gyanúját, ezért hasi ultrahangvizsgálatot végeztek. Ennek során nagy kiterjedésű, körülírt folyadékgyülem rajzolódott ki a jobb oldali paracolicus régióban, belső echókkal, ami egy sűrű bennékű tályog jelenlétére utalt. A natív hasi röntgenfelvételen látott gázárnyéknak megfelelően az UHvizsgálati lelet egy hiperreflektív sávot ábrázolt a máj alatt.

A jövő év elején Németországban is bevezetik a részben személyes adatokat, részben orvosi információkat tartalmazó elektronikus betegbiztosítási kártyát. Az adminisztrációs rész a biztosítási adatokat és a még kísérleti fázisban lévő elektronikus receptet foglalja magában. Az orvosi rovat felöleli a beteg által szedett gyógyszerek listáját, a vércsoport, az esetleges allergia, a korábbi műtétek és védőoltások, a krónikus és az aktuális betegségek dokumentációját, tartalma felett azonban teljes egészében a biztosított rendelkezik. Ő dönt arról, pontosan milyen adatokat tároljanak a kártyán, és ki férhessen hozzá azokhoz. Biztonsági okokból az utolsó ötven hozzáférést rögzítik majd.

A kormány másik elképzelésére – nevezetesen, hogy a heti munkaidőt a jelenlegi 38,5 óráról negyvenkettőre emeljék, ráadásul csökkentsék a karácsonyi és az üdülési prémiumot – a német orvosok nemrégiben munkabeszüntetéssel válaszoltak. A klinikusok ugyanis már most is

60–80 órát dolgoznak hetente,

és a betegágy mellett tevékenykedő 150 ezer orvos évente összesen több mint 50 millió túlórát teljesít. A tervezett intézkedés jövedelmük 10 százalékának elvonását jelentené.

Morfológiai tréfa

Sorozatunk tavalyi sikere alapján az idén is bemutattunk néhányat a szegedi Hibák és tévedések a radiológiában című szimpóziumon elhangzott előadások közül. Az első esetet – amelyben az ultrahang- és a CT-felvétel eltérő információtartalmára mutatunk példát, dr. Blatniczky Sára ismertette (társszerzők: dr. Szabó Mária és dr. Rostás Tamás; Baranya Megyei Kórház, Pécs).

A 63 éves obez nőbeteg hányingerrel, jobb bordaív alatti, hátba sugárzó hasi fájdalom miatt került a belgyógyászati ambulanciára, ahonnan cholelithiasis gyanújával küldték hasi ultrahangvizsgálatra. Az UH-felvétel a vékony falú, normális megjelenésű epehólyagban számos apró kőreflexet mutatott. Emellett – háton fekvő helyzetben – látótérbe került egy 16 centiméter átmérőjű, kerekded, a májtól egy keskeny hiperreflektív sávval jól elhatárolódó térfoglaló képlet a máj zsigeri felszíne mentén. Bennéke vegyes echoszerkezetet mutatott: szabálytalan elrendeződésű szolid részek és zegzugos echomentes területek váltakoztak benne. Az elváltozás a jobb vesét kaudál felé diszlokálta. A jobb vese üregrendszerében kis mértékű tágulat, alsó pólusában egy 10 milliméteres kőre utaló reflex látszott, az üregrendszeri pangást azonban láthatóan nem ez okozta.

Nem alapozhatunk a fundusra

Van-e jelentősége a hipertóniások rendszeres szemfenékvizsgálatának? A szakértők egy része szerint az érvényes nemzetközi ajánlások ellenére sincs.

A Joint National Committee és a European Society of Hypertension legújabb ajánlásai között szerepel a hipertóniás betegek rendszeres szemfenékvizsgálata, ennek gyakorlati jelentőségét azonban számos szakember megkérdőjelezi. A kételyek eloszlatása érdekében holland kutatók a Medline, az Embase és a Cochrane Library adatbázisának felhasználásával áttekintették a hipertónia és a retinopátia összefüggéseiről 1990 óta publikált eredményeket (BMJ, 2005;331:73). Az elemzésbe kizárólag olyan tanulmányokat vontak be, amelyek során a retináról készült felvételek értékelését egymástól függetlenül legalább két, a vizsgálati alanyok kórtörténetét nem ismerő szakértő végezte.
A metaanalízis szempontjából értékelhetőnek tekintett 18 vizsgálat legtöbbjében az eredeti Keith– Wagener–Barker-féle osztályozási rendszernél tágabb értelmezést használtak a hipertóniás retinopátia meghatározására, amely így a retinaerek szűkülete, a lágy exszudátumok, a lángnyelvszerű bevérzések és a kétoldali látóidegödéma mellett a mikroaneurizmák, a foltszerű vérzések és a kemény exszudátumok jelenlétét is magába foglalta.

