Reformok Romániában

Folytatás az 1. oldalról

Románia jelenleg GDP-je alig több mint 4 százalékát fordítja egészségügyre, ami kevesebb az uniós átlag felénél. Fő anyagi erőforrása a munkavállalók és a munkáltatók által fizetett kötelező egészségbiztosítási járulék, amely a bruttó jövedelem 6,5, a béralap 7 százaléka. Ezt egészítik ki az állami adóbevételek az egészségügyi összkiadások 15 százalékáig, továbbá a hátrányos helyzetű csoportok – elsősorban a munkanélküliek és a nyugdíjasok – egészségügyi ellátását fedező állami támogatások. Az egészség-ügyi szolgáltatások finanszírozásáról és a szolgáltatási feltételekről az Országos Egészségbiztosítási Alap (NHIF) és az Orvoskollégium által évente újratárgyalt, majd a kormány és az Egészségügyi Minisztérium által jóváhagyott keretszerződés rendelkezik. Az egészségbiztosítás a járó-, a fekvőbeteg-, valamint a fogászati ellátásra és a gyógyszerár-támogatásokra nyújt fedezetet úgy, hogy a gyógyszerkiadások esetében többnyire kötelező önrészfizetés terheli a lakosságot, míg más szolgáltatásoknál a preventív kontrollvizsgálatokon való rendszeres megjelenés függvényében állapítják meg a 16 év feletti állampolgárokra kirótt önrész nagyságát (40–60 százalék). Magánbiztosítással egyelőre szinte csak a külföldről hazatelepült állampolgárok rendelkeznek.