Hiába minden, egyre kövérebbek az európaiak

A közös agrárpolitika árnyoldalai

Az európai országok lakosságát sújtó betegségek mintegy 80 százaléka a nem megfelelő táplálkozásra vezethető vissza. Az elhízás és a cukorbetegség gyakoriságának növekedése, valamint a velük járó szociális és egészségügyi terhek emelkedése miatt Európa országaiban ismét előtérbe került e téma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb statisztikái rámutatnak, hogy az élelmiszerárak sokkal nagyobb mértékben befolyásolják táplálkozásunkat, mint a népegészségügyi felvilágosító programok. A felmérések világossá tették, hogy a korábbi nézetekkel ellentétben nem a lakosság információhiánya, hanem a rossz szociális helyzet az oka, hogy friss élelmiszerek helyett elsősorban a tartósított, jelentős só-, cukor- és zsírtartalmú ételek képezik a többség mindennapi táplálékának alapját.
Az Európai Unió költségvetésének közel felét fordítja a közös agrárpolitikára – olvasható egyebek közt a Public Health News-ban. Ennek keretében az élelmiszer-biztonság mellett elsősorban a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak arányának fenntartására koncentrál, kevés figyelmet fordít viszont az európai régió élelmiszer- termelésével és a lakosság táplálkozásával kapcsolatos 2000– 2005 közötti időszakra kidolgozott WHO-akcióterv megvalósítására. Elismerést érdemel ugyan, hogy a közös agrárpolitikában kiemelt hangsúlyt kap a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés kérdése, ám sajnálatos tény, hogy a mezőgazdasági termelés nem kapcsolódik szorosan az egészséges étrend kívánalmaihoz. Mi több, számos olyan eleme van, amely kifejezetten ellentétben áll az egészséges életmóddal. Így például évente 1 milliárd eurót fordít dohánytermesztésre, támogatja az alkoholtermékek gyártását, továbbá a WHO ajánlásánál több állati zsiradékot tartalmazó élelmiszer előállítását dotálja, ugyanakkor a gyümölcs- és zöldségtermelés évi egymillió tonnával kevesebb az ideálisnál.