Polifenolok alkohol nélkül

A grépfrútőrleményben lévő polifenolos vegyületek – akárcsak a vörösbor ugyanilyen komponensei – számos mechanizmus révén védenek a koszorúér-betegségtől. Legutóbb egy amerikai kutatócsoport pre- és posztmenopauzában lévő nők részvételével vizsgálta a plazmalipidek szérumkoncentrációjára, a lipoproteinek metabolizmusára, a kis denzitású lipoproteinek (LDL) oxidációjára és a gyulladásos mediátorok termelődésére gyakorolt hatást (J Nutr 2005; 135:1911– 1917). A keresztezett vizsgálat alanyai a véletlen besorolás szerint négy héten át napi 36 gramm standard grépfrútőrleményt kaptak, amely 92 százaléknyi szénhidrátot és kilogrammonként 5,8 gramm polifenolos vegyületet – elsősorban flavonoidokat, antocianinokat, kvercetint, miricetint, kempferolt és resveratrolt – tartalmazott. A placebocsoport tagjait fruktóz és dextróz 1:1 arányú, a vizsgálati készítménynyel azonos energiatartalmú keverékével kezelték. A kétféle vizsgálati ágat egy háromhetes kimosódási szakaszt követően cserélték fel. A grépfrútőrlemény szignifikánsan, a menopauza előtt álló nők körében 15, a posztmenopauzában 6 százalékkal csökkentette a trigliceridek vérkoncentrációját; emellett jelentősen mérsékelte az LDL-koleszterin, valamint a B és az E apolipoprotein szérumszintjét, ami a készítmény erőteljes kardioprotektív hatására utal. Az aktív kezelés eredményeként szintén szignifikánsan, a premenopauzában lévő nők körében 9, a posztmenopauzában lévők esetében 29 százalékkal csökkent a koleszterinészter transzfer protein (CETP) aktivitása. Mivel a fordított koleszterintranszport e kulcsfontosságú enzime elősegíti a koleszterinészterek áthelyeződését a nagy denzitású lipoprotein (HDL) molekulákból a triacil-glicerolban gazdag lipoproteinekre, a CETP nagy aktivitása – a HDL-részecskék koleszterintartalmának csökkentésén keresztül – fokozott kockázatot jelenthet a szív-érrendszeri betegségek szempontjából.

Az Európai Unión belüli esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség előmozdítása érdekében az Európai Bizottság 2007-et a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Évének nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy nemétől, etnikai hovatartozásától, vallásától, életkorától, fogyatékosságától és szexuális beállítottságától függetlenül minden egyént egyenlő bánásmód illet meg. Számos társadalmi csoporthoz hasonlóan a vakok és a gyengénlátók is várakozással tekintenek a tényleges esélyegyenlőség megteremtése elé, hiszen – sajnos – a „kultúrországokban” is naponta szembesülniük kell a hátrányos megkülönböztetés tényével.
A látássérültek érdekeinek előremozdításában kiemelt szerep jut az Európai Vakok Szövetségének (European Blind Union, EBU), amely az 1984-ben megalakult Vakok Világszövetségének (World Blind Union, WBU) egyik regionális szervezeteként aktívan küzd azért, hogy 44 tagállamának vak és gyengénlátó polgárai a társadalom teljes jogú tagjaivá válhassanak. Bizottságai fórumot biztosítanak a vakok és gyengénlátók számára az Európai Unióban, és igyekeznek elérni, hogy a látássérültek egészséges társaikkal azonos jogokat élvezzenek a tanulás és a munkavállalás, továbbá a kultúrához, az információhoz, a technológiai vívmányokhoz és a közlekedéshez való hozzáférés terén. A szervezetnek kiemelt szerepe volt abban, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 1997. évi módosításában (az Amszterdami Szerződésben) helyet kapott a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés tilalma, megteremtve a diszkrimináció elleni küzdelem törvényes hátterét (www.euroblind.org)

Segít a virtuális kolonoszkópia

Folytatjuk a Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinikájának szervezésében lezajlott Hibák és tévedések a radiológiában című szimpózium eseteinek bemutatását. Az alábbi beteg történetét dr. Kovács Anita ismertette, a társszerző dr. Kiss Ildikó (Szegedi Tudományegyetem, Radiológiai Klinika, Szeged).

Az 50 éves nőbeteg májtáji diszkomfortérzés és fájdalom miatt fordult orvoshoz. Miután a májfunkciós értékeket emelkedettnek találták, hasi és kismedencei ultrahangvizsgálatot végeztek. Az ekkor talált multiplex májgócokat a lelet kibocsátója ismeretlen primer folyamat hepatikus metasztázisainak tartotta.
A tumorkutatás első lépéseként ultrahangvezérelt májbiopsziát végeztek, amely adenokarcinómametasztázist igazolt. A tumormarkerek közül két nem specifikus molekula, a karcinoembrionális antigén (CEA) és a CA 19-9 szérumszintjét találták emelkedettnek, amelyek koncentrációja leggyakrabban gasztrointesztinális, hasnyálmirigy-, tüdő-, hólyag- és emlőtumorok jelenlétében emelkedik. A nőgyógyászati daganatokra specifikus CA 125 tumormarker vérszintje normálisnak bizonyult.

Elég néhány telefon

A krónikus szívelégtelenség optimális gyógyszeres kezelését kiegészítő rendszeres telefonos kikérdezés az alapellátásban is jelentősen javítja a prognózist és a betegek együttműködését.

A véletlen besorolásos, multicentrikus, kontrollos DIAL vizsgálatban (Randomised trial of telephone intervention in chronic heart failure, BMJ 2005;331:425–429) 51 egészségügyi központ több mint 1500 nem válogatott, NYHA II–III. stádiumú krónikus szívelégtelenségben szenvedő betege vett részt. Az ambulánsan kezelt páciensek állapotának alakulását telefonos kikérdezéssel követték. A szakképzett nővérek a szívelégtelenség aktuális tüneteiről, a gyógyszerszedésre és az étrend összeállítására vonatkozó orvosi utasítások betartásáról, a tünetek – elsősorban a nehézlégzés és a fáradtságérzés – alakulásáról, az esetleges ödémaképződésről, valamint a fizikai aktivitás mértékéről tájékozódtak. Az információk alapján a terápiás dózis módosítását, illetve – szükség esetén – a szakorvos mielőbbi felkeresését javasolták. Elsődleges végpontként az összmortalitást és a szívelégtelenség súlyosbodása miatti kórházi felvételek számát, másodlagos végpontként az összes kórházi felvétel arányát és a betegek életminőségét határozták meg, bekövetkezésüket független bizottság értékelte.

A fejlett országokban vélhetően minden tizedik, a fejlődő országokban minden negyedik kórházban ápolt betegnél alakul ki nosocomialis fertőzés. A 2002. évi számításokat alapul véve az Egyesült Államokban a kórházi infekciók kezelésének éves költsége eléri a 6,7 milliárd USD-t (mintegy 5,5 milliárd euro), míg az Európai Unió tagállamaiban megközelíti a 6,3 milliárd eurót. Az állami költségvetésre nehezedő terhek mellett igen jelentős tényező, hogy a hoszszabb ápolási idő rontja a kórházi erőforrások kihasználásának hatékonyságát. Figyelembe kell venni a kórházi fertőzések szövődményeivel összefüggő életminőségromlást és a nosocomialis infekciókból eredő halálesetek számát is; ez utóbbi az Egyesült Államokban éves szinten megközelíti a kilencvenezret, a kibővült Európai Unióban eléri az ötvenezret.

A hatékony infekciókontroll szempontjából – mind nemzeti, mind nemzetközi szinten – kiemelt jelentőségű az összefogás, amelynek egyik első példája az 1970-es évek elején az Egyesült Államokban 60 kórház és a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) kollaborációjával létrejött NNIS (National Nosocomial Infections Surveillance). A szervezet célja, hogy az egyes intézmények járványügyi információinak szintézisével előmozdítsa a kórházi fertőzések hatékony kezelését és megelőzését. Ugyanerre hivatott az Európai Unió 1995 óta működő, HELICS (Hospital In Europe Link for Infection Control through Surveillance) néven ismert szervezete, amely egy hatékony szakmai felügyeleti rendszer kialakításán és egy hiteles adatokra épülő európai adatbázis létrehozásán dolgozik. A kórházi fertőzések gyakoriságát a nemzeti irányelvek és az egyes szakmai felügyeleti szervek harmonizálásával igyekszik csökkenteni.

Jobb túlélés ultrahanggal

A nagy intenzitású, fokuszált ultrahang (HIFU) biztonságosan alkalmazható az előrehaladott stádiumú hasnyálmirigyrák kezelésére – tették közzé kínai kutatók a Radiology című folyóiratban (2005;236:1034–1040). A beavatkozást érzéstelenítés mellett, egy 12 centiméter átmérőjű, 135 milliméter fókusztávolságú, 0,8 MHz frekvenciájú ultrahanghullámokat kibocsátó transzducerrel végezték. A vizsgálatba válogatás nélkül bevont nyolc beteg súlyos hátfájása a kezelést követő 24–48 órán belül csökkent, és a tumor 20–70 (átlagosan 49,4) százalékos regressziója következett be. A kontrasztanyagos MR-vizsgálat három betegnél mutatott koagulációs nekrózist. Négy páciens átlagosan 11 hónappal a beavatkozás után elhunyt, négyen azonban még 16 hónap elteltével is életben vannak. A teljes túlélés átlaga 11,25 hónap, vagyis az eljárás egyedülálló módon javítja a többnyire inoperábilis stádiumban diagnosztizált pankreászrákos betegek túlélését.

Sokévi növekedés után javultak a kábítószeres halálozás mutatói; sok országban stabilizálódott a heroinfogyasztás mértéke és az új EU-tagállamok némelyikében lassulni látszik a HIV-járvány terjedése az intravénás kábítószer-élvezők körében. Amellett, hogy egyre intenzívebbé válnak a kábítószerekkel kapcsolatos ártalom csökkentésére irányuló intézkedések, a kábítószerfüggők számára Európa legtöbb országában biztosított és egyre könnyebben elérhető a kezelés.
Mindezt az Európai Unió lisszaboni székhelyű kábítószerügyi központja, a European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA) igazgatója, Georges Estievenart közölte, azt követően, hogy tavaly novemberben nyilvánosságra hozták a szervezet éves jelentését az Európai Unió és Norvégia kábítószerhelyzetéről.
Az EMCDDA adatai szerint az unióban változatlanul a kannabisz a leggyakrabban fogyasztott tiltott szer, amelyet minden ötödik felnőtt európai legalább egyszer kipróbált életében. Bár a legtöbben csak alkalmanként és csak bizonyos ideig használják a kenderből előállított kábítószereket, a jelentés rámutat, hogy a közelmúltban kannabiszt fogyasztó 15–16 éves tanulók 15 százaléka rendszeresen – évente legalább 40 alkalommal – fogyaszt marihuánát vagy hasist.

Színesebb paletta

Egyre több vizsgálati bizonyíték támasztja alá, hogy az agy meghatározott területeinek sérülése jelentősen befolyásolja a festőművészeket. A változások a korábbi kifejezésmód egyszerűbbé válásától a részletek hangsúlyának növelésén át az érzelmi telítettség fokozódásáig széles skálán mozognak.

Két festőművész esetét elemezve svájci kutatók nemrég leírták (J Neurol Neurosurg Psychiatry 2005:76;797–803), hogy a motoros funkció enyhe károsodása vagy az emocionális kontroll módosulása révén a bal arteria cerebri posterior ellátási területén kialakult kisebb sztrók is minőségi változást hoz a művészi mondanivaló kifejezésében. Az átalakulás bizonyosan nem tudatos, hiszen a vizsgált két beteget több hónap elteltével környezete ébresztette rá festményeik újfajta jellegére.

A félfiguratív

Az 57 éves, jobb kezes férfi leggyakrabban sematikus emberi alakokat, félfiguratív jeleneteket és geometriai alakzatokat ábrázolt a vásznon, képei a naiv festészet és bizonyos ősi motívumok keveredését tükrözték.

Kedvező mellékhatás

A kardiovaszkuláris betegségek megelőzése érdekében szedett sztatinokról kiderült: van daganatoktól védő hatásuk is.

A legújabb kutatási eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a sztatinterápia legalább ötféle daganattípus kialakulásával szemben nyújt védelmet. Az Amerikai Onkológiai Társaság (ASCO) éves konferenciáján ismertetett vizsgálati eredmények szerint a 3-hidroxi- 3-metil-glutaril-koenzim-A-reduktáz enzim gátlói 48–59 százalékkal mérséklik a prosztata-, a hasnyálmirigy-, az emlő-, a tüdőés a nyelőcsődaganatok létrejöttének kockázatát.
Noha a vizsgálatok egyike sem véletlen besorolásos, kontrollos tanulmány volt, a kutatók közel másfél millió beteg orvosi dokumentációjának elemzése alapján jutottak e jelentős következtetésre. A vizsgálatok egyikében a prosztatakarcinóma kialakulásának kockázatát ugyan nem befolyásolta jelentősen a sztatinkezelés, de felére csökkentette a tumor progressziójának valószínűségét.

Ha a kutatók feltételezése helyes, az itt bemutatott vizsgálati eredmények felvetik a védőoltási programok esetleges módosításának lehetőségét. Mind a DiPerTe, mind az MMR oltás esetében megfigyelték, hogy az előírtnál később oltott gyermekek körében jelentősen csökkent a szénanátha kockázata.

A kötelező védőoltások – elsősorban a DiPerTe (diftéria–pertussis– tetanusz) és az MMR (morbilli– mumpsz–rubeola) – nem növelik az atópiás kórképek incidenciáját, a vakcinációs programban javasoltnál később oltott gyermekek körében ugyanakkor csökkenni látszik az allergiás megbetegedések kockázata – közölték brit kutatók egy kiemelkedően széles körű és átfogó eset-kontroll vizsgálat tapasztalatai alapján (Arch Dis Child 2005;90:567–573). Annak a régi vitának a végére akartak pontot tenni, hogy növelik-e a védőoltások az allergiás betegségek előfordulási gyakoriságát.
A tanulmány alapját az egyesült királyságbeli családorvosi praxisok két különálló betegforgalmi nyilvántartása, a General Practice Research Database (GPRD) és a Doctors’ Independent Network (DIN) képezte. A védőoltási programból a DiPerTe, az MMR és a BCG (Bacillus Calmette–Guérin) oltások hatását vizsgálták kiemelten, az első kettőt ugyanis több korábbi tanulmányban kapcsolatba hozták az allergiás kórképek fokozott kockázatával, míg az élő, gyengített Mycobacterium bovist tartalmazó BCG-vakcina egyes kutatók szerint csökkenti az E immunglobulin termelődését, ezáltal potenciálisan véd az allergiás reakció kialakulásával szemben. Az atópiás betegségek „prototípusának” az allergiás rhinitist választották.

 Brit kutatók egy minden eddiginél részletesebb elemzés során kimutatták, hogy aktuális szükségleteik mellett számos egyéb tényező – elsősorban jövedelmi viszonyaik, képzettségük, foglalkozásuk és etnikai hovatartozásuk – befolyásolja, milyen mértékben részesednek a betegek a National Health Service (NHS) által biztosított egészségügyi szolgáltatásokból. A brit lakosság egészségi állapotáról évente készülő felmérések alapján azt tekintették át, hogy 1998–2000 között kik és milyen gyakorisággal vették igénybe a családorvosi, a járó-, a fekvőbeteg-, valamint az ambuláns intézeti ellátást. Eredményeiket a Social Science and     Medicine márciusi számában (2005;60:1251–1266) tették közzé.
 Nem meglepő, hogy az egészségügyi ellátás iránti igényt jelentősen befolyásolja az általános egészségi állapot. Az endokrin kórképekkel vagy anyagcserezavarokkal elsősorban a családorvost keresik fel a páciensek, jóvagy rosszindulatú daganatos betegségekkel viszont fekvőbeteg-ellátó intézményben kezeltetik magukat. Az életkor előrehaladtával természetesen mindkét nem képviselői gyakrabban fordulnak orvoshoz, az összefüggés azonban nem lineáris.

A közös agrárpolitika árnyoldalai

Az európai országok lakosságát sújtó betegségek mintegy 80 százaléka a nem megfelelő táplálkozásra vezethető vissza. Az elhízás és a cukorbetegség gyakoriságának növekedése, valamint a velük járó szociális és egészségügyi terhek emelkedése miatt Európa országaiban ismét előtérbe került e téma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb statisztikái rámutatnak, hogy az élelmiszerárak sokkal nagyobb mértékben befolyásolják táplálkozásunkat, mint a népegészségügyi felvilágosító programok. A felmérések világossá tették, hogy a korábbi nézetekkel ellentétben nem a lakosság információhiánya, hanem a rossz szociális helyzet az oka, hogy friss élelmiszerek helyett elsősorban a tartósított, jelentős só-, cukor- és zsírtartalmú ételek képezik a többség mindennapi táplálékának alapját.
Az Európai Unió költségvetésének közel felét fordítja a közös agrárpolitikára – olvasható egyebek közt a Public Health News-ban. Ennek keretében az élelmiszer-biztonság mellett elsősorban a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak arányának fenntartására koncentrál, kevés figyelmet fordít viszont az európai régió élelmiszer- termelésével és a lakosság táplálkozásával kapcsolatos 2000– 2005 közötti időszakra kidolgozott WHO-akcióterv megvalósítására. Elismerést érdemel ugyan, hogy a közös agrárpolitikában kiemelt hangsúlyt kap a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés kérdése, ám sajnálatos tény, hogy a mezőgazdasági termelés nem kapcsolódik szorosan az egészséges étrend kívánalmaihoz. Mi több, számos olyan eleme van, amely kifejezetten ellentétben áll az egészséges életmóddal. Így például évente 1 milliárd eurót fordít dohánytermesztésre, támogatja az alkoholtermékek gyártását, továbbá a WHO ajánlásánál több állati zsiradékot tartalmazó élelmiszer előállítását dotálja, ugyanakkor a gyümölcs- és zöldségtermelés évi egymillió tonnával kevesebb az ideálisnál.

 Palesztina nevének hallatán először többnyire az izraeli megszállás elleni palesztin felkelés jut eszünkbe, ám alig van fogalmunk arról, mi történik a katonai támadások és az öngyilkos merényletek áldozatául eső sebesültekkel és lelki sérültekkel. Kevesen tudnak az izraeli és a palesztin egészségügyi dolgozók együttműködéséről, arról, hogy a zavargásokban megsérült palesztin gyermekek számos izraeli kórházban ingyenes orvosi ellátásban részesülnek, mint ahogyan az sem közismert, hogy a nagyhírű jeruzsálemi Hadassah Hospitalban máig palesztin állampolgárok százait kezelik, és nagyszámú életmentő műtétet is végeznek.
 Mint az a Public Health News 2004. december 6-i számában olvasható, a palesztin egészségügyi ellátásban a Bethlehem Arab Society for Rehabilitation végez úttörőmunkát. A szervezet tevékenységének középpontjában a fizikai és a pszichoszociális rehabilitáció áll. A foglalkozásterápiára és a fizikoterápiára specializálódott orvosok gyakorlatában mindennapos a lőtt sebek következtében kialakult idegi károsodások kezelése.

 Áprilisra várhatóan elkészül a debreceni PET-(pozitronemissziós tomográfia) programot befogadó új épület, ahol független infrastruktúrával, a legmodernebb körülmények között folytatódhat a betegellátás, és akár évi 7-8000 vizsgálatot is elvégezhetnek. Tavaly a cívis városban 1800 PET-felvétel készült.

 A lehetőségek korlátozottsága miatt hazánk egyetlen, Debrecenben működő PET-központjában a leginkább rászoruló betegek vizsgálatát tartják szem előtt – azokét, akiknél ez a módszer nyújthatja a legtöbb diagnosztikai információt és terápiás segítséget.
 Fésüs László akadémikus, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke hangsúlyozza: az új környezet alkalmas lesz új izotópok és a jelenleginél érzékenyebb kimutatási technikák kidolgozására is, jelentősen növelve a tudományos lehetőségeket. Kutatások természetesen jelenleg is folynak, részben a rutin vizsgálatok eredményeinek kiértékelése kapcsán, részben gyógyszergyárakkal együttműködésben, állatkísérletek formájában, a gyógyszerfejlesztés területén. Egy új farmakon szervezetbeli eloszlásának és hatásmechanizmusának tanulmányozásában ugyanis lényeges szerep jut a pozitronemissziós tomográfiának.